Az idei évben szinte minden alágazat komolyan szenvedett a klimatikus és piaci viszonyok hatásaitól, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy kudarcos évet zár a mezőgazdasági szereplők többsége. Kérdés, hogy mindez hogyan hat az egyébként is hatékonysági deficittel küzdő élelmiszeriparra. A termelés és a feldolgozás lehetséges alkalmazkodási lépésiről és az ehhez szükséges finanszírozás kérdéseiről beszélgetünk az Alapvetés podcast műsorában, ahol vendégünk Boros Zoltán, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari nagyvállalati ügyfelek igazgatója és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.

Az epizód az MBH Bank támogatásával jelent meg.

Az idei &eacute;vben szinte minden al&aacute;gazat komolyan szenvedett a klimatikus &eacute;s piaci viszonyok hat&aacute;sait&oacute;l, &iacute;gy t&uacute;lz&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l mondhatjuk, hogy egy kudarcos &eacute;vet z&aacute;r a mezőgazdas&aacute;gi szereplők t&ouml;bbs&eacute;ge. K&eacute;rd&eacute;s, hogy mindez hogyan hat az egy&eacute;bk&eacute;nt is hat&eacute;konys&aacute;gi deficittel k&uuml;zdő &eacute;lelmiszeriparra. A termel&eacute;s &eacute;s a feldolgoz&aacute;s lehets&eacute;ges alkalmazkod&aacute;si l&eacute;p&eacute;siről &eacute;s az ehhez sz&uuml;ks&eacute;ges finansz&iacute;roz&aacute;s k&eacute;rd&eacute;seiről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Boros Zolt&aacute;n, az MBH Bank agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszeripari nagyv&aacute;llalati &uuml;gyfelek igazgat&oacute;ja &eacute;s Antal G&aacute;bor, a H&oacute;d-Mezőgazda Zrt. vez&eacute;rigazgat&oacute;ja.
Az epiz&oacute;d az MBH Bank t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val jelent meg.

Égető szükség van a magyar agrárstratégiára, kapaszkodót keres az ágazat

A magyar erdők állapotáról az elmúlt hetekben parázs viták dúltak, amelyek fókuszában a természetvédelem és az erdőgazdálkodás eltérő szempontjai, valamint a szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratórium álltak. Hogy feloldható-e valaha a két oldal közti ellentét és milyen jövő várhat a magyar erdőkre a fokozódó aszály közepette, arról beszélt az Alapvetés podcastban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programjának vezetője.

A magyar erdők &aacute;llapot&aacute;r&oacute;l az elm&uacute;lt hetekben par&aacute;zs vit&aacute;k d&uacute;ltak, amelyek f&oacute;kusz&aacute;ban a term&eacute;szetv&eacute;delem &eacute;s az erdőgazd&aacute;lkod&aacute;s elt&eacute;rő szempontjai, valamint a szeptember 30-&aacute;n lej&aacute;rt fakitermel&eacute;si morat&oacute;rium &aacute;lltak. Hogy feloldhat&oacute;-e valaha a k&eacute;t oldal k&ouml;zti ellent&eacute;t &eacute;s milyen j&ouml;vő v&aacute;rhat a magyar erdőkre a fokoz&oacute;d&oacute; asz&aacute;ly k&ouml;zepette, arr&oacute;l besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcastban G&aacute;lhidy L&aacute;szl&oacute;, a WWF Magyarorsz&aacute;g erdő programj&aacute;nak vezetője.

Véget ért a moratórium: meddig égetik még a magyarok a jövőjüket?

Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik A pontból B pontba, hiszen a folyamat lépéseit szigorú állatjóléti szabályok határozzák meg. Ennek ellenére ez a téma hosszú ideje parázs viták tárgya, amelyben mást képvisel az ágazat, és mást az állatvédők. De vajon mekkora a szakadék a két oldal elvárásai között, és mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai adásában Hencz Péterrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgatójával.

