A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

A j&uacute;niusban hivatalba l&eacute;pett &uacute;j d&aacute;n korm&aacute;ny minden eddigin&eacute;l m&eacute;lyebben alak&iacute;tan&aacute; &aacute;t az orsz&aacute;g mezőgazdas&aacute;g&aacute;t. Az intenz&iacute;v termel&eacute;si szempontokkal szemben nagyobb hangs&uacute;lyt kapna a k&ouml;rnyezet- &eacute;s term&eacute;szetv&eacute;delem, &iacute;gy kiemelt c&eacute;lk&eacute;nt fogalmazt&aacute;k meg az &uuml;vegh&aacute;zg&aacute;zok kibocs&aacute;t&aacute;s&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;t, a v&iacute;zminős&eacute;g jav&iacute;t&aacute;s&aacute;t, a biodiverzit&aacute;s helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t &eacute;s az &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szempontok erős&iacute;t&eacute;s&eacute;t is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a d&aacute;n z&ouml;ld&aacute;t&aacute;ll&aacute;s &aacute;r&aacute;t &eacute;s milyen tanuls&aacute;gokat &eacute;rdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kov&aacute;cs Emese, az Energiastrat&eacute;gia Int&eacute;zet elemzője.

 Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Egyre t&ouml;bb sz&oacute; esik arr&oacute;l, hogy a sz&eacute;lsős&eacute;ges csapad&eacute;keloszl&aacute;s &eacute;s az &aacute;lland&oacute;sulni l&aacute;tsz&oacute; asz&aacute;lyok &uacute;j t&iacute;pus&uacute; v&iacute;zgazd&aacute;lkod&aacute;si megold&aacute;sokat k&ouml;vetelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megold&aacute;s a felsz&iacute;n alatt rejtőzik, a f&ouml;ldalatti t&aacute;roz&oacute;k innovat&iacute;v kihaszn&aacute;l&aacute;sa ugyanis &uacute;j ir&aacute;nyt nyithat az asz&aacute;ly &eacute;s az &aacute;rvizek okozta kih&iacute;v&aacute;sok kezel&eacute;s&eacute;ben.&nbsp;Erről a megold&aacute;sr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk M&aacute;dln&eacute; Szőnyi Judit egyetemi tan&aacute;r, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

A bivalytart&aacute;s sokak szerint csak egy k&uuml;l&ouml;nleges, egzotikus r&eacute;szhalmaza a magyar mezőgazdas&aacute;gnak. K&ouml;zben viszont egyre t&ouml;bb kutat&aacute;s &eacute;s gyakorlati tapasztalat mutat abba az ir&aacute;nyba, hogy a legeltető &aacute;llattart&aacute;snak komoly szerepe lehet a talaj &aacute;llapot&aacute;nak jav&iacute;t&aacute;s&aacute;ban, a v&iacute;zh&aacute;ztart&aacute;s stabiliz&aacute;l&aacute;s&aacute;ban &eacute;s a biodiverzit&aacute;s megőrz&eacute;s&eacute;ben is. De hol van ebben a val&oacute;s&aacute;g &eacute;s hol a romantika? &Eacute;s mennyire lehet &uuml;zletileg &eacute;letk&eacute;pes egy ilyen ir&aacute;ny Magyarorsz&aacute;gon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szab&oacute; L&aacute;szl&oacute;, a HOLD Alapkezelő t&aacute;rsalap&iacute;t&oacute;ja, aki maga is talajk&iacute;m&eacute;lő &ouml;kogazd&aacute;lkod&aacute;st &eacute;s bivalyteny&eacute;szt&eacute;st folytat Zala megyei farmj&aacute;n.

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A jégkármérséklő rendszer miatt szárad ki az ország, a repülőkből vegyszereket permeteznek ránk, a klímaváltozás pedig csak egy jól felépített üzlet. Ezekkel az állításokkal ma már szinte minden nap lehet találkozni a közösségi médiában, és sokan teljes mértékben meg is vannak győződve arról, hogy mindez igaz, és valakik titokban irányítják az időjárást. De vajon honnan erednek ezek az összeesküvés-elméletek? Miért hisszük el őket olyan könnyen? És miért vonzóbb egy látványos, hangzatos magyarázat, mint a tudomány által felvázolt, de sokkal összetettebb valóság? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Csonka Tamás, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Veszélyjelző Osztályának vezetője és Pintér András, a Szkeptikus Társaság elnöke.

