Nem elég, hogy az árakat befolyásoló kormányzati intézkedések miatt a piaci logika megszűnt létezni, a politika időről időre olyan megjegyzéseket tett a külföldi élelmiszerláncokra, amelyek hadüzenetnek is felérnek. Az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplői arról is rendre beszámolnak, hogy a megváltozott piaci körülmények között keményebbek lettek, esetenként egészen elmérgesedtek a köztük zajló tárgyalások. De vajon meddig tart még mindez és adhat-e újabb inflációs rúgást a magyarok pénztárcájának az árrésstop kivezetése? Ezekről a kérdésekről beszélt az Alapvetés podcast eheti műsorában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

 

Nem el&eacute;g, hogy az &aacute;rakat befoly&aacute;sol&oacute; korm&aacute;nyzati int&eacute;zked&eacute;sek miatt a piaci logika megszűnt l&eacute;tezni, a politika időről időre olyan megjegyz&eacute;seket tett a k&uuml;lf&ouml;ldi &eacute;lelmiszerl&aacute;ncokra, amelyek had&uuml;zenetnek is fel&eacute;rnek. Az &eacute;lelmiszeripar &eacute;s a kereskedelem szereplői arr&oacute;l is rendre besz&aacute;molnak, hogy a megv&aacute;ltozott piaci k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt kem&eacute;nyebbek lettek, esetenk&eacute;nt eg&eacute;szen elm&eacute;rgesedtek a k&ouml;zt&uuml;k zajl&oacute; t&aacute;rgyal&aacute;sok. De vajon meddig tart m&eacute;g mindez &eacute;s adhat-e &uacute;jabb infl&aacute;ci&oacute;s r&uacute;g&aacute;st a magyarok p&eacute;nzt&aacute;rc&aacute;j&aacute;nak az &aacute;rr&eacute;sstop kivezet&eacute;se? Ezekről a k&eacute;rd&eacute;sekről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban &Eacute;der Tam&aacute;s, a Felelős &Eacute;lelmiszergy&aacute;rt&oacute;k Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke &eacute;s Koz&aacute;k Tam&aacute;s, az Orsz&aacute;gos Kereskedelmi Sz&ouml;vets&eacute;g főtitk&aacute;ra.
&nbsp;

Meddig vásárolhatnak még olcsón a magyarok? Itt már a túlélés a tét

A globális élelmiszer-kereskedelem évtizedekig zavartalanul működött, a fegyveres konfliktusok azonban ezt is kockára teszik. Az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus mellett ráadásul az EU, USA és Kína nagyhatalmi játszmái is jelentősen megkeverték a lapokat. Hogy milyen hatása lehet mindezeknek az élelmiszer-ellátás biztonságára, arról beszélt az Alapvetés podcast eheti adásában Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központ vezetője.

 

A glob&aacute;lis &eacute;lelmiszer-kereskedelem &eacute;vtizedekig zavartalanul műk&ouml;d&ouml;tt, a fegyveres konfliktusok azonban ezt is kock&aacute;ra teszik. Az orosz-ukr&aacute;n h&aacute;bor&uacute; &eacute;s a k&ouml;zel-keleti konfliktus mellett r&aacute;ad&aacute;sul az EU, USA &eacute;s K&iacute;na nagyhatalmi j&aacute;tszm&aacute;i is jelentősen megkevert&eacute;k a lapokat. Hogy milyen hat&aacute;sa lehet mindezeknek az &eacute;lelmiszer-ell&aacute;t&aacute;s biztons&aacute;g&aacute;ra, arr&oacute;l besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban Resperger Istv&aacute;n, a MATE Biztons&aacute;gkutat&oacute; K&ouml;zpont vezetője.
&nbsp;

Az élelmiszer mint fegyver: hiába az egyezmény, ha bármikor megbéníthatják az ellátást

Húsvét közeledtével évről évre minden családban előkerül a nagy kérdés, hogy vajon milyen sonkát vegyünk és hogyan lehet azt a lehető legjobban elkészíteni. Az Alapvetés podcast mai műsorában ezekben a kérdésekben segít eloszlatni a kételyeket Mostisch Martina, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára. A beszélgetésben arról is szó lesz, hogy hogyan alakult át a sonkapiac az elmúlt években és mennyiben változtatták meg a vásárlók választásait a gazdasági hullámvasutak.

