Az időjárási szélsőségek és a járványok mellett az ukrán árudömping, a piaci ingadozások és a vámháborúk is bőven okoztak álmatlan éjszakákat a magyar termelőknek idén. Amint az az Alapvetés podcast Portfolio Agrárszektor 2025 konferenciáról jelentkező különkiadásában elhangzik, az Európán kívülről érkező árunál olyan helyzet állt elő, mintha egy domboldalon futballoznánk, ahol az ellenfél lefelé támad, nekünk pedig mindig felfelé futva kellene támadni.

Az Alapvetés podcast eheti epizódjában Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója, Harasztosi Szabolcs, az A1 Solar Kft. értékesítési vezetője, Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója és Tóth Péter, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese értékelte a 2025-ös év kihívásait, fontos eseményeit.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a napenergia akár milliós villanyszámlákat is kiválthat, a mesterséges intelligencia használatában pedig rengeteg tartalék rejtőzhet.

Az időj&aacute;r&aacute;si sz&eacute;lsős&eacute;gek &eacute;s a j&aacute;rv&aacute;nyok mellett az ukr&aacute;n &aacute;rud&ouml;mping, a piaci ingadoz&aacute;sok &eacute;s a v&aacute;mh&aacute;bor&uacute;k is bőven okoztak &aacute;lmatlan &eacute;jszak&aacute;kat a magyar termelőknek id&eacute;n. Amint az az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agr&aacute;rszektor 2025 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkező k&uuml;l&ouml;nkiad&aacute;s&aacute;ban elhangzik, az Eur&oacute;p&aacute;n k&iacute;v&uuml;lről &eacute;rkező &aacute;run&aacute;l olyan helyzet &aacute;llt elő, mintha egy domboldalon futballozn&aacute;nk, ahol az ellenf&eacute;l lefel&eacute; t&aacute;mad, nek&uuml;nk pedig mindig felfel&eacute; futva kellene t&aacute;madni.
Az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban Gyuricza Csaba, a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem rektora, Szab&oacute; &Aacute;kos, a Tranzit Csoport vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, Makai Szabolcs, a Talentis Agro vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, Harasztosi Szabolcs, az A1 Solar Kft. &eacute;rt&eacute;kes&iacute;t&eacute;si vezetője, Szab&oacute; Istv&aacute;n, az OTP Agr&aacute;r agr&aacute;rgazdas&aacute;gi &eacute;rt&eacute;kes&iacute;t&eacute;si igazgat&oacute;ja &eacute;s T&oacute;th P&eacute;ter, a Magyar &Aacute;llamkincst&aacute;r eln&ouml;khelyettese &eacute;rt&eacute;kelte a 2025-&ouml;s &eacute;v kih&iacute;v&aacute;sait, fontos esem&eacute;nyeit.
A besz&eacute;lget&eacute;sben sz&oacute; esett arr&oacute;l is, hogy a napenergia ak&aacute;r milli&oacute;s villanysz&aacute;ml&aacute;kat is kiv&aacute;lthat, a mesters&eacute;ges intelligencia haszn&aacute;lat&aacute;ban pedig rengeteg tartal&eacute;k rejtőzhet.

Kiderült az igazság az ukrán árudömpingről: bajba kerülhetnek a magyar termelők

2025 a mezőgazdaságban a kihívások éve volt: nem volt olyan hónap és nem volt olyan ágazat, amit ne érintett volna olyan kihívás, amire nem volt példa évtizedek óta. A súlyos aszály jelentősen átformálta a gazdák fajtaválasztással kapcsolatos döntéseit, a hónapról hónapra felbukkanó betegségek pedig megmutatták, hogy a járványvédelem immár létkérdéssé vált az állattenyésztésben. A termelést szintén nehezíti a növénybetegségek és a mikotoxinok jelenléte, valamint a dolgozni tudó és akaró munkaerő jelentős hiánya is. Az Alapvetés podcast Portfolio Agrárszektor 2025 konferenciáról jelentkező különkiadásában ugyanakkor az is elhangzott, hogy a növekvő nyomás mellett a talajegészség és a sertésgenetika javításán, valamint az üzembiztonsági kockázatok csökkentésén sem szabad spórolnia a gazdáknak.

