Márton nap környékén a liba és a kacsa kerül a magyar gasztronómia középpontjába. A hagyományos fogások mögött egy komoly tradíciókkal bíró ágazat áll, amelynek számos kihívással kell szembenéznie. Hogy melyek a hazai víziszárnyas-ágazat legfőbb nehézségei, illetve milyen kitörési lehetőségeket kínálhat a magasabb feldolgozottság és az exportpiacok bővítése, arról kérdeztük az Alapvetés podcastban Szabó Ákost, a Tranzit Csoport vezérigazgatóját, a Magyar Lúdszövetség elnökét.

M&aacute;rton nap k&ouml;rny&eacute;k&eacute;n a liba &eacute;s a kacsa ker&uuml;l a magyar gasztron&oacute;mia k&ouml;z&eacute;ppontj&aacute;ba. A hagyom&aacute;nyos fog&aacute;sok m&ouml;g&ouml;tt egy komoly trad&iacute;ci&oacute;kkal b&iacute;r&oacute; &aacute;gazat &aacute;ll, amelynek sz&aacute;mos kih&iacute;v&aacute;ssal kell szemben&eacute;znie. Hogy melyek a hazai v&iacute;zisz&aacute;rnyas-&aacute;gazat legfőbb neh&eacute;zs&eacute;gei, illetve milyen kit&ouml;r&eacute;si lehetős&eacute;geket k&iacute;n&aacute;lhat a magasabb feldolgozotts&aacute;g &eacute;s az exportpiacok bőv&iacute;t&eacute;se, arr&oacute;l k&eacute;rdezt&uuml;k az Alapvet&eacute;s podcastban Szab&oacute; &Aacute;kost, a Tranzit Csoport vez&eacute;rigazgat&oacute;j&aacute;t, a Magyar L&uacute;dsz&ouml;vets&eacute;g eln&ouml;k&eacute;t.

Ömlik be a kínai kacsa a magyar piacra, itt az ideje felvenni a kesztyűt

A biológiai sokféleség drámai csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot és a gazdaság hosszú távú stabilitását is veszélyezteti. Nem véletlen, hogy a világ ambiciózus célokat tűzött ki a biodiverzitás védelmére, az október 19-30. közti jereváni csúcson megvitatott első globális felülvizsgálat azonban arra figyelmeztet, hogy a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez jóval gyorsabb előrelépésre lenne szükség, azaz a megvalósítás üteme messze elmarad a szükségestől. 

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió is dolgozik a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott célok megvalósításán, amely szintén komoly lépéseket vár el a tagállamoktól, hiszen 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán ír elő helyreállítási intézkedéseket.

De vajon hol tart a biodiverzitás védelmében Magyarország, melyek lesznek a következő évek legfontosabb hazai feladatai és hogyan érinti mindez az agrártermelést? Erről kérdeztük az Alapvetés podcastban Kőrösi Leventét, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkárát.

