Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? És lehetséges itthon termálvízzel vagy tisztított szennyvízzel öntözni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Goda Zoltán környezetmérnökkel.

Az extr&eacute;m alacsony foly&oacute;v&iacute;zszintek ma m&aacute;r mindenki sz&aacute;m&aacute;ra l&aacute;that&oacute; jelei a v&aacute;ltoz&oacute; k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyeknek. Mik&ouml;zben a szak&eacute;rtők &eacute;vtizedek &oacute;ta figyelmeztettek a k&ouml;zelgő kih&iacute;v&aacute;sokra, sokan csak az idei ny&aacute;ron szembes&uuml;ltek igaz&aacute;n azzal, mit jelenthet a v&iacute;zhi&aacute;ny a gyakorlatban. De hogy jutottuk id&aacute;ig? Val&oacute;ban kellenek a Dun&aacute;ra v&iacute;zl&eacute;pcsők? &Eacute;s lehets&eacute;ges itthon term&aacute;lv&iacute;zzel vagy tiszt&iacute;tott szennyv&iacute;zzel &ouml;nt&ouml;zni? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Goda Zolt&aacute;n k&ouml;rnyezetm&eacute;rn&ouml;kkel.

Az osztrákok nem a vizünket tartják vissza, hanem a hordalékunkat

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kárenyhítés és mikor várható az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, arról is beszélt az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter.

Az idei extr&eacute;m v&iacute;zhi&aacute;ny messze fel&uuml;lm&uacute;lja a 2022-es t&ouml;rt&eacute;nelmi asz&aacute;lyt &eacute;s rendk&iacute;v&uuml;l s&uacute;lyos term&eacute;skies&eacute;st okoz a magyar agr&aacute;riumban. A kukorica sok helyen megsemmis&uuml;lt, mik&ouml;zben tov&aacute;bbra sem csillapodnak a j&eacute;gk&aacute;rm&eacute;rs&eacute;klő rendszer k&ouml;r&uuml;li vit&aacute;k. Hogy mit tehetnek ezek ut&aacute;n a termelők, v&aacute;ltozik-e a k&aacute;renyh&iacute;t&eacute;s &eacute;s mikor v&aacute;rhat&oacute; az eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;lelmiszerek &aacute;f&aacute;j&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;se, arr&oacute;l is besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcastnak adott exkluz&iacute;v interj&uacute;j&aacute;ban B&oacute;na Szabolcs agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszergazdas&aacute;gi miniszter.

Végleges a JÉGER sorsa? Bóna Szabolcs elárulta, miért a gazdák döntöttek és mit hoz 2027

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője.

Az epizód a Hed-Land Hungária Kft. támogatásával valósult meg.

Az elm&uacute;lt &eacute;vekben egyre komolyabb stresszhat&aacute;sok &eacute;rik a n&ouml;v&eacute;nyeket: a hetekig tart&oacute; hős&eacute;g, az erős UV-sug&aacute;rz&aacute;s, a m&eacute;ly&uuml;lő asz&aacute;ly &eacute;s a n&ouml;vekvő k&aacute;rtevőnyom&aacute;s egyar&aacute;nt pr&oacute;b&aacute;ra teszi a n&ouml;v&eacute;nyek ellen&aacute;ll&oacute; k&eacute;pess&eacute;g&eacute;t, ami az orsz&aacute;g jelentős ter&uuml;let&eacute;n dr&aacute;mai term&eacute;skies&eacute;st okoz. Hogy hogyan seg&iacute;thetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. &uuml;gyvezetője.
Az epiz&oacute;d a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val val&oacute;sult meg.

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a mentőöv, mégis alig használják

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.

 

Megjelentek az első dunavir&aacute;g k&eacute;r&eacute;szek, &iacute;gy a k&ouml;vetkező hetekben rem&eacute;lhetőleg &uacute;jra sz&aacute;zezres, ak&aacute;r milli&oacute;s t&ouml;megben figyelhetj&uuml;k meg n&aacute;szrep&uuml;l&eacute;s&uuml;ket a Dun&aacute;n &eacute;s mell&eacute;kfoly&oacute;i ment&eacute;n. A jelens&eacute;g nemcsak a foly&oacute;k &aacute;llapot&aacute;r&oacute;l &aacute;rul el sokat, hanem arr&oacute;l is, hogyan hat a term&eacute;szetre az ember &aacute;ltal kialak&iacute;tott mesters&eacute;ges k&ouml;rnyezet. A dunavir&aacute;gok t&ouml;bb &eacute;vtized ut&aacute;ni visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;ről, a f&eacute;nyszennyez&eacute;s okozta t&ouml;meges pusztul&aacute;sukr&oacute;l &eacute;s az id&eacute;n v&aacute;rhat&oacute; rajz&aacute;sokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kriska Gy&ouml;rgy, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos tan&aacute;csad&oacute;ja, az ELTE Term&eacute;szettudom&aacute;nyi Kar egyetemi docense.
&nbsp;