Egy &eacute;lő &aacute;llat sz&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa j&oacute;val t&ouml;bb ann&aacute;l, mint hogy az &aacute;llatot felrakj&aacute;k egy teheraut&oacute;ra, majd elviszik A pontb&oacute;l B pontba, hiszen a folyamat l&eacute;p&eacute;seit szigor&uacute; &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szab&aacute;lyok hat&aacute;rozz&aacute;k meg. Ennek ellen&eacute;re ez a t&eacute;ma hossz&uacute; ideje par&aacute;zs vit&aacute;k t&aacute;rgya, amelyben m&aacute;st k&eacute;pvisel az &aacute;gazat, &eacute;s m&aacute;st az &aacute;llatv&eacute;dők. De vajon mekkora a szakad&eacute;k a k&eacute;t oldal elv&aacute;r&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt, &eacute;s mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai ad&aacute;s&aacute;ban Hencz P&eacute;terrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgat&oacute;j&aacute;val.

Van közös nevező az állatvédőkkel? A szigorításból is lehet biznisz

Az idei év kifejezetten tragikus volt a szántóföldi növénytermesztés számára, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt. Ez azért is különösen rossz hír, mert ez jelenti a magyar agrárium egyik meghatározó pillérét, így ha itt súlyos gondok vannak, az még az ország GDP-jére is kihat. Az idei állapotokról, a lesújtó terméseredményekről és a gazdák előtt álló lehetséges menekülőutakról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.

Az idei &eacute;v kifejezetten tragikus volt a sz&aacute;nt&oacute;f&ouml;ldi n&ouml;v&eacute;nytermeszt&eacute;s sz&aacute;m&aacute;ra, az &aacute;gazat ugyanis 5-600 milli&aacute;rd forintos m&iacute;nuszt termelt. Ez az&eacute;rt is k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen rossz h&iacute;r, mert ez jelenti a magyar agr&aacute;rium egyik meghat&aacute;roz&oacute; pill&eacute;r&eacute;t, &iacute;gy ha itt s&uacute;lyos gondok vannak, az m&eacute;g az orsz&aacute;g GDP-j&eacute;re is kihat. Az idei &aacute;llapotokr&oacute;l, a les&uacute;jt&oacute; term&eacute;seredm&eacute;nyekről &eacute;s a gazd&aacute;k előtt &aacute;ll&oacute; lehets&eacute;ges menek&uuml;lőutakr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban Petőh&aacute;zi Tam&aacute;ssal, a Gabonatermesztők Orsz&aacute;gos Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;k&eacute;vel.

Az Alföldön minden növény veszteséges volt – Vége az ország éléskamrájának?

A füge és az olíva termesztése ma már nem csupán a mediterrán országok sajátja, a melegedő klíma és a termesztéstechnológia fejlődése miatt ugyanis itthon is egyre több helyen lehet találkozni velük. De vajon valóban ott tartunk, hogy ezekre a növényekre kellene lecserélni a korábbi hagyományos fajtáinkat? És lehet egyáltalán gazdaságosan mediterrán növényeket termeszteni Magyarországon? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast adásában, ahol vendégünk Utassy Luca kertészmérnök, a Fügeliget tulajdonosa és Török Csaba, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa.

A f&uuml;ge &eacute;s az ol&iacute;va termeszt&eacute;se ma m&aacute;r nem csup&aacute;n a mediterr&aacute;n orsz&aacute;gok saj&aacute;tja, a melegedő kl&iacute;ma &eacute;s a termeszt&eacute;stechnol&oacute;gia fejlőd&eacute;se miatt ugyanis itthon is egyre t&ouml;bb helyen lehet tal&aacute;lkozni vel&uuml;k. De vajon val&oacute;ban ott tartunk, hogy ezekre a n&ouml;v&eacute;nyekre kellene lecser&eacute;lni a kor&aacute;bbi hagyom&aacute;nyos fajt&aacute;inkat? &Eacute;s lehet egy&aacute;ltal&aacute;n gazdas&aacute;gosan mediterr&aacute;n n&ouml;v&eacute;nyeket termeszteni Magyarorsz&aacute;gon? Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Utassy Luca kert&eacute;szm&eacute;rn&ouml;k, a F&uuml;geliget tulajdonosa &eacute;s T&ouml;r&ouml;k Csaba, a 2HA Szőlőbirtok &eacute;s Pinc&eacute;szet tulajdonosa.

