Valószínűleg mindenkinek van legalább egy olyan családtagja, ismerőse, aki valamilyen ételt kénytelen elhagyni az étkezéséből, mert az emésztési problémákat, puffadást, gyomorgörcsöt, hasmenést, rosszullétet, bőrkiütést okoz nála. De vajon mi áll ennek a hátterében? Mennyire könnyű ma Magyarországon betartani az ilyenkor szükséges szigorú diétát és mennyivel kerül többe a bevásárlás az érintetteknek? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásban, ahol vendégünk Varga-Prémus Viktória funkcionális táplálkozási szakértő, fitoterapeuta.

 

Val&oacute;sz&iacute;nűleg mindenkinek van legal&aacute;bb egy olyan csal&aacute;dtagja, ismerőse, aki valamilyen &eacute;telt k&eacute;nytelen elhagyni az &eacute;tkez&eacute;s&eacute;ből, mert az em&eacute;szt&eacute;si probl&eacute;m&aacute;kat, puffad&aacute;st, gyomorg&ouml;rcs&ouml;t, hasmen&eacute;st, rosszull&eacute;tet, bőrki&uuml;t&eacute;st okoz n&aacute;la. De vajon mi &aacute;ll ennek a h&aacute;tter&eacute;ben? Mennyire k&ouml;nnyű ma Magyarorsz&aacute;gon betartani az ilyenkor sz&uuml;ks&eacute;ges szigor&uacute; di&eacute;t&aacute;t &eacute;s mennyivel ker&uuml;l t&ouml;bbe a bev&aacute;s&aacute;rl&aacute;s az &eacute;rintetteknek? Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;sban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Varga-Pr&eacute;mus Vikt&oacute;ria funkcion&aacute;lis t&aacute;pl&aacute;lkoz&aacute;si szak&eacute;rtő, fitoterapeuta.
&nbsp;

Egyre több magyar szenved evés után: kiderült, mi áll valójában a tünetek mögött

Az előrejelzések szerint 2050-re közel 10 milliárd ember élhet majd a Földön, ami az erősödő környezeti kihívások mellett komoly kihívást jelent az ellátási lánc oldaláról is. De hogy fogunk ennyi embert ellátni? Mi történne, ha beütne egy olyan tartósan forró, aszályos nyár, ahol az európai termés jelentős része kiesne a piacról? És hogyan írhat felül minden várakozást, ha valóban összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás? Ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast eheti epizódjában Gelencsér András, a Pannon Egyetem egyetemi tanára és Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági Igazgatóságának vezetője.

 

Az előrejelz&eacute;sek szerint 2050-re k&ouml;zel 10 milli&aacute;rd ember &eacute;lhet majd a F&ouml;ld&ouml;n, ami az erős&ouml;dő k&ouml;rnyezeti kih&iacute;v&aacute;sok mellett komoly kih&iacute;v&aacute;st jelent az ell&aacute;t&aacute;si l&aacute;nc oldal&aacute;r&oacute;l is. De hogy fogunk ennyi embert ell&aacute;tni? Mi t&ouml;rt&eacute;nne, ha be&uuml;tne egy olyan tart&oacute;san forr&oacute;, asz&aacute;lyos ny&aacute;r, ahol az eur&oacute;pai term&eacute;s jelentős r&eacute;sze kiesne a piacr&oacute;l? &Eacute;s hogyan &iacute;rhat fel&uuml;l minden v&aacute;rakoz&aacute;st, ha val&oacute;ban &ouml;sszeomlik az &eacute;szak-atlanti buk&oacute;&aacute;raml&aacute;s? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti epiz&oacute;dj&aacute;ban Gelencs&eacute;r Andr&aacute;s, a Pannon Egyetem egyetemi tan&aacute;ra &eacute;s Potori Norbert, az AKI Agr&aacute;rgazdas&aacute;gi Igazgat&oacute;s&aacute;g&aacute;nak vezetője.
&nbsp;

Mit fognak enni a magyarok, ha minden összeomlik? Ideje aggódni?