A j&eacute;gk&aacute;rm&eacute;rs&eacute;klő rendszer miatt sz&aacute;rad ki az orsz&aacute;g, a rep&uuml;lőkből vegyszereket permeteznek r&aacute;nk, a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s pedig csak egy j&oacute;l fel&eacute;p&iacute;tett &uuml;zlet. Ezekkel az &aacute;ll&iacute;t&aacute;sokkal ma m&aacute;r szinte minden nap lehet tal&aacute;lkozni a k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gi m&eacute;di&aacute;ban, &eacute;s sokan teljes m&eacute;rt&eacute;kben meg is vannak győződve arr&oacute;l, hogy mindez igaz, &eacute;s valakik titokban ir&aacute;ny&iacute;tj&aacute;k az időj&aacute;r&aacute;st. De vajon honnan erednek ezek az &ouml;sszeesk&uuml;v&eacute;s-elm&eacute;letek? Mi&eacute;rt hissz&uuml;k el őket olyan k&ouml;nnyen? &Eacute;s mi&eacute;rt vonz&oacute;bb egy l&aacute;tv&aacute;nyos, hangzatos magyar&aacute;zat, mint a tudom&aacute;ny &aacute;ltal felv&aacute;zolt, de sokkal &ouml;sszetettebb val&oacute;s&aacute;g? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Csonka Tam&aacute;s, a HungaroMet Nonprofit Zrt. Vesz&eacute;lyjelző Oszt&aacute;ly&aacute;nak vezetője &eacute;s Pint&eacute;r Andr&aacute;s, a Szkeptikus T&aacute;rsas&aacute;g eln&ouml;ke.

Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?

Nemcsak a kukoricát kell elfelejteni, hanem az intenzív gazdálkodást is – hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvetés podcast eheti epizódjában. Ezzel együtt komoly szemlélet- és területhasználat-váltásra is szükség van a magyar agráriumban, ráadásul erre már nincsenek évtizedeink. Hogy mennyire ütésálló valójában a hazai mezőgazdaság, milyen lépésekre lenne szükség a végső lemaradás elkerüléséhez, és mi lesz a MATE sorsa, ha megszűnnek a vagyonkezelő alapítványok, arról is kérdeztük eheti műsorunkban a magyar agráregyetem vezetőjét.

Az epizód megjelenését a MATE támogatta.

 

Nemcsak a kukoric&aacute;t kell elfelejteni, hanem az intenz&iacute;v gazd&aacute;lkod&aacute;st is &ndash; hangs&uacute;lyozta Gyuricza Csaba, a MATE rektora az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban. Ezzel egy&uuml;tt komoly szeml&eacute;let- &eacute;s ter&uuml;lethaszn&aacute;lat-v&aacute;lt&aacute;sra is sz&uuml;ks&eacute;g van a magyar agr&aacute;riumban, r&aacute;ad&aacute;sul erre m&aacute;r nincsenek &eacute;vtizedeink. Hogy mennyire &uuml;t&eacute;s&aacute;ll&oacute; val&oacute;j&aacute;ban a hazai mezőgazdas&aacute;g, milyen l&eacute;p&eacute;sekre lenne sz&uuml;ks&eacute;g a v&eacute;gső lemarad&aacute;s elker&uuml;l&eacute;s&eacute;hez, &eacute;s mi lesz a MATE sorsa, ha megszűnnek a vagyonkezelő alap&iacute;tv&aacute;nyok, arr&oacute;l is k&eacute;rdezt&uuml;k eheti műsorunkban a magyar agr&aacute;regyetem vezetőj&eacute;t.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a MATE t&aacute;mogatta.
&nbsp;

Nem ámíthatjuk magunkat: el kell felejteni a hagyományos növénytermesztést

A hazai kertészeti ágazat kapcsán időről időre felmerül, hogy a siker érdekében a termelők között szoros együttműködésre volna szükség, ezen a téren azonban valamiért nem igazán sikerül előre lépni. Hogy miért marad ritka kivétel az ilyen típusú összefogás Magyarországon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti epizódjában, ahol vendégünk Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője.

 

A hazai kert&eacute;szeti &aacute;gazat kapcs&aacute;n időről időre felmer&uuml;l, hogy a siker &eacute;rdek&eacute;ben a termelők k&ouml;z&ouml;tt szoros egy&uuml;ttműk&ouml;d&eacute;sre volna sz&uuml;ks&eacute;g, ezen a t&eacute;ren azonban valami&eacute;rt nem igaz&aacute;n siker&uuml;l előre l&eacute;pni. Hogy mi&eacute;rt marad ritka kiv&eacute;tel az ilyen t&iacute;pus&uacute; &ouml;sszefog&aacute;s Magyarorsz&aacute;gon, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Nagyp&eacute;ter S&aacute;ndor, a D&eacute;lalf&ouml;ldi Kert&eacute;szek Sz&ouml;vetkezet&eacute;nek eln&ouml;k-&uuml;gyvezetője.
&nbsp;

Hiába nyernének vele a magyar termelők, mégsem lépik meg: mitől félnek ennyire?