Rovarok milliói lepik el a magyar folyókat – Ezt üzenik vizeink állapotáról

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

A j&uacute;niusban hivatalba l&eacute;pett &uacute;j d&aacute;n korm&aacute;ny minden eddigin&eacute;l m&eacute;lyebben alak&iacute;tan&aacute; &aacute;t az orsz&aacute;g mezőgazdas&aacute;g&aacute;t. Az intenz&iacute;v termel&eacute;si szempontokkal szemben nagyobb hangs&uacute;lyt kapna a k&ouml;rnyezet- &eacute;s term&eacute;szetv&eacute;delem, &iacute;gy kiemelt c&eacute;lk&eacute;nt fogalmazt&aacute;k meg az &uuml;vegh&aacute;zg&aacute;zok kibocs&aacute;t&aacute;s&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;t, a v&iacute;zminős&eacute;g jav&iacute;t&aacute;s&aacute;t, a biodiverzit&aacute;s helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t &eacute;s az &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szempontok erős&iacute;t&eacute;s&eacute;t is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a d&aacute;n z&ouml;ld&aacute;t&aacute;ll&aacute;s &aacute;r&aacute;t &eacute;s milyen tanuls&aacute;gokat &eacute;rdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kov&aacute;cs Emese, az Energiastrat&eacute;gia Int&eacute;zet elemzője.

 Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Egyre t&ouml;bb sz&oacute; esik arr&oacute;l, hogy a sz&eacute;lsős&eacute;ges csapad&eacute;keloszl&aacute;s &eacute;s az &aacute;lland&oacute;sulni l&aacute;tsz&oacute; asz&aacute;lyok &uacute;j t&iacute;pus&uacute; v&iacute;zgazd&aacute;lkod&aacute;si megold&aacute;sokat k&ouml;vetelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megold&aacute;s a felsz&iacute;n alatt rejtőzik, a f&ouml;ldalatti t&aacute;roz&oacute;k innovat&iacute;v kihaszn&aacute;l&aacute;sa ugyanis &uacute;j ir&aacute;nyt nyithat az asz&aacute;ly &eacute;s az &aacute;rvizek okozta kih&iacute;v&aacute;sok kezel&eacute;s&eacute;ben.&nbsp;Erről a megold&aacute;sr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk M&aacute;dln&eacute; Szőnyi Judit egyetemi tan&aacute;r, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

A bivalytart&aacute;s sokak szerint csak egy k&uuml;l&ouml;nleges, egzotikus r&eacute;szhalmaza a magyar mezőgazdas&aacute;gnak. K&ouml;zben viszont egyre t&ouml;bb kutat&aacute;s &eacute;s gyakorlati tapasztalat mutat abba az ir&aacute;nyba, hogy a legeltető &aacute;llattart&aacute;snak komoly szerepe lehet a talaj &aacute;llapot&aacute;nak jav&iacute;t&aacute;s&aacute;ban, a v&iacute;zh&aacute;ztart&aacute;s stabiliz&aacute;l&aacute;s&aacute;ban &eacute;s a biodiverzit&aacute;s megőrz&eacute;s&eacute;ben is. De hol van ebben a val&oacute;s&aacute;g &eacute;s hol a romantika? &Eacute;s mennyire lehet &uuml;zletileg &eacute;letk&eacute;pes egy ilyen ir&aacute;ny Magyarorsz&aacute;gon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szab&oacute; L&aacute;szl&oacute;, a HOLD Alapkezelő t&aacute;rsalap&iacute;t&oacute;ja, aki maga is talajk&iacute;m&eacute;lő &ouml;kogazd&aacute;lkod&aacute;st &eacute;s bivalyteny&eacute;szt&eacute;st folytat Zala megyei farmj&aacute;n.

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A jégkármérséklő rendszer miatt szárad ki az ország, a repülőkből vegyszereket permeteznek ránk, a klímaváltozás pedig csak egy jól felépített üzlet. Ezekkel az állításokkal ma már szinte minden nap lehet találkozni a közösségi médiában, és sokan teljes mértékben meg is vannak győződve arról, hogy mindez igaz, és valakik titokban irányítják az időjárást. De vajon honnan erednek ezek az összeesküvés-elméletek? Miért hisszük el őket olyan könnyen? És miért vonzóbb egy látványos, hangzatos magyarázat, mint a tudomány által felvázolt, de sokkal összetettebb valóság? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Csonka Tamás, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Veszélyjelző Osztályának vezetője és Pintér András, a Szkeptikus Társaság elnöke.