Egzotikus halak a hévízi tóban, tengeri tarisznyarákok a Dunában, aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai lepkekabóca a magyar borvidékeken. Csupa olyan hírek, amelyek az elmúlt években sokkolták a szakmát. De vajon miért érezzük azt, hogy egyre több inváziós faj jelenik meg hazánkban és mi áll ennek a hátterében? És tehetünk-e valamit azért, hogy az általuk okozott károkat mérsékeljük? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Weiperth András hidrobiológus.

 

Egzotikus halak a h&eacute;v&iacute;zi t&oacute;ban, tengeri tarisznyar&aacute;kok a Dun&aacute;ban, aranysz&iacute;nű s&aacute;rgas&aacute;got terjesztő amerikai lepkekab&oacute;ca a magyar borvid&eacute;keken. Csupa olyan h&iacute;rek, amelyek az elm&uacute;lt &eacute;vekben sokkolt&aacute;k a szakm&aacute;t. De vajon mi&eacute;rt &eacute;rezz&uuml;k azt, hogy egyre t&ouml;bb inv&aacute;zi&oacute;s faj jelenik meg haz&aacute;nkban &eacute;s mi &aacute;ll ennek a h&aacute;tter&eacute;ben? &Eacute;s tehet&uuml;nk-e valamit az&eacute;rt, hogy az &aacute;ltaluk okozott k&aacute;rokat m&eacute;rs&eacute;kelj&uuml;k? Erről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban Weiperth Andr&aacute;s hidrobiol&oacute;gus.
&nbsp;

Új szintre lépett az invázió Magyarországon: a legtöbb ember nem is tud róla

Nem elég, hogy az árakat befolyásoló kormányzati intézkedések miatt a piaci logika megszűnt létezni, a politika időről időre olyan megjegyzéseket tett a külföldi élelmiszerláncokra, amelyek hadüzenetnek is felérnek. Az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplői arról is rendre beszámolnak, hogy a megváltozott piaci körülmények között keményebbek lettek, esetenként egészen elmérgesedtek a köztük zajló tárgyalások. De vajon meddig tart még mindez és adhat-e újabb inflációs rúgást a magyarok pénztárcájának az árrésstop kivezetése? Ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

 

Nem el&eacute;g, hogy az &aacute;rakat befoly&aacute;sol&oacute; korm&aacute;nyzati int&eacute;zked&eacute;sek miatt a piaci logika megszűnt l&eacute;tezni, a politika időről időre olyan megjegyz&eacute;seket tett a k&uuml;lf&ouml;ldi &eacute;lelmiszerl&aacute;ncokra, amelyek had&uuml;zenetnek is fel&eacute;rnek. Az &eacute;lelmiszeripar &eacute;s a kereskedelem szereplői arr&oacute;l is rendre besz&aacute;molnak, hogy a megv&aacute;ltozott piaci k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt kem&eacute;nyebbek lettek, esetenk&eacute;nt eg&eacute;szen elm&eacute;rgesedtek a k&ouml;zt&uuml;k zajl&oacute; t&aacute;rgyal&aacute;sok. De vajon meddig tart m&eacute;g mindez &eacute;s adhat-e &uacute;jabb infl&aacute;ci&oacute;s r&uacute;g&aacute;st a magyarok p&eacute;nzt&aacute;rc&aacute;j&aacute;nak az &aacute;rr&eacute;sstop kivezet&eacute;se? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban &Eacute;der Tam&aacute;s, a Felelős &Eacute;lelmiszergy&aacute;rt&oacute;k Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke &eacute;s Koz&aacute;k Tam&aacute;s, az Orsz&aacute;gos Kereskedelmi Sz&ouml;vets&eacute;g főtitk&aacute;ra.
&nbsp;

Meddig vásárolhatnak még olcsón a magyarok? Itt már a túlélés a tét

A globális élelmiszer-kereskedelem évtizedekig zavartalanul működött, a fegyveres konfliktusok azonban ezt is kockára teszik. Az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus mellett ráadásul az EU, USA és Kína nagyhatalmi játszmái is jelentősen megkeverték a lapokat. Hogy milyen hatása lehet mindezeknek az élelmiszer-ellátás biztonságára, arról beszélt az Alapvetés podcast eheti adásában Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központ vezetője.