Ez a mediterrán növény lehet a magyar kertek új sztárja? Egyre többen ültetik

A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával.

A magyar juh- &eacute;s kecske&aacute;gazat az egyik legnagyobb m&uacute;ltra visszatekintő, hagyom&aacute;nyosan exportorient&aacute;lt &aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;si &aacute;gazatunk, amelynek volt m&aacute;r r&eacute;sze kiemelkedően sikeres időszakokban, de &aacute;tv&eacute;szelt komoly neh&eacute;zs&eacute;geket is. Nem alakult t&uacute;l j&oacute;l az idei &eacute;v sem, hiszen az asz&aacute;ly, a takarm&aacute;nyhelyzet, a piaci bizonytalans&aacute;gok &eacute;s az &aacute;llateg&eacute;szs&eacute;g&uuml;gyi kock&aacute;zatok egyar&aacute;nt komoly kih&iacute;v&aacute;sok el&eacute; &aacute;ll&iacute;tj&aacute;k a termelőket.&nbsp;Erről &eacute;s a lehets&eacute;ges fejlőd&eacute;si ir&aacute;nyokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcastban Mezőszentgy&ouml;rgyi D&aacute;viddal, a Juh &eacute;s Kecske &Aacute;gazati Szakmak&ouml;zi Szervezet &uuml;gyvezető igazgat&oacute;j&aacute;val.

Fejreállt a világ: nyáron már csak sétáltatni lehet az állatokat, legeltetni nem

Kiszárad az ország, egy év alatt 12,4 százalékot romlott a magyar agrárium teljesítménye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseire rekordszámú hallgatót vettek fel. Vajon miért választják ennyien ezt a pályát éppen most? És az új tanévkezdéssel egyidőben hogyan készül az egyetem a saját működését érintő változásokra? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

Az epizód a MATE támogatásával jelent meg.

Kisz&aacute;rad az orsz&aacute;g, egy &eacute;v alatt 12,4 sz&aacute;zal&eacute;kot romlott a magyar agr&aacute;rium teljes&iacute;tm&eacute;nye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem agr&aacute;rk&eacute;pz&eacute;seire rekordsz&aacute;m&uacute; hallgat&oacute;t vettek fel. Vajon mi&eacute;rt v&aacute;lasztj&aacute;k ennyien ezt a p&aacute;ly&aacute;t &eacute;ppen most? &Eacute;s az &uacute;j tan&eacute;vkezd&eacute;ssel egyidőben hogyan k&eacute;sz&uuml;l az egyetem a saj&aacute;t műk&ouml;d&eacute;s&eacute;t &eacute;rintő v&aacute;ltoz&aacute;sokra? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Gyuricza Csaba, a MATE rektora.
Az epiz&oacute;d a MATE t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val jelent meg.

Kiszárad az ország – A fiatalok menthetik meg a magyar agráriumot?

Szélsőséges időjárás, munkaerőhiány és egyre élesebb piaci verseny – ezekkel a kihívásokkal egyszerre kell megküzdenie a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. De vajon van kiút ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gyümölcsültetvények kétharmada ma még az aszállyal, a faggyal és a jéggel szemben is védtelen? És mit kellene tenni ahhoz, hogy a következő év ne újabb negatív termelési rekordokat és veszteségeket hozzon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Apáti Ferenccel, a FruitVeb elnökével.