A biol&oacute;giai sokf&eacute;les&eacute;g dr&aacute;mai cs&ouml;kken&eacute;se nemcsak a term&eacute;szetes &ouml;kosziszt&eacute;m&aacute;kat, hanem az emberi eg&eacute;szs&eacute;get, az &eacute;lelmez&eacute;sbiztons&aacute;got &eacute;s a gazdas&aacute;g hossz&uacute; t&aacute;v&uacute; stabilit&aacute;s&aacute;t is vesz&eacute;lyezteti. Nem v&eacute;letlen, hogy a vil&aacute;g ambici&oacute;zus c&eacute;lokat tűz&ouml;tt ki a biodiverzit&aacute;s v&eacute;delm&eacute;re, az okt&oacute;ber 19-30. k&ouml;zti jerev&aacute;ni cs&uacute;cson megvitatott első glob&aacute;lis fel&uuml;lvizsg&aacute;lat azonban arra figyelmeztet, hogy a 2030-ra kitűz&ouml;tt c&eacute;lok el&eacute;r&eacute;s&eacute;hez j&oacute;val gyorsabb előrel&eacute;p&eacute;sre lenne sz&uuml;ks&eacute;g, azaz a megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s &uuml;teme messze elmarad a sz&uuml;ks&eacute;gestől.&nbsp;
Ezzel p&aacute;rhuzamosan az Eur&oacute;pai Uni&oacute; is dolgozik a term&eacute;szet-helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si rendeletben meghat&aacute;rozott c&eacute;lok megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s&aacute;n, amely szint&eacute;n komoly l&eacute;p&eacute;seket v&aacute;r el a tag&aacute;llamokt&oacute;l, hiszen 2030-ig az uni&oacute; sz&aacute;razf&ouml;ldi &eacute;s tengeri ter&uuml;leteinek legal&aacute;bb 20 sz&aacute;zal&eacute;k&aacute;n &iacute;r elő helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si int&eacute;zked&eacute;seket.
De vajon hol tart a biodiverzit&aacute;s v&eacute;delm&eacute;ben Magyarorsz&aacute;g, melyek lesznek a k&ouml;vetkező &eacute;vek legfontosabb hazai feladatai &eacute;s hogyan &eacute;rinti mindez az agr&aacute;rtermel&eacute;st? Erről k&eacute;rdezt&uuml;k az Alapvet&eacute;s podcastban Kőr&ouml;si Levent&eacute;t, az &Eacute;lő K&ouml;rnyezet&eacute;rt Felelős Miniszt&eacute;rium biol&oacute;giai sokf&eacute;les&eacute;g&eacute;rt felelős &aacute;llamtitk&aacute;r&aacute;t.

Sok múlik a magyar gazdákon, több évtizedes pusztítást kell helyrehozni

Egy kibertámadás nemcsak a kormányzati vagy a banki rendszereket béníthatja meg, hanem ugyanúgy veszélybe sodorhatja a mezőgazdasági termelést és az élelmiszer-ellátást is. Nem véletlen, hogy az uniós szabályozás az agrofood szektor vállalataitól is komoly felkészülést vár el ezen a területen. A teljesítés azonban még nem mindenkinél tart ott, ahol kellene: a 358 érintett magyar ügyfélnek október közepéig mindössze 70 százaléka teljesítette az előírt kiberbiztonsági auditot. A lehetséges veszélyforrásokról és védekezési lehetőségekről beszélgetünk az Alapvetés podcast műsorában, ahol vendégünk Balogh Péter tartalékos ezredes, az Óbudai Egyetem dual-use és kibervédelmi szakértője, és Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezetője.

Egy kibert&aacute;mad&aacute;s nemcsak a korm&aacute;nyzati vagy a banki rendszereket b&eacute;n&iacute;thatja meg, hanem ugyan&uacute;gy vesz&eacute;lybe sodorhatja a mezőgazdas&aacute;gi termel&eacute;st &eacute;s az &eacute;lelmiszer-ell&aacute;t&aacute;st is. Nem v&eacute;letlen, hogy az uni&oacute;s szab&aacute;lyoz&aacute;s az agrofood szektor v&aacute;llalatait&oacute;l is komoly felk&eacute;sz&uuml;l&eacute;st v&aacute;r el ezen a ter&uuml;leten. A teljes&iacute;t&eacute;s azonban m&eacute;g nem mindenkin&eacute;l tart ott, ahol kellene: a 358 &eacute;rintett magyar &uuml;gyf&eacute;lnek okt&oacute;ber k&ouml;zep&eacute;ig mind&ouml;ssze 70 sz&aacute;zal&eacute;ka teljes&iacute;tette az elő&iacute;rt kiberbiztons&aacute;gi auditot. A lehets&eacute;ges vesz&eacute;lyforr&aacute;sokr&oacute;l &eacute;s v&eacute;dekez&eacute;si lehetős&eacute;gekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Balogh P&eacute;ter tartal&eacute;kos ezredes, az &Oacute;budai Egyetem dual-use &eacute;s kiberv&eacute;delmi szak&eacute;rtője, &eacute;s V&ouml;r&ouml;s Attila, a Felelős &Eacute;lelmiszergy&aacute;rt&oacute;k Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek &uuml;gyvezetője.