 

A glob&aacute;lis &eacute;lelmiszer-kereskedelem &eacute;vtizedekig zavartalanul műk&ouml;d&ouml;tt, a fegyveres konfliktusok azonban ezt is kock&aacute;ra teszik. Az orosz-ukr&aacute;n h&aacute;bor&uacute; &eacute;s a k&ouml;zel-keleti konfliktus mellett r&aacute;ad&aacute;sul az EU, USA &eacute;s K&iacute;na nagyhatalmi j&aacute;tszm&aacute;i is jelentősen megkevert&eacute;k a lapokat. Hogy milyen hat&aacute;sa lehet mindezeknek az &eacute;lelmiszer-ell&aacute;t&aacute;s biztons&aacute;g&aacute;ra, arr&oacute;l besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Resperger Istv&aacute;n, a MATE Biztons&aacute;gkutat&oacute; K&ouml;zpont vezetője.
&nbsp;

Az élelmiszer mint fegyver: hiába az egyezmény, ha bármikor megbéníthatják az ellátást

Húsvét közeledtével évről évre minden családban előkerül a nagy kérdés, hogy vajon milyen sonkát vegyünk és hogyan lehet azt a lehető legjobban elkészíteni. Az Alapvetés podcast mai műsorában ezekben a kérdésekben segít eloszlatni a kételyeket Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára. A beszélgetésben arról is szó lesz, hogy hogyan alakult át a sonkapiac az elmúlt években és mennyiben változtatták meg a vásárlók választásait a gazdasági hullámvasutak.

 

H&uacute;sv&eacute;t k&ouml;zeledt&eacute;vel &eacute;vről &eacute;vre minden csal&aacute;dban előker&uuml;l a nagy k&eacute;rd&eacute;s, hogy vajon milyen sonk&aacute;t vegy&uuml;nk &eacute;s hogyan lehet azt a lehető legjobban elk&eacute;sz&iacute;teni. Az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban ezekben a k&eacute;rd&eacute;sekben seg&iacute;t eloszlatni a k&eacute;telyeket Mostisch Martina, a Magyar H&uacute;siparosok Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek &uuml;gyvezető titk&aacute;ra. A besz&eacute;lget&eacute;sben arr&oacute;l is sz&oacute; lesz, hogy hogyan alakult &aacute;t a sonkapiac az elm&uacute;lt &eacute;vekben &eacute;s mennyiben v&aacute;ltoztatt&aacute;k meg a v&aacute;s&aacute;rl&oacute;k v&aacute;laszt&aacute;sait a gazdas&aacute;gi hull&aacute;mvasutak.
&nbsp;

Hagyomány és valóság: már a húsvéti sonkán is spórolnak a magyarok?

A QS World University Ranking mezőgazdasági és erdészeti egyetemeket értékelő legfrissebb szakterületi rangsorában 97. helyezést ért el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Mindez jelentős mérföldkövet jelent a magyar felsőoktatás számára, hiszen korábban még egyetlen hazai egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé. Hogy milyen jelentősége van ennek a pályaválasztás és az agráriumban régóta megoldatlan generációváltás szempontjából, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Az epizód megjelenését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem támogatta.

A QS World University Ranking mezőgazdas&aacute;gi &eacute;s erd&eacute;szeti egyetemeket &eacute;rt&eacute;kelő legfrissebb szakter&uuml;leti rangsor&aacute;ban 97. helyez&eacute;st &eacute;rt el a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem. Mindez jelentős m&eacute;rf&ouml;ldk&ouml;vet jelent a magyar felsőoktat&aacute;s sz&aacute;m&aacute;ra, hiszen kor&aacute;bban m&eacute;g egyetlen hazai egyetem sem ker&uuml;lt be saj&aacute;t szakter&uuml;let&eacute;nek első sz&aacute;z helyezettje k&ouml;z&eacute;. Hogy milyen jelentős&eacute;ge van ennek a p&aacute;lyav&aacute;laszt&aacute;s &eacute;s az agr&aacute;riumban r&eacute;g&oacute;ta megoldatlan gener&aacute;ci&oacute;v&aacute;lt&aacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Gyuricza Csaba, a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem rektora.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem t&aacute;mogatta.

