



Az elején mindig valami fojtogató fekete lyuk van – Tompa Andrea új regényéről a Nem rossz könyvekben
A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent, hatodik regénye, a Kiváló testek. A Ceaușescu-korszak Kolozsvárján, az erdélyi magyar értelmiségi közegben játszódó regényben egyéni és …

A rák én vagyok, de több is vagyok nála – Urfi Péter a Nem rossz könyvekben
Május elején jelent meg kollégánk, Urfi Péter első könyve, a Sansz – Járvány, agyrák, napsütötte Itália, amely egyszerre idézi fel a covidjárvány időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A h…

Hogyan ragad magával minden életkorban az Utas és holdvilág? – Prieger Zsolt a Nem rossz könyvekben
Közel száz évvel ezelőtt Szerb Antal pár év leforgása alatt írta meg két nagyszerű regényét, A Pendragon legendát és az Utas és holdvilágot. A két regény különleges, az olvasókat a mai napig megszólító világáról, Szerb személyéről és irodalomtudósi munkáiról is beszélgettünk a Nem rossz könyvek leg…

Amíg ezt a szöveget olvasod, senkinek nem esik bántódása - Fehér Renátó a Nem rossz könyvekben
Egyetemi mészárlásra készülő prágai fiatal monológját írta meg Fehér Renátó első prózai munkájában, ami pár hete jelent meg A merénylők fénykora címmel. A kisregény az egyetem bölcsészkara ellen kitervelt támadás előtti utolsó éjszakán mutatja meg, ahogy a fiatal srác gondolatai, dühe, szorongása i…

A saját énünkbe zártságtól való szenvedés körüljárása - Krusovszky Dénes a Nem rossz könyvekben
Március elején jelent meg Krusovszky Dénes legújabb novellás kötete, A másik mozaik. Az idegenség, magány és boldogságkeresés témáit körüljáró könyv szerzőjével sok minden más mellett a NER végéről, a Japánban megélt tapasztalatairól és a magyar irodalom helyzetéről beszélgettünk, a novellák mellet…

A szégyennek oldalt kell váltania: Gisèle Pelicot és a himnusz az élethez
Pár éve nemcsak Franciaországot, de az egész világot sokkolta az a bűncselekmény-sorozat, amit egy nyugdíjas francia férfi követett el egy évtizeden át: Dominique Pelicot gyógyszerekkel kiütötte, majd vadidegen férfiakkal erőszakoltatta meg saját feleségét, Gisèle Pelicot-t. 2024-ben került bírós…

Umberto Eco és A rózsa neve sikerének titka
Hogyan vált ekkora bestsellerré A rózsa neve, és miket alkotott Umberto Eco a megjelenése előtt? Mennyire hiteles a regényben bemutatott középkorkép és milyen volt fordítóként együtt dolgozni Ecóval? És mit jelent az, hogy Eco Aquinói Szent Tamást ugyanolyan komolyan vette, mint Supermant? Sok mi…

A kuflik, és a bennünk élő igény, hogy néha ne történjen semmi
A kuflimesék itthon az elmúlt bő évtized egyik legsikeresebb gyerekkönyvsorozatává nőtték ki magukat: az elhagyatott réten élő, különleges lények és a komolyabb megrázkódtatásoktól és konfliktusoktól mentes világuk rengeteg gyerek és így szülő kedvence lett, mára nemcsak kuflis bábelőadások és játs…

Nagyon nehéz visszaszerezni a szavakat a közös dolgaink megbeszélésére - Turi Tímea a Nem rossz könyvekben
Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszer…

Krasznahorkai művei és az a fájdalmasan nevetséges világ, ami körbevesz minket
Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? És legutóbbi műveiben miért kezdtek el furcsa Krasznahorkai Lászlók megjelenni? Többek között ezekről a kérd…