Kibertámadás a hűtőből – Már az élelmiszerünk sincs biztonságban

Az idei évben szinte minden alágazat komolyan szenvedett a klimatikus és piaci viszonyok hatásaitól, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy kudarcos évet zár a mezőgazdasági szereplők többsége. Kérdés, hogy mindez hogyan hat az egyébként is hatékonysági deficittel küzdő élelmiszeriparra. A termelés és a feldolgozás lehetséges alkalmazkodási lépésiről és az ehhez szükséges finanszírozás kérdéseiről beszélgetünk az Alapvetés podcast műsorában, ahol vendégünk Boros Zoltán, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari nagyvállalati ügyfelek igazgatója és Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.

Az epizód az MBH Bank támogatásával jelent meg.

Az idei &eacute;vben szinte minden al&aacute;gazat komolyan szenvedett a klimatikus &eacute;s piaci viszonyok hat&aacute;sait&oacute;l, &iacute;gy t&uacute;lz&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l mondhatjuk, hogy egy kudarcos &eacute;vet z&aacute;r a mezőgazdas&aacute;gi szereplők t&ouml;bbs&eacute;ge. K&eacute;rd&eacute;s, hogy mindez hogyan hat az egy&eacute;bk&eacute;nt is hat&eacute;konys&aacute;gi deficittel k&uuml;zdő &eacute;lelmiszeriparra. A termel&eacute;s &eacute;s a feldolgoz&aacute;s lehets&eacute;ges alkalmazkod&aacute;si l&eacute;p&eacute;siről &eacute;s az ehhez sz&uuml;ks&eacute;ges finansz&iacute;roz&aacute;s k&eacute;rd&eacute;seiről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Boros Zolt&aacute;n, az MBH Bank agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszeripari nagyv&aacute;llalati &uuml;gyfelek igazgat&oacute;ja &eacute;s Antal G&aacute;bor, a H&oacute;d-Mezőgazda Zrt. vez&eacute;rigazgat&oacute;ja.
Az epiz&oacute;d az MBH Bank t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val jelent meg.

Égető szükség van a magyar agrárstratégiára, kapaszkodót keres az ágazat

A magyar erdők állapotáról az elmúlt hetekben parázs viták dúltak, amelyek fókuszában a természetvédelem és az erdőgazdálkodás eltérő szempontjai, valamint a szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratórium álltak. Hogy feloldható-e valaha a két oldal közti ellentét és milyen jövő várhat a magyar erdőkre a fokozódó aszály közepette, arról beszélt az Alapvetés podcastban Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő programjának vezetője.

A magyar erdők &aacute;llapot&aacute;r&oacute;l az elm&uacute;lt hetekben par&aacute;zs vit&aacute;k d&uacute;ltak, amelyek f&oacute;kusz&aacute;ban a term&eacute;szetv&eacute;delem &eacute;s az erdőgazd&aacute;lkod&aacute;s elt&eacute;rő szempontjai, valamint a szeptember 30-&aacute;n lej&aacute;rt fakitermel&eacute;si morat&oacute;rium &aacute;lltak. Hogy feloldhat&oacute;-e valaha a k&eacute;t oldal k&ouml;zti ellent&eacute;t &eacute;s milyen j&ouml;vő v&aacute;rhat a magyar erdőkre a fokoz&oacute;d&oacute; asz&aacute;ly k&ouml;zepette, arr&oacute;l besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcastban G&aacute;lhidy L&aacute;szl&oacute;, a WWF Magyarorsz&aacute;g erdő programj&aacute;nak vezetője.

