Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője.

Az epizód a Hed-Land Hungária Kft. támogatásával valósult meg.

Az elm&uacute;lt &eacute;vekben egyre komolyabb stresszhat&aacute;sok &eacute;rik a n&ouml;v&eacute;nyeket: a hetekig tart&oacute; hős&eacute;g, az erős UV-sug&aacute;rz&aacute;s, a m&eacute;ly&uuml;lő asz&aacute;ly &eacute;s a n&ouml;vekvő k&aacute;rtevőnyom&aacute;s egyar&aacute;nt pr&oacute;b&aacute;ra teszi a n&ouml;v&eacute;nyek ellen&aacute;ll&oacute; k&eacute;pess&eacute;g&eacute;t, ami az orsz&aacute;g jelentős ter&uuml;let&eacute;n dr&aacute;mai term&eacute;skies&eacute;st okoz. Hogy hogyan seg&iacute;thetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. &uuml;gyvezetője.
Az epiz&oacute;d a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val val&oacute;sult meg.

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a mentőöv, mégis alig használják

Szélsőséges időjárás, munkaerőhiány és egyre élesebb piaci verseny – ezekkel a kihívásokkal egyszerre kell megküzdenie a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. De vajon van kiút ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gyümölcsültetvények kétharmada ma még az aszállyal, a faggyal és a jéggel szemben is védtelen? És mit kellene tenni ahhoz, hogy a következő év ne újabb negatív termelési rekordokat és veszteségeket hozzon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Apáti Ferenccel, a FruitVeb elnökével.

Sz&eacute;lsős&eacute;ges időj&aacute;r&aacute;s, munkaerőhi&aacute;ny &eacute;s egyre &eacute;lesebb piaci verseny &ndash; ezekkel a kih&iacute;v&aacute;sokkal egyszerre kell megk&uuml;zdenie a magyar z&ouml;lds&eacute;g-gy&uuml;m&ouml;lcs &aacute;gazatnak. De vajon van ki&uacute;t ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gy&uuml;m&ouml;lcs&uuml;ltetv&eacute;nyek k&eacute;tharmada ma m&eacute;g az asz&aacute;llyal, a faggyal &eacute;s a j&eacute;ggel szemben is v&eacute;dtelen? &Eacute;s mit kellene tenni ahhoz, hogy a k&ouml;vetkező &eacute;v ne &uacute;jabb negat&iacute;v termel&eacute;si rekordokat &eacute;s vesztes&eacute;geket hozzon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Ap&aacute;ti Ferenccel, a FruitVeb eln&ouml;k&eacute;vel.

Mi marad a magyar gyümölcsből? Védtelen ültetvények kaphatják a következő csapást

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

 

F&aacute;kat d&ouml;nt ki, ter&uuml;leteket &aacute;raszt el, &eacute;s helyenk&eacute;nt komoly konfliktusokat okoz &ndash; ő a h&oacute;d, ami napjainkra Magyarorsz&aacute;g egyik legmegoszt&oacute;bb &aacute;llatfaja lett. &Aacute;m mik&ouml;zben sokan k&aacute;rokoz&oacute;k&eacute;nt tekintenek r&aacute;, a term&eacute;szetben &eacute;ppen azt a munk&aacute;t v&eacute;gzi el, amelyre a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s miatt egyre nagyobb sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk van: seg&iacute;t a t&aacute;jban tartani a vizet &eacute;s k&ouml;zben &eacute;rt&eacute;kes &eacute;lőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a kl&iacute;maalkalmazkod&aacute;s egyik fontos sz&ouml;vets&eacute;gese, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban Juh&aacute;sz Erik&aacute;val, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos munkat&aacute;rs&aacute;val.
&nbsp;

A hód megoldaná ingyen, de mi inkább milliókat költünk a vízmegtartásra

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak.

De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter? 

Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese.

Az augusztus 20-i tűzij&aacute;t&eacute;k r&eacute;g&oacute;ta a nemzeti &uuml;nnep egyik legl&aacute;tv&aacute;nyosabb r&eacute;sze. Az elm&uacute;lt &eacute;vekben azonban egyre t&ouml;bbsz&ouml;r ker&uuml;lt elő, hogy a f&eacute;ny- &eacute;s hanghat&aacute;sok az &aacute;llatokat, embereket is zavarhatj&aacute;k, a sz&aacute;ll&oacute; por, a f&eacute;mek, f&eacute;ms&oacute;k &eacute;s a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző &eacute;g&eacute;sgyors&iacute;t&oacute;k pedig a k&ouml;rnyezetbe &eacute;s az emberi szervezetbe ker&uuml;lve k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le kock&aacute;zatokat hordozhatnak.
De vajon mikor j&ouml;het el az idő, hogy v&eacute;gleg olyan l&aacute;tv&aacute;nyelemekre cser&eacute;lj&uuml;k a hagyom&aacute;nyos tűzij&aacute;t&eacute;kot, amelyek a fenntarthat&oacute;s&aacute;g, az &eacute;lővil&aacute;g, az emberi eg&eacute;szs&eacute;g &eacute;s a k&ouml;lts&eacute;gvet&eacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l is kedvezőbb alternat&iacute;v&aacute;t jelenthetnek? &Eacute;s milyen pozit&iacute;v p&eacute;ld&aacute;val szolg&aacute;lhat az &aacute;t&aacute;ll&aacute;sban a tatai csendes szilveszter?&nbsp;
Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast augusztus 20-i ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport &eacute;ghajlatv&eacute;delmi &eacute;s lakoss&aacute;gi &eacute;get&eacute;s projektvezetője, valamint Csord&aacute;s Endre polg&aacute;ri term&eacute;szetőr, a Magyar Mad&aacute;rtani &eacute;s Term&eacute;szetv&eacute;delmi Egyes&uuml;let projektvezető &ouml;nk&eacute;ntese.

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a mentőöv, mégis alig használják

In 1 playlist(s)

Alapvetés

Social links

Follow podcast

Recent clips