 

H&uacute;sv&eacute;t k&ouml;zeledt&eacute;vel &eacute;vről &eacute;vre minden csal&aacute;dban előker&uuml;l a nagy k&eacute;rd&eacute;s, hogy vajon milyen sonk&aacute;t vegy&uuml;nk &eacute;s hogyan lehet azt a lehető legjobban elk&eacute;sz&iacute;teni. Az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban ezekben a k&eacute;rd&eacute;sekben seg&iacute;t eloszlatni a k&eacute;telyeket Mostisch Martina, a Magyar H&uacute;siparosok Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek &uuml;gyvezető titk&aacute;ra. A besz&eacute;lget&eacute;sben arr&oacute;l is sz&oacute; lesz, hogy hogyan alakult &aacute;t a sonkapiac az elm&uacute;lt &eacute;vekben &eacute;s mennyiben v&aacute;ltoztatt&aacute;k meg a v&aacute;s&aacute;rl&oacute;k v&aacute;laszt&aacute;sait a gazdas&aacute;gi hull&aacute;mvasutak.
&nbsp;

Hagyomány és valóság: már a húsvéti sonkán is spórolnak a magyarok?

A QS World University Ranking mezőgazdasági és erdészeti egyetemeket értékelő legfrissebb szakterületi rangsorában 97. helyezést ért el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Mindez jelentős mérföldkövet jelent a magyar felsőoktatás számára, hiszen korábban még egyetlen hazai egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé. Hogy milyen jelentősége van ennek a pályaválasztás és az agráriumban régóta megoldatlan generációváltás szempontjából, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Az epizód megjelenését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem támogatta.

A QS World University Ranking mezőgazdas&aacute;gi &eacute;s erd&eacute;szeti egyetemeket &eacute;rt&eacute;kelő legfrissebb szakter&uuml;leti rangsor&aacute;ban 97. helyez&eacute;st &eacute;rt el a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem. Mindez jelentős m&eacute;rf&ouml;ldk&ouml;vet jelent a magyar felsőoktat&aacute;s sz&aacute;m&aacute;ra, hiszen kor&aacute;bban m&eacute;g egyetlen hazai egyetem sem ker&uuml;lt be saj&aacute;t szakter&uuml;let&eacute;nek első sz&aacute;z helyezettje k&ouml;z&eacute;. Hogy milyen jelentős&eacute;ge van ennek a p&aacute;lyav&aacute;laszt&aacute;s &eacute;s az agr&aacute;riumban r&eacute;g&oacute;ta megoldatlan gener&aacute;ci&oacute;v&aacute;lt&aacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Gyuricza Csaba, a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem rektora.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem t&aacute;mogatta.

Ilyen még sosem volt a magyar agráriumban: nagy áttörést értek el itthon

Annyi sokk érte mostanában a magyar agráriumot, hogy a gazdák lassan már meg sem lepődnek, ha történik valami. Árválság sújtja a sertés- és tejpiacot, a Bászna Gabona-botrány megrengette a bizalmat a gabonapiacon, miközben a magas inputanyagárak, a vízhiány és más piaci bizonytalanságok egyszerre feszítik az ágazatot. Hogy mit várnak a szakértők az idei évtől, kiderül az Alapvetés podcast Portfolio Agrárium 2026 konferenciáról jelentkező adásából. A stúdióban Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója, Bakó Gábor, a Bonafarm sertéságazat igazgatója, Molnár Krisztián, a Poliext öntözési projektmenedzsere és Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője.

Annyi sokk &eacute;rte mostan&aacute;ban a magyar agr&aacute;riumot, hogy a gazd&aacute;k lassan m&aacute;r meg sem lepődnek, ha t&ouml;rt&eacute;nik valami. &Aacute;rv&aacute;ls&aacute;g s&uacute;jtja a sert&eacute;s- &eacute;s tejpiacot, a B&aacute;szna Gabona-botr&aacute;ny megrengette a bizalmat a gabonapiacon, mik&ouml;zben a magas inputanyag&aacute;rak, a v&iacute;zhi&aacute;ny &eacute;s m&aacute;s piaci bizonytalans&aacute;gok egyszerre fesz&iacute;tik az &aacute;gazatot. Hogy mit v&aacute;rnak a szak&eacute;rtők az idei &eacute;vtől, kider&uuml;l az Alapvet&eacute;s podcast Portfolio Agr&aacute;rium 2026 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkező ad&aacute;s&aacute;b&oacute;l. A st&uacute;di&oacute;ban Berkes G&aacute;bor, a Cargill Magyarorsz&aacute;g eln&ouml;k-vez&eacute;rigazgat&oacute;ja, Bak&oacute; G&aacute;bor, a Bonafarm sert&eacute;s&aacute;gazat igazgat&oacute;ja, Moln&aacute;r Kriszti&aacute;n, a Poliext &ouml;nt&ouml;z&eacute;si projektmenedzsere &eacute;s Demeter Zolt&aacute;n, a K&amp;H Csoport agr&aacute;r&uuml;zlet&aacute;g vezetője.