Véget ért a moratórium: meddig égetik még a magyarok a jövőjüket?

Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik A pontból B pontba, hiszen a folyamat lépéseit szigorú állatjóléti szabályok határozzák meg. Ennek ellenére ez a téma hosszú ideje parázs viták tárgya, amelyben mást képvisel az ágazat, és mást az állatvédők. De vajon mekkora a szakadék a két oldal elvárásai között, és mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai adásában Hencz Péterrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgatójával.

Egy &eacute;lő &aacute;llat sz&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa j&oacute;val t&ouml;bb ann&aacute;l, mint hogy az &aacute;llatot felrakj&aacute;k egy teheraut&oacute;ra, majd elviszik A pontb&oacute;l B pontba, hiszen a folyamat l&eacute;p&eacute;seit szigor&uacute; &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szab&aacute;lyok hat&aacute;rozz&aacute;k meg. Ennek ellen&eacute;re ez a t&eacute;ma hossz&uacute; ideje par&aacute;zs vit&aacute;k t&aacute;rgya, amelyben m&aacute;st k&eacute;pvisel az &aacute;gazat, &eacute;s m&aacute;st az &aacute;llatv&eacute;dők. De vajon mekkora a szakad&eacute;k a k&eacute;t oldal elv&aacute;r&aacute;sai k&ouml;z&ouml;tt, &eacute;s mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai ad&aacute;s&aacute;ban Hencz P&eacute;terrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgat&oacute;j&aacute;val.

Van közös nevező az állatvédőkkel? A szigorításból is lehet biznisz

Az idei év kifejezetten tragikus volt a szántóföldi növénytermesztés számára, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt. Ez azért is különösen rossz hír, mert ez jelenti a magyar agrárium egyik meghatározó pillérét, így ha itt súlyos gondok vannak, az még az ország GDP-jére is kihat. Az idei állapotokról, a lesújtó terméseredményekről és a gazdák előtt álló lehetséges menekülőutakról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.

Az idei &eacute;v kifejezetten tragikus volt a sz&aacute;nt&oacute;f&ouml;ldi n&ouml;v&eacute;nytermeszt&eacute;s sz&aacute;m&aacute;ra, az &aacute;gazat ugyanis 5-600 milli&aacute;rd forintos m&iacute;nuszt termelt. Ez az&eacute;rt is k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen rossz h&iacute;r, mert ez jelenti a magyar agr&aacute;rium egyik meghat&aacute;roz&oacute; pill&eacute;r&eacute;t, &iacute;gy ha itt s&uacute;lyos gondok vannak, az m&eacute;g az orsz&aacute;g GDP-j&eacute;re is kihat. Az idei &aacute;llapotokr&oacute;l, a les&uacute;jt&oacute; term&eacute;seredm&eacute;nyekről &eacute;s a gazd&aacute;k előtt &aacute;ll&oacute; lehets&eacute;ges menek&uuml;lőutakr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban Petőh&aacute;zi Tam&aacute;ssal, a Gabonatermesztők Orsz&aacute;gos Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;k&eacute;vel.

Az Alföldön minden növény veszteséges volt – Vége az ország éléskamrájának?

A füge és az olíva termesztése ma már nem csupán a mediterrán országok sajátja, a melegedő klíma és a termesztéstechnológia fejlődése miatt ugyanis itthon is egyre több helyen lehet találkozni velük. De vajon valóban ott tartunk, hogy ezekre a növényekre kellene lecserélni a korábbi hagyományos fajtáinkat? És lehet egyáltalán gazdaságosan mediterrán növényeket termeszteni Magyarországon? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast adásában, ahol vendégünk Utassy Luca kertészmérnök, a Fügeliget tulajdonosa és Török Csaba, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa.

