Tavasszal jelent meg Török Ábel első regénye, a harmadik ég, ami egy különleges hangulatú történet a távoli észak apró falvának lakóiról. A fülszöveg alapján mágikus faluregény, de mágia sokszor csak nyomokban van jelen a meseszerű, lassan hömpölygő és nagyon szép történetben. 

Mivel nem nagyon olvastunk még hasonló regényt, adta magát, hogy Török Ábel legyen a Nem rossz könyvek vendége. Aki amúgy bizantinológus, épp a doktoriján dolgozik, és mellette a 13.-14. századi középgörög nyelvű nemzeti eposzt, a Moreai Krónikát fordítja magyarra, így persze ezek a témák is szóba kerültek. 

A tartalom:

• 00:00 Pár könyv, amit mostanában olvastunk-olvasunk: Christian Kracht - Eurotrash, Nona Fernández - The Twilight Zone, Kirsten Thorup - Őrülten és halálosan és Rachel Cusk - Parádé
• 6:10 Vendégünk Török Ábel, témánk a harmadik ég. De mi is ez a könyv? És mit jelent a fülszövegben szereplő mágikus faluregény? És miért fontosak a mesék? Az emlegetett korábbi kötet: A gonosz erdő meséi.
• 11:05 A harmadik ég és az észak motívuma
• 23:40 Írói világépítések és a történet vállalt egyszerűsége: nem az a lényeg, hogy mit mesélsz, hanem az, hogy hogyan
• 29:30 Egyszerre két véget a regényben: rendkívüli képességekkel megáldott, különleges emberek és a leghétköznapibb drámák és örömök. Nem túl fontos varázslatok szerepe és a mi a teendő a világ varázstalanításával szemben? 
• 36:15 Mit csinál egy bizantinológus, és hat-e az írásra, ha valakinek amúgy a késő-bizánci hősköltészet a kutatási területe?
• 42:50 Három könyv Török Ábel ajánlásában: Hérodotosz: A görög-perzsa háború, Mesefolyamok óceánja I.-II. és Edward Stachura - Szekercelárma