Az új kormány első perctől hangsúlyozza, hogy a magyar agrárium hosszú távú versenyképessége elképzelhetetlen a termékpálya-szemlélet erősítése és a szövetkezeti együttműködések újragondolása nélkül. Ezek fontosságát az ágazat szakértői hosszú ideje hangsúlyozzák, sok termelő viszont következetesen vonakodik tőle, mintha még ennyi problémával együtt sem lenne elég erős a kényszer az összefogásra. Ennek hátteréről és a lehetséges következményekről beszél az Alapvetés podcast mai adásában Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az epizód megjelenését az MBH Bank támogatta.

Az &uacute;j korm&aacute;ny első perctől hangs&uacute;lyozza, hogy a magyar agr&aacute;rium hossz&uacute; t&aacute;v&uacute; versenyk&eacute;pess&eacute;ge elk&eacute;pzelhetetlen a term&eacute;kp&aacute;lya-szeml&eacute;let erős&iacute;t&eacute;se &eacute;s a sz&ouml;vetkezeti egy&uuml;ttműk&ouml;d&eacute;sek &uacute;jragondol&aacute;sa n&eacute;lk&uuml;l. Ezek fontoss&aacute;g&aacute;t az &aacute;gazat szak&eacute;rtői hossz&uacute; ideje hangs&uacute;lyozz&aacute;k, sok termelő viszont k&ouml;vetkezetesen vonakodik tőle, mintha m&eacute;g ennyi probl&eacute;m&aacute;val egy&uuml;tt sem lenne el&eacute;g erős a k&eacute;nyszer az &ouml;sszefog&aacute;sra. Ennek h&aacute;tter&eacute;ről &eacute;s a lehets&eacute;ges k&ouml;vetkezm&eacute;nyekről besz&eacute;l az Alapvet&eacute;s podcast mai ad&aacute;s&aacute;ban Holl&oacute;si D&aacute;vid, az MBH Bank Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lelmiszeripari &Uuml;zlet&aacute;g&aacute;nak &uuml;gyvezető igazgat&oacute;ja.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t az MBH Bank t&aacute;mogatta.

A termékpályák fejlesztésén múlik a magyar agrárium jövője, ez lehet a kitörési pont

A Tisza-kormány által eddig felvázolt új irányvonal az agrofood szektorban is komoly változásokat indíthat el a következő időszakban. Az Alapvetés podcast Portfolio Agrofood és Agrofuture 2026 konferenciákról jelentkező adásában arról kérdeztük a magyar agrárium és élelmiszeripar meghatározó szereplőit, hogy mi várhat a hazai sertéspiacra, működőképes maradhatna-e a termelés harmadik országbeli munkavállalók nélkül, mi lehet az EPR, az árrésstop és az élelmiszeráfa jövője, kiterjedhet-e az áfacsökkentés a mentes termékekre és milyen feltételek szükségesek az agrárhitelezés felpörgetéséhez.

Az epizód megjelenését a Dyntell Magyarország Kft., a K&H Csoport és az UBM Csoport támogatta.

A Tisza-korm&aacute;ny &aacute;ltal eddig felv&aacute;zolt &uacute;j ir&aacute;nyvonal az agrofood szektorban is komoly v&aacute;ltoz&aacute;sokat ind&iacute;that el a k&ouml;vetkező időszakban. Az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agrofood &eacute;s Agrofuture 2026 konferenci&aacute;kr&oacute;l jelentkező ad&aacute;s&aacute;ban arr&oacute;l k&eacute;rdezt&uuml;k a magyar agr&aacute;rium &eacute;s &eacute;lelmiszeripar meghat&aacute;roz&oacute; szereplőit, hogy mi v&aacute;rhat a hazai sert&eacute;spiacra, műk&ouml;dők&eacute;pes maradhatna-e a termel&eacute;s harmadik orsz&aacute;gbeli munkav&aacute;llal&oacute;k n&eacute;lk&uuml;l, mi lehet az EPR, az &aacute;rr&eacute;sstop &eacute;s az &eacute;lelmiszer&aacute;fa j&ouml;vője, kiterjedhet-e az &aacute;facs&ouml;kkent&eacute;s a mentes term&eacute;kekre &eacute;s milyen felt&eacute;telek sz&uuml;ks&eacute;gesek az agr&aacute;rhitelez&eacute;s felp&ouml;rget&eacute;s&eacute;hez.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Dyntell Magyarorsz&aacute;g Kft., a K&amp;H Csoport &eacute;s az UBM Csoport t&aacute;mogatta.

Színt vallott a magyar agrárium: ezt várják a Tisza-kormánytól 

A sertés- és tejágazat egyszerre küzd komoly árválsággal, miközben az inputköltségek és az energiaárak emelkedése és a nemzetközi piaci bizonytalanság tovább növeli a termelőkre nehezedő nyomást. Közben az erősödő forint ugyan a magyar gazdaság erősödését jelzi, ez azonban az exportra is termelő agrárvállalkozások számára jelentős bevételkiesést jelent. Ezekről a kihívásokról, valamint a tejtermelést, a takarmányozást és az állatgyógyászatot érintő további aktuális kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast XXXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokról jelentkező adásában.