Az epizód megjelenését a Hungrana, az InVitro 77 Kft., az RAGT, a Sinte Group és a Topigs Norsvin támogatta.

 

2025 a mezőgazdas&aacute;gban a kih&iacute;v&aacute;sok &eacute;ve volt: nem volt olyan h&oacute;nap &eacute;s nem volt olyan &aacute;gazat, amit ne &eacute;rintett volna olyan kih&iacute;v&aacute;s, amire nem volt p&eacute;lda &eacute;vtizedek &oacute;ta. A s&uacute;lyos asz&aacute;ly jelentősen &aacute;tform&aacute;lta a gazd&aacute;k fajtav&aacute;laszt&aacute;ssal kapcsolatos d&ouml;nt&eacute;seit, a h&oacute;napr&oacute;l h&oacute;napra felbukkan&oacute; betegs&eacute;gek pedig megmutatt&aacute;k, hogy a j&aacute;rv&aacute;nyv&eacute;delem imm&aacute;r l&eacute;tk&eacute;rd&eacute;ss&eacute; v&aacute;lt az &aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;sben. A termel&eacute;st szint&eacute;n nehez&iacute;ti a n&ouml;v&eacute;nybetegs&eacute;gek &eacute;s a mikotoxinok jelenl&eacute;te, valamint a dolgozni tud&oacute; &eacute;s akar&oacute; munkaerő jelentős hi&aacute;nya is. Az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agr&aacute;rszektor 2025 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkező k&uuml;l&ouml;nkiad&aacute;s&aacute;ban ugyanakkor az is elhangzott, hogy a n&ouml;vekvő nyom&aacute;s mellett a talajeg&eacute;szs&eacute;g &eacute;s a sert&eacute;sgenetika jav&iacute;t&aacute;s&aacute;n, valamint az &uuml;zembiztons&aacute;gi kock&aacute;zatok cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;n sem szabad sp&oacute;rolnia a gazd&aacute;knak.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Hungrana, az InVitro 77 Kft., az RAGT, a Sinte Group &eacute;s a Topigs Norsvin t&aacute;mogatta.
&nbsp;

Kétféle dolgozó hiánycikk a magyar mezőgazdaságban: aki dolgozni tud és akar

Évek óta nehezített pályán küzd az elemekkel a magyar szántóföldi növénytermesztés. Helyenként például még most is 100-150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, így létkérdés lenne az öntözés, a gazdák többségének azonban erre nincs lehetősége. Bár a fajtaválasztás, a tápanyag-utánpótlás és a precíziós technológiák alkalmazása is sokat segíthet, a kihívások így is egyre élesebbek. Közben komoly nyomás alatt van a hazai tejágazat is: az idei évet a száj- és körömfájás húzta keresztbe, most pedig tejpiaci válság nehezíti tovább az állattenyésztés és a termelők helyzetét.

Az Alapvetés podcast Portfolio Agrárszektor 2025 konferenciáról jelentkező különkiadásában Bodó Ágoston, a Prograg Agrárcentrum ügyvezető igazgatója, az Év Állattenyésztője, valamint Földi János, a Pankotai Agrár Zrt. vezérigazgatója, az Év Növénytermelője értékeli az elmúlt év tanulságait.

