Egy észak-magyarországi faluba vezet el Tóth Marcsi első kötete, az Erdő van idebenn: az idei Margó-díjas könyvben egymással sok ponton összeérő novellákból ismerhetjük meg a falu lakóit, a középpontban az életét újrakezdő Marával, aki lányával költözött ide a közeli városból. 

Az erősen önéletrajzi inspirációjú novellaciklusban egyszerre van jelen ennek a régiónak minden nehézsége, de közben rengeteg szépség és sok önfeledt pillanat is. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként Tóth Marcsi többek között a falvakban működő dinamikákról, újrakezdő nők történetéről és a Budapesten a falvak iránt érzett egzotikus sóvárgásról is mesélt nekünk. 

A tartalomból:

• 00:00 Könyvek, amikre röviden kitérünk: Závada Pál - Jadviga párnája és Cory Doctorow - Enshittification. Utóbbiról a cikkünk itt olvasható. 
• 05:20 Vendégünk Tóth Marcsi. És első kérdéseink az írásról, és hogy hogyan állt össze 14 év alatt az első kötet. 
• 14:50 A faluról, ami szintén főszereplője ennek a könyvnek, és a személyes kötődésekről. A kiadó is meglepődött azon, hogy ez mennyire önéletrajzi mű. És általában a falvakról, ahol egyszerre van jelen az egymásrautaltság és sokszor a kiszolgáltatottság is. 
• 20:33 Anyák és lányaik története ez, egyben az újrakezdő nők története is. 
• 25:20 Emberi drámák és a természet szépsége egyszerre, és ennek feszültsége. És az előképek: Tar Sándor, Gion Nándor és Berniczky Éva. A természet az időtlenséget is biztosítja. 
• 29:18 Hogyan lehetett megteremteni ezt a nyelvet, és mennyit számít a filmes rutin? 
• 34:40 Az erdő szerepe: a kötet kiindulópontja az az idilli táj, ami brutális történeteket is rejt.
• 38:10 Kik ezek a külföldiek a történetekben? És az egzotikus sóvárgás a falvakkal kapcsolatban, ami Budapesten is jelen van. 
• 43:20 Milyen könyv jön ezután? És miben más az írótársadalom, mint a filmes. 
• 49:09 Három könyv Tóth Marcsi ajánlásában: Berniczky Éva - Méhe nélkül a bába, Thomas Bernhard - Fagy, Karl Ove Knausgård - Harcom.