Mindent felforgatott a gabonapiaci botrány itthon: oda a gazdák bizalma

Óriási kilengéseket és komoly piaci bizonytalanságot okozott az iráni háború a világ tőzsdéin, amely a magyar mezőgazdaságot is elérte. Az aggodalom egyik fő oka, hogy a konfliktus miatt lezárt Hormuzi-szoroson a kőolajtól kezdve a műtrágyán át egészen a takarmányalapanyagokig számos kulcsfontosságú árut szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést is okozhat. De vajon meddig tarthat mindez? Igaza lesz Trumpnak és tényleg hamarosan vége lesz a háborúnak? Vagy elhúzódik a válság és súlyos következményekre számíthatunk? Többek között erről beszélgettünk a magyar agrárium meghatározó szereplőivel az Alapvetés podcast eheti adásában, amely ezúttal a Portfolio Agrárium 2026 konferenciáról jelentkezik. A stúdióban Umenhoffer Péter, a Bio-Nat cégvezetője, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke és Kulik Zoltán, a Vitafort vezérigazgatója.

Az epizód megjelenését a Bio-Nat, az UBM és a Vitafort támogatta.

&Oacute;ri&aacute;si kileng&eacute;seket &eacute;s komoly piaci bizonytalans&aacute;got okozott az ir&aacute;ni h&aacute;bor&uacute; a vil&aacute;g tőzsd&eacute;in, amely a magyar mezőgazdas&aacute;got is el&eacute;rte. Az aggodalom egyik fő oka, hogy a konfliktus miatt lez&aacute;rt Hormuzi-szoroson a kőolajt&oacute;l kezdve a műtr&aacute;gy&aacute;n &aacute;t eg&eacute;szen a takarm&aacute;nyalapanyagokig sz&aacute;mos kulcsfontoss&aacute;g&uacute; &aacute;rut sz&aacute;ll&iacute;tanak, &iacute;gy az &uacute;tvonal tart&oacute;s kies&eacute;se komoly ell&aacute;t&aacute;si zavarokat &eacute;s &aacute;remelked&eacute;st is okozhat. De vajon meddig tarthat mindez? Igaza lesz Trumpnak &eacute;s t&eacute;nyleg hamarosan v&eacute;ge lesz a h&aacute;bor&uacute;nak? Vagy elh&uacute;z&oacute;dik a v&aacute;ls&aacute;g &eacute;s s&uacute;lyos k&ouml;vetkezm&eacute;nyekre sz&aacute;m&iacute;thatunk? T&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt erről besz&eacute;lgett&uuml;nk a magyar agr&aacute;rium meghat&aacute;roz&oacute; szereplőivel az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, amely ez&uacute;ttal a Portfolio Agr&aacute;rium 2026 konferenci&aacute;r&oacute;l jelentkezik. A st&uacute;di&oacute;ban Umenhoffer P&eacute;ter, a Bio-Nat c&eacute;gvezetője, Petőh&aacute;zi Tam&aacute;s, a Gabonatermesztők Orsz&aacute;gos Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke, Varga &Aacute;kos, az UBM Csoport igazgat&oacute;s&aacute;gi eln&ouml;ke &eacute;s Kulik Zolt&aacute;n, a Vitafort vez&eacute;rigazgat&oacute;ja.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Bio-Nat, az UBM &eacute;s a Vitafort t&aacute;mogatta.

