Ez a mediterrán növény lehet a magyar kertek új sztárja? Egyre többen ültetik

A füge és az olíva termesztése ma már nem csupán a mediterrán országok sajátja, a melegedő klíma és a termesztéstechnológia fejlődése miatt ugyanis itthon is egyre több helyen lehet találkozni velük. De vajon valóban ott tartunk, hogy ezekre a növényekre kellene lecserélni a korábbi hagyományos faj…

Fejreállt a világ: nyáron már csak sétáltatni lehet az állatokat, legeltetni nem

A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet,…

Kiszárad az ország – A fiatalok menthetik meg a magyar agráriumot?

Kiszárad az ország, egy év alatt 12,4 százalékot romlott a magyar agrárium teljesítménye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseire rekordszámú hallgatót vettek fel. Vajon miért választják ennyien ezt a pályát éppen most? És az új tanévkezdéssel egyidőben hogy…

Mi marad a magyar gyümölcsből? Védtelen ültetvények kaphatják a következő csapást

Szélsőséges időjárás, munkaerőhiány és egyre élesebb piaci verseny – ezekkel a kihívásokkal egyszerre kell megküzdenie a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. De vajon van kiút ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gyümölcsültetvények kétharmada ma még az aszállyal, a faggyal és a jéggel szemben…

A hód megoldaná ingyen, de mi inkább milliókat költünk a vízmegtartásra

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk …

Kérdéses a tűzijáték jövője? Lehet, hogy fordulóponthoz értünk

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szerve…

Az osztrákok nem a vizünket tartják vissza, hanem a hordalékunkat

Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban …

Végleges a JÉGER sorsa? Bóna Szabolcs elárulta, miért a gazdák döntöttek és mit hoz 2027

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kár…

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a mentőöv, mégis alig használják

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebb…

Rovarok milliói lepik el a magyar folyókat – Ezt üzenik vizeink állapotáról

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakí…