Szélsőséges időjárás, munkaerőhiány és egyre élesebb piaci verseny – ezekkel a kihívásokkal egyszerre kell megküzdenie a magyar zöldség-gyümölcs ágazatnak. De vajon van kiút ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gyümölcsültetvények kétharmada ma még az aszállyal, a faggyal és a jéggel szemben is védtelen? És mit kellene tenni ahhoz, hogy a következő év ne újabb negatív termelési rekordokat és veszteségeket hozzon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Apáti Ferenccel, a FruitVeb elnökével.

Sz&eacute;lsős&eacute;ges időj&aacute;r&aacute;s, munkaerőhi&aacute;ny &eacute;s egyre &eacute;lesebb piaci verseny &ndash; ezekkel a kih&iacute;v&aacute;sokkal egyszerre kell megk&uuml;zdenie a magyar z&ouml;lds&eacute;g-gy&uuml;m&ouml;lcs &aacute;gazatnak. De vajon van ki&uacute;t ebből a helyzetből? Mi a teendő akkor, ha a gy&uuml;m&ouml;lcs&uuml;ltetv&eacute;nyek k&eacute;tharmada ma m&eacute;g az asz&aacute;llyal, a faggyal &eacute;s a j&eacute;ggel szemben is v&eacute;dtelen? &Eacute;s mit kellene tenni ahhoz, hogy a k&ouml;vetkező &eacute;v ne &uacute;jabb negat&iacute;v termel&eacute;si rekordokat &eacute;s vesztes&eacute;geket hozzon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Ap&aacute;ti Ferenccel, a FruitVeb eln&ouml;k&eacute;vel.

Mi marad a magyar gyümölcsből? Védtelen ültetvények kaphatják a következő csapást

Fákat dönt ki, területeket áraszt el, és helyenként komoly konfliktusokat okoz – ő a hód, ami napjainkra Magyarország egyik legmegosztóbb állatfaja lett. Ám miközben sokan károkozóként tekintenek rá, a természetben éppen azt a munkát végzi el, amelyre a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükségünk van: segít a tájban tartani a vizet és közben értékes élőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a klímaalkalmazkodás egyik fontos szövetségese, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában Juhász Erikával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával.

 

F&aacute;kat d&ouml;nt ki, ter&uuml;leteket &aacute;raszt el, &eacute;s helyenk&eacute;nt komoly konfliktusokat okoz &ndash; ő a h&oacute;d, ami napjainkra Magyarorsz&aacute;g egyik legmegoszt&oacute;bb &aacute;llatfaja lett. &Aacute;m mik&ouml;zben sokan k&aacute;rokoz&oacute;k&eacute;nt tekintenek r&aacute;, a term&eacute;szetben &eacute;ppen azt a munk&aacute;t v&eacute;gzi el, amelyre a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s miatt egyre nagyobb sz&uuml;ks&eacute;g&uuml;nk van: seg&iacute;t a t&aacute;jban tartani a vizet &eacute;s k&ouml;zben &eacute;rt&eacute;kes &eacute;lőhelyeket is teremt. Hogy lehet-e valaha belőle a kl&iacute;maalkalmazkod&aacute;s egyik fontos sz&ouml;vets&eacute;gese, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban Juh&aacute;sz Erik&aacute;val, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos munkat&aacute;rs&aacute;val.
&nbsp;

A hód megoldaná ingyen, de mi inkább milliókat költünk a vízmegtartásra

Az augusztus 20-i tűzijáték régóta a nemzeti ünnep egyik leglátványosabb része. Az elmúlt években azonban egyre többször került elő, hogy a fény- és hanghatások az állatokat, embereket is zavarhatják, a szálló por, a fémek, fémsók és a különböző égésgyorsítók pedig a környezetbe és az emberi szervezetbe kerülve különféle kockázatokat hordozhatnak.

De vajon mikor jöhet el az idő, hogy végleg olyan látványelemekre cseréljük a hagyományos tűzijátékot, amelyek a fenntarthatóság, az élővilág, az emberi egészség és a költségvetés szempontjából is kedvezőbb alternatívát jelenthetnek? És milyen pozitív példával szolgálhat az átállásban a tatai csendes szilveszter? 

Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast augusztus 20-i adásában, ahol vendégünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője, valamint Csordás Endre polgári természetőr, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezető önkéntese.

Az augusztus 20-i tűzij&aacute;t&eacute;k r&eacute;g&oacute;ta a nemzeti &uuml;nnep egyik legl&aacute;tv&aacute;nyosabb r&eacute;sze. Az elm&uacute;lt &eacute;vekben azonban egyre t&ouml;bbsz&ouml;r ker&uuml;lt elő, hogy a f&eacute;ny- &eacute;s hanghat&aacute;sok az &aacute;llatokat, embereket is zavarhatj&aacute;k, a sz&aacute;ll&oacute; por, a f&eacute;mek, f&eacute;ms&oacute;k &eacute;s a k&uuml;l&ouml;nb&ouml;ző &eacute;g&eacute;sgyors&iacute;t&oacute;k pedig a k&ouml;rnyezetbe &eacute;s az emberi szervezetbe ker&uuml;lve k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le kock&aacute;zatokat hordozhatnak.
De vajon mikor j&ouml;het el az idő, hogy v&eacute;gleg olyan l&aacute;tv&aacute;nyelemekre cser&eacute;lj&uuml;k a hagyom&aacute;nyos tűzij&aacute;t&eacute;kot, amelyek a fenntarthat&oacute;s&aacute;g, az &eacute;lővil&aacute;g, az emberi eg&eacute;szs&eacute;g &eacute;s a k&ouml;lts&eacute;gvet&eacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l is kedvezőbb alternat&iacute;v&aacute;t jelenthetnek? &Eacute;s milyen pozit&iacute;v p&eacute;ld&aacute;val szolg&aacute;lhat az &aacute;t&aacute;ll&aacute;sban a tatai csendes szilveszter?&nbsp;
Erről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast augusztus 20-i ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport &eacute;ghajlatv&eacute;delmi &eacute;s lakoss&aacute;gi &eacute;get&eacute;s projektvezetője, valamint Csord&aacute;s Endre polg&aacute;ri term&eacute;szetőr, a Magyar Mad&aacute;rtani &eacute;s Term&eacute;szetv&eacute;delmi Egyes&uuml;let projektvezető &ouml;nk&eacute;ntese.

Kérdéses a tűzijáték jövője? Lehet, hogy fordulóponthoz értünk

Az extrém alacsony folyóvízszintek ma már mindenki számára látható jelei a változó körülményeknek. Miközben a szakértők évtizedek óta figyelmeztettek a közelgő kihívásokra, sokan csak az idei nyáron szembesültek igazán azzal, mit jelenthet a vízhiány a gyakorlatban. De hogy jutottuk idáig? Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? És lehetséges itthon termálvízzel vagy tisztított szennyvízzel öntözni? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában Goda Zoltán környezetmérnökkel.

Az extr&eacute;m alacsony foly&oacute;v&iacute;zszintek ma m&aacute;r mindenki sz&aacute;m&aacute;ra l&aacute;that&oacute; jelei a v&aacute;ltoz&oacute; k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyeknek. Mik&ouml;zben a szak&eacute;rtők &eacute;vtizedek &oacute;ta figyelmeztettek a k&ouml;zelgő kih&iacute;v&aacute;sokra, sokan csak az idei ny&aacute;ron szembes&uuml;ltek igaz&aacute;n azzal, mit jelenthet a v&iacute;zhi&aacute;ny a gyakorlatban. De hogy jutottuk id&aacute;ig? Val&oacute;ban kellenek a Dun&aacute;ra v&iacute;zl&eacute;pcsők? &Eacute;s lehets&eacute;ges itthon term&aacute;lv&iacute;zzel vagy tiszt&iacute;tott szennyv&iacute;zzel &ouml;nt&ouml;zni? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Goda Zolt&aacute;n k&ouml;rnyezetm&eacute;rn&ouml;kkel.

Az osztrákok nem a vizünket tartják vissza, hanem a hordalékunkat

Az idei extrém vízhiány messze felülmúlja a 2022-es történelmi aszályt és rendkívül súlyos terméskiesést okoz a magyar agráriumban. A kukorica sok helyen megsemmisült, miközben továbbra sem csillapodnak a jégkármérséklő rendszer körüli viták. Hogy mit tehetnek ezek után a termelők, változik-e a kárenyhítés és mikor várható az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése, arról is beszélt az Alapvetés podcastnak adott exkluzív interjújában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter.

Az idei extr&eacute;m v&iacute;zhi&aacute;ny messze fel&uuml;lm&uacute;lja a 2022-es t&ouml;rt&eacute;nelmi asz&aacute;lyt &eacute;s rendk&iacute;v&uuml;l s&uacute;lyos term&eacute;skies&eacute;st okoz a magyar agr&aacute;riumban. A kukorica sok helyen megsemmis&uuml;lt, mik&ouml;zben tov&aacute;bbra sem csillapodnak a j&eacute;gk&aacute;rm&eacute;rs&eacute;klő rendszer k&ouml;r&uuml;li vit&aacute;k. Hogy mit tehetnek ezek ut&aacute;n a termelők, v&aacute;ltozik-e a k&aacute;renyh&iacute;t&eacute;s &eacute;s mikor v&aacute;rhat&oacute; az eg&eacute;szs&eacute;ges &eacute;lelmiszerek &aacute;f&aacute;j&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;se, arr&oacute;l is besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcastnak adott exkluz&iacute;v interj&uacute;j&aacute;ban B&oacute;na Szabolcs agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszergazdas&aacute;gi miniszter.

Végleges a JÉGER sorsa? Bóna Szabolcs elárulta, miért a gazdák döntöttek és mit hoz 2027

Az elmúlt években egyre komolyabb stresszhatások érik a növényeket: a hetekig tartó hőség, az erős UV-sugárzás, a mélyülő aszály és a növekvő kártevőnyomás egyaránt próbára teszi a növények ellenálló képességét, ami az ország jelentős területén drámai terméskiesést okoz. Hogy hogyan segíthetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője.

Az epizód a Hed-Land Hungária Kft. támogatásával valósult meg.

Az elm&uacute;lt &eacute;vekben egyre komolyabb stresszhat&aacute;sok &eacute;rik a n&ouml;v&eacute;nyeket: a hetekig tart&oacute; hős&eacute;g, az erős UV-sug&aacute;rz&aacute;s, a m&eacute;ly&uuml;lő asz&aacute;ly &eacute;s a n&ouml;vekvő k&aacute;rtevőnyom&aacute;s egyar&aacute;nt pr&oacute;b&aacute;ra teszi a n&ouml;v&eacute;nyek ellen&aacute;ll&oacute; k&eacute;pess&eacute;g&eacute;t, ami az orsz&aacute;g jelentős ter&uuml;let&eacute;n dr&aacute;mai term&eacute;skies&eacute;st okoz. Hogy hogyan seg&iacute;thetnek ebben a helyzetben a mikroorganizmusok, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. &uuml;gyvezetője.
Az epiz&oacute;d a Hed-Land Hung&aacute;ria Kft. t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;val val&oacute;sult meg.

Pusztító aszályban is lehet több a termés: itt a mentőöv, mégis alig használják

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.

 

Megjelentek az első dunavir&aacute;g k&eacute;r&eacute;szek, &iacute;gy a k&ouml;vetkező hetekben rem&eacute;lhetőleg &uacute;jra sz&aacute;zezres, ak&aacute;r milli&oacute;s t&ouml;megben figyelhetj&uuml;k meg n&aacute;szrep&uuml;l&eacute;s&uuml;ket a Dun&aacute;n &eacute;s mell&eacute;kfoly&oacute;i ment&eacute;n. A jelens&eacute;g nemcsak a foly&oacute;k &aacute;llapot&aacute;r&oacute;l &aacute;rul el sokat, hanem arr&oacute;l is, hogyan hat a term&eacute;szetre az ember &aacute;ltal kialak&iacute;tott mesters&eacute;ges k&ouml;rnyezet. A dunavir&aacute;gok t&ouml;bb &eacute;vtized ut&aacute;ni visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;ről, a f&eacute;nyszennyez&eacute;s okozta t&ouml;meges pusztul&aacute;sukr&oacute;l &eacute;s az id&eacute;n v&aacute;rhat&oacute; rajz&aacute;sokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kriska Gy&ouml;rgy, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos tan&aacute;csad&oacute;ja, az ELTE Term&eacute;szettudom&aacute;nyi Kar egyetemi docense.
&nbsp;

