Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
Miért olvasunk még útikönyveket az internet korában, és milyen esélyei vannak a műfajnak a ChatGPT-vel szemben? És hogyan lehet útikönyvet írni 444 jó magyarországi helyről? Vagy mik azok a figyelmeztető jelek, amikre érdemes odafigyelni egy étlapon? Sok más mellett ezekre a kérdésekre is kerestük …
Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
Az autofikciós irodalmi hullám csúcsának tartott Harcom sorozat megírása után a norvég Karl Ove Knausgård valami egészen újba fogott bele, és igazi fikciós regénysorozatba kezdett, kitalált szereplőkkel, rejtélyes égi jelenségekkel, gyilkossággal és persze banális hétköznapi történésekkel. Az új …
Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
Hogyan tör utat magának az írás utáni vágy és hogyan válhat a saját család az irodalom alapanyagává? Hogyan alakítja az írást a kívülállás tapasztalata vagy épp ellenkezőleg, a különlegességérzet? Bíró Zsombor Aurél és Fenyvesi Orsolya első regénye is idén jelent meg, és pusztán a fülszövegek alapj…
Máté Gábor: Ki kell állnunk a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
Miért váltak annyira népszerűvé a különféle önsegítő könyvek, és hogyan függ össze az önismeret az olvasással? Mit tehetnek a szülők az okostelefon uralta világban, és miért fontos meséket mondani a gyerekeknek? A Nem rossz könyvek podcast új évadának első részében Máté Gábor magyar származású ka…
Jó volna, ha nem lehetne kétszer ugyanazon a néven könyvet írni
Az idei nyár tán legizgalmasabb kortárs irodalmi történése Szvoren Edina új kötete: a jelenkori hazai novellairodalom egyik legsikeresebb szerzője a Kérődző Kronosz című kötetében kilenc elismert, népszerű író amúgy nem létező szövegét alkotta meg. Vagy ahogy a kötet fülszövege fogalmaz, „olyan Ná…
Nádasdy Ádám: Nekem muszáj folyton fickándoznom
Nádasdy Ádám nemcsak új verseskötettel jelentkezett az idei könyvhétre, de beszédet is mondott a megnyitó ünnepségen, így adta magát, hogy elhívjuk a Nem rossz könyvek nyári epizódjába. Az új, Billeg a csónak című kötet mellett beszélgettünk az angol nyelv változásairól, magyar klasszikusok „újrafo…
Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak
A francia Édouard Louis a kortárs európai irodalom fiatal sztárja, regényeit számos nyelvre lefordították, világszerte színpadra állították. A homoszexuális fiatalként a szegénységbe süllyedt francia kisvárosból elmenekülő, majd sikeres íróvá váló Louis hat eddig megjelent regényében saját és csalá…
A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
Mi változott az idei magyarérettségin és mit szóltak hozzá a diákok? Mi jelenti ma a legnagyobb kihívást egy magyartanárnak, és mi a magyarórára beülő diákoknak? Mit lehet kezdeni a kötelezőkkel, és mik azok az irodalmi szövegek, melyek heves reakciókat váltanak ki a fiatalokból? Ilyen és ehhez has…
Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
Pár hete jelent meg Kemény Lili első prózakötete Nem címmel, és annyira elütött mindattól, amit mostanában hazai szerzőktől olvashattunk, hogy rögtön tudtuk, muszáj vele foglalkoznunk a Nem rossz könyvek podcastban. Így tehát vendégünk Kemény Lili, aki 31 évesen adta ki önéletrajzi regényét, ami …
Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
A költészet napján Kemény István, Vida Kamilla és Zilahi Anna a Nem rossz könyvek podcastban. Többek között olyan témákról beszélgettünk, mint hogy hogyan kezd el valaki verseket írni, mikor van kész egy vers, mennyit számítanak az előképek, lehet-e ma valaki kizárólag költő, vagy hogy valójában m…