Sz&eacute;lsős&eacute;ges időj&aacute;r&aacute;s, munkaerőhi&aacute;ny &eacute;s egyre &eacute;lesebb piaci verseny &ndash; ezekkel a kih&iacute;v&aacute;sokkal egyszerre kell megk&uuml;zdenie a magyar z&ouml;lds&eacute;g-gy&uuml;m&ouml;lcs &aacute;gazatnak. De vajon van ki&uacute;t ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gy&uuml;m&ouml;lcs&uuml;ltetv&eacute;nyek k&eacute;tharmada ma m&eacute;g az asz&aacute;llyal, a faggyal &eacute;s a j&eacute;ggel szemben is v&eacute;dtelen? &Eacute;s mit kellene tenni ahhoz, hogy a k&ouml;vetkező &eacute;v ne &uacute;jabb negat&iacute;v termel&eacute;si rekordokat &eacute;s vesztes&eacute;geket hozzon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Ap&aacute;ti Ferenccel, a FruitVeb eln&ouml;k&eacute;vel.

Mi marad a magyar gyümölcsből? Védtelen ültetvények kaphatják a következő csapást

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

 

F&aacute;kat d&ouml;nt ki, ter&uuml;leteket &aacute;raszt el, &eacute;s helyenk&eacute;nt komoly konfliktusokat okoz &ndash; ő a h&oacute;d, ami napjainkra Magyarorsz&aacute;g egyik legmegoszt&oacute;bb &aacute;llatfaja lett. &Aacute;m mik&ouml;zben sokan k&aacute;rokoz&oacute;k&eacute;nt tekintenek r&aacute;, a term&eacute;szetben &eacute;ppen azt a munk&aacute;t v&eacute;gzi el, amelyre a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s miatt egyre nagyobb sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk van: seg&iacute;t a t&aacute;jban tartani a vizet &eacute;s k&ouml;zben &eacute;rt&eacute;kes &eacute;lőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a kl&iacute;maalkalmazkod&aacute;s egyik fontos sz&ouml;vets&eacute;gese, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban Juh&aacute;sz Erik&aacute;val, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos munkat&aacute;rs&aacute;val.
&nbsp;

A hód megoldaná ingyen, de mi inkább milliókat költünk a vízmegtartásra

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak.

De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter? 

Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese.

Az augusztus 20-i tűzij&aacute;t&eacute;k r&eacute;g&oacute;ta a nemzeti &uuml;nnep egyik legl&aacute;tv&aacute;nyosabb r&eacute;sze. Az elm&uacute;lt &eacute;vekben azonban egyre t&ouml;bbsz&ouml;r ker&uuml;lt elő, hogy a f&eacute;ny- &eacute;s hanghat&aacute;sok az &aacute;llatokat, embereket is zavarhatj&aacute;k, a sz&aacute;ll&oacute; por, a f&eacute;mek, f&eacute;ms&oacute;k &eacute;s a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző &eacute;g&eacute;sgyors&iacute;t&oacute;k pedig a k&ouml;rnyezetbe &eacute;s az emberi szervezetbe ker&uuml;lve k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le kock&aacute;zatokat hordozhatnak.
De vajon mikor j&ouml;het el az idő, hogy v&eacute;gleg olyan l&aacute;tv&aacute;nyelemekre cser&eacute;lj&uuml;k a hagyom&aacute;nyos tűzij&aacute;t&eacute;kot, amelyek a fenntarthat&oacute;s&aacute;g, az &eacute;lővil&aacute;g, az emberi eg&eacute;szs&eacute;g &eacute;s a k&ouml;lts&eacute;gvet&eacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l is kedvezőbb alternat&iacute;v&aacute;t jelenthetnek? &Eacute;s milyen pozit&iacute;v p&eacute;ld&aacute;val szolg&aacute;lhat az &aacute;t&aacute;ll&aacute;sban a tatai csendes szilveszter?&nbsp;
Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast augusztus 20-i ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport &eacute;ghajlatv&eacute;delmi &eacute;s lakoss&aacute;gi &eacute;get&eacute;s projektvezetője, valamint Csord&aacute;s Endre polg&aacute;ri term&eacute;szetőr, a Magyar Mad&aacute;rtani &eacute;s Term&eacute;szetv&eacute;delmi Egyes&uuml;let projektvezető &ouml;nk&eacute;ntese.

Kérdéses a tűzijáték jövője? Lehet, hogy fordulóponthoz értünk

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

58 clip(s)