Rovarok milliói lepik el a magyar folyókat – Ezt üzenik vizeink állapotáról

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

A j&uacute;niusban hivatalba l&eacute;pett &uacute;j d&aacute;n korm&aacute;ny minden eddigin&eacute;l m&eacute;lyebben alak&iacute;tan&aacute; &aacute;t az orsz&aacute;g mezőgazdas&aacute;g&aacute;t. Az intenz&iacute;v termel&eacute;si szempontokkal szemben nagyobb hangs&uacute;lyt kapna a k&ouml;rnyezet- &eacute;s term&eacute;szetv&eacute;delem, &iacute;gy kiemelt c&eacute;lk&eacute;nt fogalmazt&aacute;k meg az &uuml;vegh&aacute;zg&aacute;zok kibocs&aacute;t&aacute;s&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;t, a v&iacute;zminős&eacute;g jav&iacute;t&aacute;s&aacute;t, a biodiverzit&aacute;s helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t &eacute;s az &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szempontok erős&iacute;t&eacute;s&eacute;t is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a d&aacute;n z&ouml;ld&aacute;t&aacute;ll&aacute;s &aacute;r&aacute;t &eacute;s milyen tanuls&aacute;gokat &eacute;rdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kov&aacute;cs Emese, az Energiastrat&eacute;gia Int&eacute;zet elemzője.

 Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Egyre t&ouml;bb sz&oacute; esik arr&oacute;l, hogy a sz&eacute;lsős&eacute;ges csapad&eacute;keloszl&aacute;s &eacute;s az &aacute;lland&oacute;sulni l&aacute;tsz&oacute; asz&aacute;lyok &uacute;j t&iacute;pus&uacute; v&iacute;zgazd&aacute;lkod&aacute;si megold&aacute;sokat k&ouml;vetelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megold&aacute;s a felsz&iacute;n alatt rejtőzik, a f&ouml;ldalatti t&aacute;roz&oacute;k innovat&iacute;v kihaszn&aacute;l&aacute;sa ugyanis &uacute;j ir&aacute;nyt nyithat az asz&aacute;ly &eacute;s az &aacute;rvizek okozta kih&iacute;v&aacute;sok kezel&eacute;s&eacute;ben.&nbsp;Erről a megold&aacute;sr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk M&aacute;dln&eacute; Szőnyi Judit egyetemi tan&aacute;r, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

A bivalytart&aacute;s sokak szerint csak egy k&uuml;l&ouml;nleges, egzotikus r&eacute;szhalmaza a magyar mezőgazdas&aacute;gnak. K&ouml;zben viszont egyre t&ouml;bb kutat&aacute;s &eacute;s gyakorlati tapasztalat mutat abba az ir&aacute;nyba, hogy a legeltető &aacute;llattart&aacute;snak komoly szerepe lehet a talaj &aacute;llapot&aacute;nak jav&iacute;t&aacute;s&aacute;ban, a v&iacute;zh&aacute;ztart&aacute;s stabiliz&aacute;l&aacute;s&aacute;ban &eacute;s a biodiverzit&aacute;s megőrz&eacute;s&eacute;ben is. De hol van ebben a val&oacute;s&aacute;g &eacute;s hol a romantika? &Eacute;s mennyire lehet &uuml;zletileg &eacute;letk&eacute;pes egy ilyen ir&aacute;ny Magyarorsz&aacute;gon? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Szab&oacute; L&aacute;szl&oacute;, a HOLD Alapkezelő t&aacute;rsalap&iacute;t&oacute;ja, aki maga is talajk&iacute;m&eacute;lő &ouml;kogazd&aacute;lkod&aacute;st &eacute;s bivalyteny&eacute;szt&eacute;st folytat Zala megyei farmj&aacute;n.

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

51 clip(s)