A j&eacute;gk&aacute;rm&eacute;rs&eacute;klő rendszer miatt sz&aacute;rad ki az orsz&aacute;g, a rep&uuml;lőkből vegyszereket permeteznek r&aacute;nk, a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s pedig csak egy j&oacute;l fel&eacute;p&iacute;tett &uuml;zlet. Ezekkel az &aacute;ll&iacute;t&aacute;sokkal ma m&aacute;r szinte minden nap lehet tal&aacute;lkozni a k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gi m&eacute;di&aacute;ban, &eacute;s sokan teljes m&eacute;rt&eacute;kben meg is vannak győződve arr&oacute;l, hogy mindez igaz, &eacute;s valakik titokban ir&aacute;ny&iacute;tj&aacute;k az időj&aacute;r&aacute;st. De vajon honnan erednek ezek az &ouml;sszeesk&uuml;v&eacute;s-elm&eacute;letek? Mi&eacute;rt hissz&uuml;k el őket olyan k&ouml;nnyen? &Eacute;s mi&eacute;rt vonz&oacute;bb egy l&aacute;tv&aacute;nyos, hangzatos magyar&aacute;zat, mint a tudom&aacute;ny &aacute;ltal felv&aacute;zolt, de sokkal &ouml;sszetettebb val&oacute;s&aacute;g? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Csonka Tam&aacute;s, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Vesz&eacute;lyjelző Oszt&aacute;ly&aacute;nak vezetője &eacute;s Pint&eacute;r Andr&aacute;s, a Szkeptikus T&aacute;rsas&aacute;g eln&ouml;ke.

Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?

Nemcsak a kukoricát kell elfelejteni, hanem az intenzív gazdálkodást is – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvetés podcast eheti epizódjában. Ezzel együtt komoly szemlélet- és területhasználat-váltásra is szükség van a magyar agráriumban, ráadásul erre már nincsenek évtizedeink. Hogy mennyire ütésálló valójában a hazai mezőgazdaság, milyen lépésekre lenne szükség a végső lemaradás elkerüléséhez, és mi lesz a MATE sorsa, ha megszűnnek a vagyonkezelő alapítványok, arról is kérdeztük eheti műsorunkban a magyar agráregyetem vezetőjét.

Az epizód megjelenését a MATE támogatta.

 

Nemcsak a kukoric&aacute;t kell elfelejteni, hanem az intenz&iacute;v gazd&aacute;lkod&aacute;st is &ndash; hangs&uacute;lyozta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban. Ezzel egy&uuml;tt komoly szeml&eacute;let- &eacute;s ter&uuml;lethaszn&aacute;lat-v&aacute;lt&aacute;sra is sz&uuml;ks&eacute;g van a magyar agr&aacute;riumban, r&aacute;ad&aacute;sul erre m&aacute;r nincsenek &eacute;vtizedeink. Hogy mennyire &uuml;t&eacute;s&aacute;ll&oacute; val&oacute;j&aacute;ban a hazai mezőgazdas&aacute;g, milyen l&eacute;p&eacute;sekre lenne sz&uuml;ks&eacute;g a v&eacute;gső lemarad&aacute;s elker&uuml;l&eacute;s&eacute;hez, &eacute;s mi lesz a MATE sorsa, ha megszűnnek a vagyonkezelő alap&iacute;tv&aacute;nyok, arr&oacute;l is k&eacute;rdezt&uuml;k eheti műsorunkban a magyar agr&aacute;regyetem vezetőj&eacute;t.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a MATE t&aacute;mogatta.
&nbsp;

Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést

A hazai kertészeti ágazat kapcsán időről időre felmerül, hogy a siker érdekében a termelők között szoros együttműködésre volna szükség, ezen a téren azonban valamiért nem igazán sikerül előre lépni. Hogy miért marad ritka kivétel az ilyen típusú összefogás Magyarországon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti epizódjában, ahol vendégünk Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője.

 

A hazai kert&eacute;szeti &aacute;gazat kapcs&aacute;n időről időre felmer&uuml;l, hogy a siker &eacute;rdek&eacute;ben a termelők k&ouml;z&ouml;tt szoros egy&uuml;ttműk&ouml;d&eacute;sre volna sz&uuml;ks&eacute;g, ezen a t&eacute;ren azonban valami&eacute;rt nem igaz&aacute;n siker&uuml;l előre l&eacute;pni. Hogy mi&eacute;rt marad ritka kiv&eacute;tel az ilyen t&iacute;pus&uacute; &ouml;sszefog&aacute;s Magyarorsz&aacute;gon, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Nagyp&eacute;ter S&aacute;ndor, a D&eacute;lalf&ouml;ldi Kert&eacute;szek Sz&ouml;vetkezet&eacute;nek eln&ouml;k-&uuml;gyvezetője.
&nbsp;

Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

48 clip(s)