Ilyen még sosem volt a magyar agráriumban: nagy áttörést értek el itthon

Annyi sokk érte mostanában a magyar agráriumot, hogy a gazdák lassan már meg sem lepődnek, ha történik valami. Árválság sújtja a sertés- és tejpiacot, a Bászna Gabona-botrány megrengette a bizalmat a gabonapiacon, miközben a magas inputanyagárak, a vízhiány és más piaci bizonytalanságok egyszerre feszítik az ágazatot. Hogy mit várnak a szakértők az idei évtől, kiderül az Alapvetés podcast Portfolio Agrárium 2026 konferenciáról jelentkező adásából. A stúdióban Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója, Bakó Gábor, a Bonafarm sertéságazat igazgatója, Molnár Krisztián, a Poliext öntözési projektmenedzsere és Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője.

Annyi sokk &eacute;rte mostan&aacute;ban a magyar agr&aacute;riumot, hogy a gazd&aacute;k lassan m&aacute;r meg sem lepődnek, ha t&ouml;rt&eacute;nik valami. &Aacute;rv&aacute;ls&aacute;g s&uacute;jtja a sert&eacute;s- &eacute;s tejpiacot, a B&aacute;szna Gabona-botr&aacute;ny megrengette a bizalmat a gabonapiacon, mik&ouml;zben a magas inputanyag&aacute;rak, a v&iacute;zhi&aacute;ny &eacute;s m&aacute;s piaci bizonytalans&aacute;gok egyszerre fesz&iacute;tik az &aacute;gazatot. Hogy mit v&aacute;rnak a szak&eacute;rtők az idei &eacute;vtől, kider&uuml;l az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agr&aacute;rium 2026 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkező ad&aacute;s&aacute;b&oacute;l. A st&uacute;di&oacute;ban Berkes G&aacute;bor, a Cargill Magyarorsz&aacute;g eln&ouml;k-vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, Bak&oacute; G&aacute;bor, a Bonafarm sert&eacute;s&aacute;gazat igazgat&oacute;ja, Moln&aacute;r Kriszti&aacute;n, a Poliext &ouml;nt&ouml;z&eacute;si projektmenedzsere &eacute;s Demeter Zolt&aacute;n, a K&amp;H Csoport agr&aacute;r&uuml;zlet&aacute;g vezetője.

Mindent felforgatott a gabonapiaci botrány itthon: oda a gazdák bizalma

Óriási kilengéseket és komoly piaci bizonytalanságot okozott az iráni háború a világ tőzsdéin, amely a magyar mezőgazdaságot is elérte. Az aggodalom egyik fő oka, hogy a konfliktus miatt lezárt Hormuzi-szoroson a kőolajtól kezdve a műtrágyán át egészen a takarmányalapanyagokig számos kulcsfontosságú árut szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést is okozhat. De vajon meddig tarthat mindez? Igaza lesz Trumpnak és tényleg hamarosan vége lesz a háborúnak? Vagy elhúzódik a válság és súlyos következményekre számíthatunk? Többek között erről beszélgettünk a magyar agrárium meghatározó szereplőivel az Alapvetés podcast eheti adásában, amely ezúttal a Portfolio Agrárium 2026 konferenciáról jelentkezik. A stúdióban Umenhoffer Péter, a Bio-Nat cégvezetője, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke és Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója.

Az epizód megjelenését a Bio-Nat, az UBM és a Vitafort támogatta.