A f&uuml;ge &eacute;s az ol&iacute;va termeszt&eacute;se ma m&aacute;r nem csup&aacute;n a mediterr&aacute;n orsz&aacute;gok saj&aacute;tja, a melegedő kl&iacute;ma &eacute;s a termeszt&eacute;stechnol&oacute;gia fejlőd&eacute;se miatt ugyanis itthon is egyre t&ouml;bb helyen lehet tal&aacute;lkozni vel&uuml;k. De vajon val&oacute;ban ott tartunk, hogy ezekre a n&ouml;v&eacute;nyekre kellene lecser&eacute;lni a kor&aacute;bbi hagyom&aacute;nyos fajt&aacute;inkat? &Eacute;s lehet egy&aacute;ltal&aacute;n gazdas&aacute;gosan mediterr&aacute;n n&ouml;v&eacute;nyeket termeszteni Magyarorsz&aacute;gon? Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Utassy Luca kert&eacute;szm&eacute;rn&ouml;k, a F&uuml;geliget tulajdonosa &eacute;s T&ouml;r&ouml;k Csaba, a 2HA Szőlőbirtok &eacute;s Pinc&eacute;szet tulajdonosa.

Ez a mediterrán növény lehet a magyar kertek új sztárja? Egyre többen ültetik

A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával.

A magyar juh- &eacute;s kecske&aacute;gazat az egyik legnagyobb m&uacute;ltra visszatekintő, hagyom&aacute;nyosan exportorient&aacute;lt &aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;si &aacute;gazatunk, amelynek volt m&aacute;r r&eacute;sze kiemelkedően sikeres időszakokban, de &aacute;tv&eacute;szelt komoly neh&eacute;zs&eacute;geket is. Nem alakult t&uacute;l j&oacute;l az idei &eacute;v sem, hiszen az asz&aacute;ly, a takarm&aacute;nyhelyzet, a piaci bizonytalans&aacute;gok &eacute;s az &aacute;llateg&eacute;szs&eacute;g&uuml;gyi kock&aacute;zatok egyar&aacute;nt komoly kih&iacute;v&aacute;sok el&eacute; &aacute;ll&iacute;tj&aacute;k a termelőket.&nbsp;Erről &eacute;s a lehets&eacute;ges fejlőd&eacute;si ir&aacute;nyokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcastban Mezőszentgy&ouml;rgyi D&aacute;viddal, a Juh &eacute;s Kecske &Aacute;gazati Szakmak&ouml;zi Szervezet &uuml;gyvezető igazgat&oacute;j&aacute;val.

Fejreállt a világ: nyáron már csak sétáltatni lehet az állatokat, legeltetni nem

Kiszárad az ország, egy év alatt 12,4 százalékot romlott a magyar agrárium teljesítménye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseire rekordszámú hallgatót vettek fel. Vajon miért választják ennyien ezt a pályát éppen most? És az új tanévkezdéssel egyidőben hogyan készül az egyetem a saját működését érintő változásokra? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

Az epizód a MATE támogatásával jelent meg.

Kisz&aacute;rad az orsz&aacute;g, egy &eacute;v alatt 12,4 sz&aacute;zal&eacute;kot romlott a magyar agr&aacute;rium teljes&iacute;tm&eacute;nye, ezzel egyidőben viszont a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem agr&aacute;rk&eacute;pz&eacute;seire rekordsz&aacute;m&uacute; hallgat&oacute;t vettek fel. Vajon mi&eacute;rt v&aacute;lasztj&aacute;k ennyien ezt a p&aacute;ly&aacute;t &eacute;ppen most? &Eacute;s az &uacute;j tan&eacute;vkezd&eacute;ssel egyidőben hogyan k&eacute;sz&uuml;l az egyetem a saj&aacute;t műk&ouml;d&eacute;s&eacute;t &eacute;rintő v&aacute;ltoz&aacute;sokra? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Gyuricza Csaba, a MATE rektora.
Az epiz&oacute;d a MATE t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val jelent meg.

Kiszárad az ország – A fiatalok menthetik meg a magyar agráriumot?

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

61 clip(s)