&Eacute;vek &oacute;ta nehez&iacute;tett p&aacute;ly&aacute;n k&uuml;zd az elemekkel a magyar sz&aacute;nt&oacute;f&ouml;ldi n&ouml;v&eacute;nytermeszt&eacute;s. Helyenk&eacute;nt p&eacute;ld&aacute;ul m&eacute;g most is 100-150 millim&eacute;ter csapad&eacute;k hi&aacute;nyzik a talajb&oacute;l, &iacute;gy l&eacute;tk&eacute;rd&eacute;s lenne az &ouml;nt&ouml;z&eacute;s, a gazd&aacute;k t&ouml;bbs&eacute;g&eacute;nek azonban erre nincs lehetős&eacute;ge. B&aacute;r a fajtav&aacute;laszt&aacute;s, a t&aacute;panyag-ut&aacute;np&oacute;tl&aacute;s &eacute;s a prec&iacute;zi&oacute;s technol&oacute;gi&aacute;k alkalmaz&aacute;sa is sokat seg&iacute;thet, a kih&iacute;v&aacute;sok &iacute;gy is egyre &eacute;lesebbek. K&ouml;zben komoly nyom&aacute;s alatt van a hazai tej&aacute;gazat is: az idei &eacute;vet a sz&aacute;j- &eacute;s k&ouml;r&ouml;mf&aacute;j&aacute;s h&uacute;zta keresztbe, most pedig tejpiaci v&aacute;ls&aacute;g nehez&iacute;ti tov&aacute;bb az &aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;s &eacute;s a termelők helyzet&eacute;t. Az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agr&aacute;rszektor 2025 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkező k&uuml;l&ouml;nkiad&aacute;s&aacute;ban Bod&oacute; &Aacute;goston, a Prograg Agr&aacute;rcentrum &uuml;gyvezető igazgat&oacute;ja, az &Eacute;v &Aacute;llatteny&eacute;sztője, valamint F&ouml;ldi J&aacute;nos, a Pankotai Agr&aacute;r Zrt. vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, az &Eacute;v N&ouml;v&eacute;nytermelője &eacute;rt&eacute;keli az elm&uacute;lt &eacute;v tanuls&aacute;gait.

A magyar mezőgazdaság nagyágyúi figyelmeztetnek: újra kell tanulni a termelést

Aki dubaji csokit, angyalhajat vagy ruby csokit szeretne a Mikulás-csomagba vagy a karácsonyfa alá csempészni, annak igencsak mélyre kell a zsebébe nyúlnia, a prémium gyártók termékei ugyanis ma már akár 6-8 ezer forintba is kerülhetnek. Ám miközben ezek az extra különlegességek hódítanak a világban, sok család az emelkedő árak miatt már a klasszikus üreges Mikulást sem képes megfizetni. Az idei szezon slágerédességeiről és a kakaótermesztés aktuális kihívásairól beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Miklós Pannával, a Nestlé confectionary üzletágának vezetőjével.

 

Aki dubaji csokit, angyalhajat vagy ruby csokit szeretne a Mikul&aacute;s-csomagba vagy a kar&aacute;csonyfa al&aacute; csemp&eacute;szni, annak igencsak m&eacute;lyre kell a zseb&eacute;be ny&uacute;lnia, a pr&eacute;mium gy&aacute;rt&oacute;k term&eacute;kei ugyanis ma m&aacute;r ak&aacute;r 6-8 ezer forintba is ker&uuml;lhetnek. &Aacute;m mik&ouml;zben ezek az extra k&uuml;l&ouml;nlegess&eacute;gek h&oacute;d&iacute;tanak a vil&aacute;gban, sok csal&aacute;d az emelkedő &aacute;rak miatt m&aacute;r a klasszikus &uuml;reges Mikul&aacute;st sem k&eacute;pes megfizetni. Az idei szezon sl&aacute;ger&eacute;dess&eacute;geiről &eacute;s a kaka&oacute;termeszt&eacute;s aktu&aacute;lis kih&iacute;v&aacute;sair&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban Mikl&oacute;s Pann&aacute;val, a Nestl&eacute; confectionary &uuml;zlet&aacute;g&aacute;nak vezetőj&eacute;vel.
&nbsp;

Ez most a gazdagok kedvenc csokija, horror árat fizetnek érte

A precíziós gazdálkodási és a digitális eszközök alkalmazása számos nagygazdaság esetében már a mindennapok szerves része, a kisebb gazdaságok többsége ugyanakkor európai uniós összevetésben is erőteljesen le van maradva ezen a téren. Sajnos az is elmondható, hogy a mostani gyengébb jövedelmezőség szintén fékezi a digitalizáció terjedését, pedig ezek az eszközök a versenyképesség növelésében és a költségek csökkentésében is kulcsfontosságúak lehetnének. Erről a témáról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója és Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA üzletágvezetője.