Feje tetejére állt a világ: ezt az egész gabonapiac megszenvedheti

Az Európai Unió komoly szabadkereskedelmi egyezmények megkötésével kezdte a 2026-os évet. Miközben a gazdatüntetések sorával kísért Mercosur-szerződés még ki sem hűlt, máris megszületett Indiával egy másik történelmi jelentőségű megállapodás, sőt folynak tárgyalások Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel is. De vajon mit nyerhetnek vagy épp mit veszíthetnek ezekkel a magyar gazdák? Erről beszéltek az Alapvetés podcastban a Portfolio elemzői, Kiss Csaba és Szabó Dániel.

 

Az Eur&oacute;pai Uni&oacute; komoly szabadkereskedelmi egyezm&eacute;nyek megk&ouml;t&eacute;s&eacute;vel kezdte a 2026-os &eacute;vet. Mik&ouml;zben a gazdat&uuml;ntet&eacute;sek sor&aacute;val k&iacute;s&eacute;rt Mercosur-szerződ&eacute;s m&eacute;g ki sem hűlt, m&aacute;ris megsz&uuml;letett Indi&aacute;val egy m&aacute;sik t&ouml;rt&eacute;nelmi jelentős&eacute;gű meg&aacute;llapod&aacute;s, sőt folynak t&aacute;rgyal&aacute;sok Malajzi&aacute;val, Thaif&ouml;lddel &eacute;s a F&uuml;l&ouml;p-szigetekkel is. De vajon mit nyerhetnek vagy &eacute;pp mit vesz&iacute;thetnek ezekkel a magyar gazd&aacute;k? Erről besz&eacute;ltek az Alapvet&eacute;s podcastban a Portfolio elemzői, Kiss Csaba &eacute;s Szab&oacute; D&aacute;niel.
&nbsp;

Akkora tornádót kavart Trump, hogy az EU kénytelen kifelé kacsintgatni

Az elmúlt hetekben nagy vitákat kavart a hazai közéletben az a jelentés, amely szerint a hagyományos termesztésű európai almák szinte mindegyike tartalmaz növényvédőszer-maradványokat. Míg egyesek szerint a szennyezett gyümölcsök elfogyasztása súlyos egészségügyi kockázatot jelent, az illetékes szakmai szervezetek mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy a bemutatott vizsgálat minden szakmaiságot nélkülözött, így túlzó, alaptalan és az ágazat hitelrontására alkalmas megállapításokat közölt. Ezzel a jelentéssel és a kapcsolódó szabályozásokkal foglalkoztunk az Alapvetés podcast legújabb adásában, ahol vendégünk Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke, Nagy Attila, a Nébih élelmiszerlánc-biztonsági laboratórium igazgatója és Szűcs Csaba, a Nébih növényvédelmi igazgatója.

 

Az elm&uacute;lt hetekben nagy vit&aacute;kat kavart a hazai k&ouml;z&eacute;letben az a jelent&eacute;s, amely szerint a hagyom&aacute;nyos termeszt&eacute;sű eur&oacute;pai alm&aacute;k szinte mindegyike tartalmaz n&ouml;v&eacute;nyv&eacute;dőszer-maradv&aacute;nyokat. M&iacute;g egyesek szerint a szennyezett gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;k elfogyaszt&aacute;sa s&uacute;lyos eg&eacute;szs&eacute;g&uuml;gyi kock&aacute;zatot jelent, az illet&eacute;kes szakmai szervezetek mindegyike arra h&iacute;vta fel a figyelmet, hogy a bemutatott vizsg&aacute;lat minden szakmais&aacute;got n&eacute;lk&uuml;l&ouml;z&ouml;tt, &iacute;gy t&uacute;lz&oacute;, alaptalan &eacute;s az &aacute;gazat hitelront&aacute;s&aacute;ra alkalmas meg&aacute;llap&iacute;t&aacute;sokat k&ouml;z&ouml;lt. Ezzel a jelent&eacute;ssel &eacute;s a kapcsol&oacute;d&oacute; szab&aacute;lyoz&aacute;sokkal foglalkoztunk az Alapvet&eacute;s podcast leg&uacute;jabb ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Ap&aacute;ti Ferenc, a FruitVeb eln&ouml;ke, Nagy Attila, a N&eacute;bih &eacute;lelmiszerl&aacute;nc-biztons&aacute;gi laborat&oacute;rium igazgat&oacute;ja &eacute;s Szűcs Csaba, a N&eacute;bih n&ouml;v&eacute;nyv&eacute;delmi igazgat&oacute;ja.
&nbsp;