Vendégünk Kovács Herman a NAGISZ Csoport vezérigazgatója, Gyurcsó Gábor, az UBM Csoport kiemelt partnerekért és kiskereskedelemért felelős vezetője, Málits József, az Alphavet igazgatósági elnöke, Hella Barnabás, az Alphavet szakmai divízió igazgatója, valamint Mohai-László Viktória, a ZILDA Tejüzem üzemvezetője.

Az epizód megjelenését az UBM Csoport és a NAGISZ Csoport támogatta.

A sert&eacute;s- &eacute;s tej&aacute;gazat egyszerre k&uuml;zd komoly &aacute;rv&aacute;ls&aacute;ggal, mik&ouml;zben az inputk&ouml;lts&eacute;gek &eacute;s az energia&aacute;rak emelked&eacute;se &eacute;s a nemzetk&ouml;zi piaci bizonytalans&aacute;g tov&aacute;bb n&ouml;veli a termelőkre nehezedő nyom&aacute;st. K&ouml;zben az erős&ouml;dő forint ugyan a magyar gazdas&aacute;g erős&ouml;d&eacute;s&eacute;t jelzi, ez azonban az exportra is termelő agr&aacute;rv&aacute;llalkoz&aacute;sok sz&aacute;m&aacute;ra jelentős bev&eacute;telkies&eacute;st jelent. Ezekről a kih&iacute;v&aacute;sokr&oacute;l, valamint a tejtermel&eacute;st, a takarm&aacute;nyoz&aacute;st &eacute;s az &aacute;llatgy&oacute;gy&aacute;szatot &eacute;rintő tov&aacute;bbi aktu&aacute;lis k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast XXXII. Alf&ouml;ldi &Aacute;llatteny&eacute;szt&eacute;si &eacute;s Mezőgazda Napokr&oacute;l jelentkező ad&aacute;s&aacute;ban.
Vend&eacute;g&uuml;nk Kov&aacute;cs Herman a NAGISZ Csoport vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, Gyurcs&oacute; G&aacute;bor, az UBM Csoport kiemelt partnerek&eacute;rt &eacute;s kiskereskedelem&eacute;rt felelős vezetője, M&aacute;lits J&oacute;zsef, az Alphavet igazgat&oacute;s&aacute;gi eln&ouml;ke, Hella Barnab&aacute;s, az Alphavet szakmai div&iacute;zi&oacute; igazgat&oacute;ja, valamint Mohai-L&aacute;szl&oacute; Vikt&oacute;ria, a ZILDA Tej&uuml;zem &uuml;zemvezetője.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t az UBM Csoport &eacute;s a NAGISZ Csoport t&aacute;mogatta.

Repedezik a magyar állattenyésztés két tartóoszlopa, válaszút előtt a szektor

Az elmúlt időszakban csökkenő fogyasztással, változó ízléssel és súlyos növényvédelmi problémákkal is szembe kellett néznie a magyar borágazatnak. Ezekről a kihívásokról és a lehetséges megoldásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Koch Csaba borász, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke és Koch Pálma, a Junibor, a Fiatal Borászok Egyesületének elnöke, a Koch Borászat marketingvezetője. A beszélgetésben arról is szó lesz, hogy milyen kihívásokat tartogat az apa-lánya kapcsolat a családi vállalkozásban.

 

Az elm&uacute;lt időszakban cs&ouml;kkenő fogyaszt&aacute;ssal, v&aacute;ltoz&oacute; &iacute;zl&eacute;ssel &eacute;s s&uacute;lyos n&ouml;v&eacute;nyv&eacute;delmi probl&eacute;m&aacute;kkal is szembe kellett n&eacute;znie a magyar bor&aacute;gazatnak. Ezekről a kih&iacute;v&aacute;sokr&oacute;l &eacute;s a lehets&eacute;ges megold&aacute;sokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Koch Csaba bor&aacute;sz, a Magyar Bor Akad&eacute;mia tiszteletbeli eln&ouml;ke &eacute;s Koch P&aacute;lma, a Junibor, a Fiatal Bor&aacute;szok Egyes&uuml;let&eacute;nek eln&ouml;ke, a Koch Bor&aacute;szat marketingvezetője. A besz&eacute;lget&eacute;sben arr&oacute;l is sz&oacute; lesz, hogy milyen kih&iacute;v&aacute;sokat tartogat az apa-l&aacute;nya kapcsolat a csal&aacute;di v&aacute;llalkoz&aacute;sban.
&nbsp;

Most dől el a magyar bor jövője – A fiatalok kezében lehet az ütőkártya?

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

44 clip(s)