Az epizód az MBH Bank támogatásával valósult meg.

A prec&iacute;zi&oacute;s gazd&aacute;lkod&aacute;si &eacute;s a digit&aacute;lis eszk&ouml;z&ouml;k alkalmaz&aacute;sa sz&aacute;mos nagygazdas&aacute;g eset&eacute;ben m&aacute;r a mindennapok szerves r&eacute;sze, a kisebb gazdas&aacute;gok t&ouml;bbs&eacute;ge ugyanakkor eur&oacute;pai uni&oacute;s &ouml;sszevet&eacute;sben is erőteljesen le van maradva ezen a t&eacute;ren. Sajnos az is elmondhat&oacute;, hogy a mostani gyeng&eacute;bb j&ouml;vedelmezős&eacute;g szint&eacute;n f&eacute;kezi a digitaliz&aacute;ci&oacute; terjed&eacute;s&eacute;t, pedig ezek az eszk&ouml;z&ouml;k a versenyk&eacute;pess&eacute;g n&ouml;vel&eacute;s&eacute;ben &eacute;s a k&ouml;lts&eacute;gek cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;ben is kulcsfontoss&aacute;g&uacute;ak lehetn&eacute;nek. Erről a t&eacute;m&aacute;r&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Holl&oacute;si D&aacute;vid, az MBH Bank Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lelmiszeripari &Uuml;zlet&aacute;g&aacute;nak &uuml;gyvezető igazgat&oacute;ja &eacute;s Kov&aacute;sznai &Aacute;d&aacute;m, az MBH Bank BUPA &uuml;zlet&aacute;gvezetője.
Az epiz&oacute;d az MBH Bank t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val val&oacute;sult meg.

Ez a termelők legnagyobb kihagyott ziccere: ugródeszka lehetne a bank tudása

Az idei év időjárása nem volt kegyes a termelőkhöz: a nyár forró volt és aszályos, és amikor esett végre egy kis eső, az Alföld nagy része akkor is teljesen száraz maradt. Nem csoda, hogy egyre több termelő fordul el a kukoricától, és aki még kitart, az is folyamatos kudarcokat él meg. De vajon tényleg temetni kell a magyar kukoricát? Erről beszélt az Alapvetés podcast mai műsorában Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.

Az epizód megjelenését a Syngenta támogatta.

Az idei &eacute;v időj&aacute;r&aacute;sa nem volt kegyes a termelőkh&ouml;z: a ny&aacute;r forr&oacute; volt &eacute;s asz&aacute;lyos, &eacute;s amikor esett v&eacute;gre egy kis eső, az Alf&ouml;ld nagy r&eacute;sze akkor is teljesen sz&aacute;raz maradt. Nem csoda, hogy egyre t&ouml;bb termelő fordul el a kukoric&aacute;t&oacute;l, &eacute;s aki m&eacute;g kitart, az is folyamatos kudarcokat &eacute;l meg. De vajon t&eacute;nyleg temetni kell a magyar kukoric&aacute;t? Erről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban T&oacute;th Tam&aacute;s, a Syngenta Duna r&eacute;gi&oacute;j&aacute;nak vetőmag marketingvezetője &eacute;s Petőh&aacute;zi Tam&aacute;s, a Gabonatermesztők Orsz&aacute;gos Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Syngenta t&aacute;mogatta.

Temessük a magyar kukoricát? Már ott tartunk, hogy importra szorul az ország

Kevés dolog jelent akkora tragédiát egy gazdálkodó számára, mint amikor egyik napról a másikra el kell engednie mindazt, amit évtizedek munkájával felépített. Márpedig a ragadós száj- és körömfájás idén pontosan ezt a helyzetet idézte elő, és nemcsak gazdasági, hanem lelki értelemben is hatalmas csapást mért az érintett állattartókra. Hogy mit jelentett mindezt közvetlen érintettként átélni, arról kérdeztük Bóna Szabolcsot, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetőjét. Az Alapvetés podcast mai vendége arról is részletesen beszélt, hogy miért gondolja azt, hogy a fertőzés drónokkal kerülhetett be a marhatelepükre.