Itt az igazság: minden kiderült az almában lévő szermaradványokról

A magyar borászat az elmúlt években egyre komolyabb gazdasági kihívásokkal néz szembe, miközben a klímaváltozás és az aranyszínű sárgaság gyors terjedése is folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a termelőket. Ezzel együtt erős átrendeződés tapasztalható a borpiacon is: bár a nagy vörösök közönsége azért megmaradt, a 30 év alatti generáció már inkább a könnyed, gyümölcsös fehér és rozé borokat keresi vagy alkoholmentes alternatívákat választ helyettük. Ezekről a trendekről és a 2025-ös évjáratról beszélt az Alapvetés podcastban Kövesdi Zsófia, a Jammertal Borbirtok vezető borásza.

 

A magyar bor&aacute;szat az elm&uacute;lt &eacute;vekben egyre komolyabb gazdas&aacute;gi kih&iacute;v&aacute;sokkal n&eacute;z szembe, mik&ouml;zben a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s &eacute;s az aranysz&iacute;nű s&aacute;rgas&aacute;g gyors terjed&eacute;se is folyamatos alkalmazkod&aacute;sra k&eacute;nyszer&iacute;ti a termelőket.&nbsp;Ezzel egy&uuml;tt erős &aacute;trendeződ&eacute;s tapasztalhat&oacute; a borpiacon is: b&aacute;r a nagy v&ouml;r&ouml;s&ouml;k k&ouml;z&ouml;ns&eacute;ge az&eacute;rt megmaradt, a 30 &eacute;v alatti gener&aacute;ci&oacute; m&aacute;r ink&aacute;bb a k&ouml;nnyed, gy&uuml;m&ouml;lcs&ouml;s feh&eacute;r &eacute;s roz&eacute; borokat keresi vagy alkoholmentes alternat&iacute;v&aacute;kat v&aacute;laszt helyett&uuml;k. Ezekről a trendekről &eacute;s a 2025-&ouml;s &eacute;vj&aacute;ratr&oacute;l besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcastban K&ouml;vesdi Zs&oacute;fia, a Jammertal Borbirtok vezető bor&aacute;sza.
&nbsp;

Változás kell a magyar bornak: kérdés, lesz-e aki megveszi 10 év múlva

Az európai és a hazai agráriumban is komoly, egyelőre megoldatlan problémának számít a generációváltás kérdése, így rengeteg az olyan pozíció, amire lasszóval sem lehet szakembert találni. Már csak néhány nap van hátra a február 15-i felsőoktatási felvételi határidőig, így az Alapvetés podcast mai adásban azzal foglalkoztunk, hogyan lehetne a pályaválasztás előtt álló fiatalokat az agrárpálya felé terelni. A téma kapcsán Lendvai Viktor, a HiSchool alapítója, valamint Harnóczi György, a Szekszárdi Mezőgazdasági Csoport cégvezetője osztotta meg gondolatait, tapasztalatait.

 

Az eur&oacute;pai &eacute;s a hazai agr&aacute;riumban is komoly, egyelőre megoldatlan probl&eacute;m&aacute;nak sz&aacute;m&iacute;t a gener&aacute;ci&oacute;v&aacute;lt&aacute;s k&eacute;rd&eacute;se, &iacute;gy rengeteg az olyan poz&iacute;ci&oacute;, amire lassz&oacute;val sem lehet szakembert tal&aacute;lni. M&aacute;r csak n&eacute;h&aacute;ny nap van h&aacute;tra a febru&aacute;r 15-i felsőoktat&aacute;si felv&eacute;teli hat&aacute;ridőig, &iacute;gy az Alapvet&eacute;s podcast mai ad&aacute;sban azzal foglalkoztunk, hogyan lehetne a p&aacute;lyav&aacute;laszt&aacute;s előtt &aacute;ll&oacute; fiatalokat az agr&aacute;rp&aacute;lya fel&eacute; terelni. A t&eacute;ma kapcs&aacute;n Lendvai Viktor, a HiSchool alap&iacute;t&oacute;ja, valamint Harn&oacute;czi Gy&ouml;rgy, a Szeksz&aacute;rdi Mezőgazdas&aacute;gi Csoport c&eacute;gvezetője osztotta meg gondolatait, tapasztalatait.
&nbsp;

Ezért nem választják a fiatalok az agráriumot: gyorsabb sikert akarnak

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Social links:

Follow the podcast:

31 clip(s)