&Oacute;ri&aacute;si kileng&eacute;seket &eacute;s komoly piaci bizonytalans&aacute;got okozott az ir&aacute;ni h&aacute;bor&uacute; a vil&aacute;g tőzsd&eacute;in, amely a magyar mezőgazdas&aacute;got is el&eacute;rte. Az aggodalom egyik fő oka, hogy a konfliktus miatt lez&aacute;rt Hormuzi-szoroson a kőolajt&oacute;l kezdve a műtr&aacute;gy&aacute;n &aacute;t eg&eacute;szen a takarm&aacute;nyalapanyagokig sz&aacute;mos kulcsfontoss&aacute;g&uacute; &aacute;rut sz&aacute;ll&iacute;tanak, &iacute;gy az &uacute;tvonal tart&oacute;s kies&eacute;se komoly ell&aacute;t&aacute;si zavarokat &eacute;s &aacute;remelked&eacute;st is okozhat. De vajon meddig tarthat mindez? Igaza lesz Trumpnak &eacute;s t&eacute;nyleg hamarosan v&eacute;ge lesz a h&aacute;bor&uacute;nak? Vagy elh&uacute;z&oacute;dik a v&aacute;ls&aacute;g &eacute;s s&uacute;lyos k&ouml;vetkezm&eacute;nyekre sz&aacute;m&iacute;thatunk? T&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt erről besz&eacute;lgett&uuml;nk a magyar agr&aacute;rium meghat&aacute;roz&oacute; szereplőivel az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, amely ez&uacute;ttal a Portfolio Agr&aacute;rium 2026 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkezik. A st&uacute;di&oacute;ban Umenhoffer P&eacute;ter, a Bio-Nat c&eacute;gvezetője, Petőh&aacute;zi Tam&aacute;s, a Gabonatermesztők Orsz&aacute;gos Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke, Varga &Aacute;kos, az UBM Csoport igazgat&oacute;s&aacute;gi eln&ouml;ke &eacute;s Kulik Zolt&aacute;n, a Vitafort vez&eacute;rigazgat&oacute;ja.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Bio-Nat, az UBM &eacute;s a Vitafort t&aacute;mogatta.

Feje tetejére állt a világ: ezt az egész gabonapiac megszenvedheti

Az Európai Unió komoly szabadkereskedelmi egyezmények megkötésével kezdte a 2026-os évet. Miközben a gazdatüntetések sorával kísért Mercosur-szerződés még ki sem hűlt, máris megszületett Indiával egy másik történelmi jelentőségű megállapodás, sőt folynak tárgyalások Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel is. De vajon mit nyerhetnek vagy épp mit veszíthetnek ezekkel a magyar gazdák? Erről beszéltek az Alapvetés podcastban a Portfolio elemzői, Kiss Csaba és Szabó Dániel.

 

Az Eur&oacute;pai Uni&oacute; komoly szabadkereskedelmi egyezm&eacute;nyek megk&ouml;t&eacute;s&eacute;vel kezdte a 2026-os &eacute;vet. Mik&ouml;zben a gazdat&uuml;ntet&eacute;sek sor&aacute;val k&iacute;s&eacute;rt Mercosur-szerződ&eacute;s m&eacute;g ki sem hűlt, m&aacute;ris megsz&uuml;letett Indi&aacute;val egy m&aacute;sik t&ouml;rt&eacute;nelmi jelentős&eacute;gű meg&aacute;llapod&aacute;s, sőt folynak t&aacute;rgyal&aacute;sok Malajzi&aacute;val, Thaif&ouml;lddel &eacute;s a F&uuml;l&ouml;p-szigetekkel is. De vajon mit nyerhetnek vagy &eacute;pp mit vesz&iacute;thetnek ezekkel a magyar gazd&aacute;k? Erről besz&eacute;ltek az Alapvet&eacute;s podcastban a Portfolio elemzői, Kiss Csaba &eacute;s Szab&oacute; D&aacute;niel.
&nbsp;

Akkora tornádót kavart Trump, hogy az EU kénytelen kifelé kacsintgatni

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

34 clip(s)