 

Kev&eacute;s dolog jelent akkora trag&eacute;di&aacute;t egy gazd&aacute;lkod&oacute; sz&aacute;m&aacute;ra, mint amikor egyik napr&oacute;l a m&aacute;sikra el kell engednie mindazt, amit &eacute;vtizedek munk&aacute;j&aacute;val fel&eacute;p&iacute;tett. M&aacute;rpedig a ragad&oacute;s sz&aacute;j- &eacute;s k&ouml;r&ouml;mf&aacute;j&aacute;s id&eacute;n pontosan ezt a helyzetet id&eacute;zte elő, &eacute;s nemcsak gazdas&aacute;gi, hanem lelki &eacute;rtelemben is hatalmas csap&aacute;st m&eacute;rt az &eacute;rintett &aacute;llattart&oacute;kra. Hogy mit jelentett mindezt k&ouml;zvetlen &eacute;rintettk&eacute;nt &aacute;t&eacute;lni, arr&oacute;l k&eacute;rdezt&uuml;k B&oacute;na Szabolcsot, a R&aacute;bapord&aacute;nyi Mezőgazdas&aacute;gi Zrt. &uuml;gyvezetőj&eacute;t. Az Alapvet&eacute;s podcast mai vend&eacute;ge arr&oacute;l is r&eacute;szletesen besz&eacute;lt, hogy mi&eacute;rt gondolja azt, hogy a fertőz&eacute;s dr&oacute;nokkal ker&uuml;lhetett be a marhatelep&uuml;kre.
&nbsp;

Drónokról fertőzhették meg a marhatelepet? A nyomozás azóta is tart

A vállalati hitelezés az elmúlt időszakban különösen gyengélkedett, a pályázatok révén viszont igen intenzív időszakot él az agrofood szektor. A tervezett fejlesztések megvalósulása régen várt lehetőségeket hozhat a piacnak, de az időközben átalakult gazdasági környezetben korántsem biztos, hogy minden a várakozások szerint alakul. Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Boros Zoltánnal, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari nagyvállalati ügyfelek igazgatójával és Janositz Balázzsal, az UBM vezérigazgatójával.

Az epizód megjelenését az MBH Bank támogatta.

A v&aacute;llalati hitelez&eacute;s az elm&uacute;lt időszakban k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen gyeng&eacute;lkedett, a p&aacute;ly&aacute;zatok r&eacute;v&eacute;n viszont igen intenz&iacute;v időszakot &eacute;l az agrofood szektor. A tervezett fejleszt&eacute;sek megval&oacute;sul&aacute;sa r&eacute;gen v&aacute;rt lehetős&eacute;geket hozhat a piacnak, de az idők&ouml;zben &aacute;talakult gazdas&aacute;gi k&ouml;rnyezetben kor&aacute;ntsem biztos, hogy minden a v&aacute;rakoz&aacute;sok szerint alakul. Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban Boros Zolt&aacute;nnal, az MBH Bank agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszeripari nagyv&aacute;llalati &uuml;gyfelek igazgat&oacute;j&aacute;val &eacute;s Janositz Bal&aacute;zzsal, az UBM vez&eacute;rigazgat&oacute;j&aacute;val.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t az MBH Bank t&aacute;mogatta.

Most vagy soha? Pályázati dömping közepén az agrofood szektor

Az elmúlt évek súlyos aszályai megmutatták, hogy nemcsak a mezőgazdaság, hanem a természet is átalakul körülöttünk, amit a kiszáradó hegyi patakok és a nyár közepén elsárguló erdők is bizonyítanak. Ilyen időkben különösen felértékelődnek azok a természetfotók, amelyek képesek megmutatni a tragikus gyorsasággal eltűnő természeti értékek szépségét és törékenységét, és rávilágítanak arra, hogy mi forog kockán. Mindezt testközelből tapasztalja az Alapvetés podcast mai vendége, Potyó Imre természetfotós, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság környezeti nevelője, akinek egy Börzsönyben készült gombafotója múlt héten kapott elismerést Londonban, a világ legrangosabb természetfotós pályázatán.

 

Az elm&uacute;lt &eacute;vek s&uacute;lyos asz&aacute;lyai megmutatt&aacute;k, hogy nemcsak a mezőgazdas&aacute;g, hanem a term&eacute;szet is &aacute;talakul k&ouml;r&uuml;l&ouml;tt&uuml;nk, amit a kisz&aacute;rad&oacute; hegyi patakok &eacute;s a ny&aacute;r k&ouml;zep&eacute;n els&aacute;rgul&oacute; erdők is bizony&iacute;tanak. Ilyen időkben k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen fel&eacute;rt&eacute;kelődnek azok a term&eacute;szetfot&oacute;k, amelyek k&eacute;pesek megmutatni a tragikus gyorsas&aacute;ggal eltűnő term&eacute;szeti &eacute;rt&eacute;kek sz&eacute;ps&eacute;g&eacute;t &eacute;s t&ouml;r&eacute;kenys&eacute;g&eacute;t, &eacute;s r&aacute;vil&aacute;g&iacute;tanak arra, hogy mi forog kock&aacute;n. Mindezt testk&ouml;zelből tapasztalja az Alapvet&eacute;s podcast mai vend&eacute;ge, Poty&oacute; Imre term&eacute;szetfot&oacute;s, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgat&oacute;s&aacute;g k&ouml;rnyezeti nevelője, akinek egy B&ouml;rzs&ouml;nyben k&eacute;sz&uuml;lt gombafot&oacute;ja m&uacute;lt h&eacute;ten kapott elismer&eacute;st Londonban, a vil&aacute;g legrangosabb term&eacute;szetfot&oacute;s p&aacute;ly&aacute;zat&aacute;n.
&nbsp;

Tragikus gyorsasággal pusztul a természet, csak a fotók maradnak

Nagy gyomrost jelentett idén a magyar állattenyésztésnek a ragadós száj- és körömfájás felbukkanása, arról azonban eddig még csak kevés szó esett, hogy pontosan hogyan sikerült megfékezni a járvány terjedését. Az Alapvetés podcast mai epizódjában Jánosa Tibor, az Alphavet Állatgyógyászati Zrt. Biosecurity Divíziójának igazgatója beszélt a háttérben zajló emberfeletti küzdelem részleteiről.

Az epizód megjelenését az Alphavet Állatgyógyászati Zrt. támogatta.

Nagy gyomrost jelentett id&eacute;n a magyar &aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;snek a ragad&oacute;s sz&aacute;j- &eacute;s k&ouml;r&ouml;mf&aacute;j&aacute;s felbukkan&aacute;sa, arr&oacute;l azonban eddig m&eacute;g csak kev&eacute;s sz&oacute; esett, hogy pontosan hogyan siker&uuml;lt megf&eacute;kezni a j&aacute;rv&aacute;ny terjed&eacute;s&eacute;t. Az Alapvet&eacute;s podcast mai epiz&oacute;dj&aacute;ban J&aacute;nosa Tibor, az Alphavet &Aacute;llatgy&oacute;gy&aacute;szati Zrt. Biosecurity Div&iacute;zi&oacute;j&aacute;nak igazgat&oacute;ja besz&eacute;lt a h&aacute;tt&eacute;rben zajl&oacute; emberfeletti k&uuml;zdelem r&eacute;szleteiről.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t az Alphavet &Aacute;llatgy&oacute;gy&aacute;szati Zrt. t&aacute;mogatta.

Folyamatos éberség kell, bármikor jöhet újabb váratlan járvány | Alapvetés

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

14 clip(s)