Nádasdy Ádám nemcsak új verseskötettel jelentkezett az idei könyvhétre, de beszédet is mondott a megnyitó ünnepségen, így adta magát, hogy elhívjuk a Nem rossz könyvek nyári epizódjába. Az új, Billeg a csónak című kötet mellett beszélgettünk az angol nyelv változásairól, magyar klasszikusok „újrafordításáról”, melegség és írás kapcsolatáról, Petőfiről és az életnél és halálnál általánosabb kérdésekről. 

A tartalomból:

• 00.00 Mennyire lehet olvasni választási kampány véghajrájában? (Spoiler: nem nagyon.) És egy kapcsolódó könyv: Ali Smith - Ősz. A könyvhéten azért jártunk: két könyv, amivel távoztunk: Giorgio Agamben: A nyitott és Mircea Cărtărescu - Ne kiáltsd sohasem segítség (Visky András fordításában.)
• 4.20 Vendégünk: Nádasdy Ádám. Hogyan kezd el már valaki gyerekként foglalkozni a nyelvekkel?  És hogyan kezdett el valaki épp angolul tanulni a szocializmusban?  Az angol, mint egzotikus, távoli nyelv, ami jó befektetésnek bizonyult. És mit tett az angollal, hogy azóta ennyire domináns nyelvvé vált? 
• 19.10 Magyar klasszikusok újrafordítása: Bánk bán, Csongor és Tünde és Az ember tragédiája. Miért kellett ezeket újrafordítani, és miért pont ezekre esett a választás? Amiért az esztétika professzorok haragszanak: a gondolat, hogy a tartalom fontosabb, mint a tényleges szövegi létük. És mit lehet kezdeni a Szigeti veszedelemmel?
• 26.25 Segíti vagy hátráltatja a versírást, ha valaki ennyire ismeri a nyelvet? És mikor jut egyáltalán idő az írásra? Tanítás és versírás egymás mellett. A legjobb múzsa a határidő. 
• 31.30 Az első verses kötete csak 37 évesen jelent meg. Eleve lassan készültek a kötetek akkoriban + melegként nehéz volt még erről írni. Fiatalkori versek a mostani kötetben bukkannak fel. És mi változott azzal és azóta, amikor megjelentek az első novellái a melegségről? 
• 37.55 Megidézett költők a Billeg a csónak kötetben, és Petőfi státusza: ő az, akit Nádasdy Ádám sosem irigyelt. Hülyét csinált magából sokszor, kérdés, öregkorában mit szólt volna néhány fiatalkori próbálkozásához. És beszélünk az új versek nyomán az öregkor veszélytelenségéről és az életnél meg halálnál általánosabb kérdésekről. „Olvasmányainkból is tudjuk, hogy meg kell halnunk előbb-utóbb, de olyan nehéz erről írni”. 
• 39.55 Könyvheti nyitóbeszédében gazdaságról, gazdagokról és irodalomtámogatásokról, magándíjakról beszélt. Miért ezt a témát választotta? 
• 48.20 Egy Shakespeare dráma, ami méltánytalanul kevés figyelmet kap: II. Richárd (elérhető Spiró György fordításában). És három könyv a nyárra Nádasdy Ádám ajánlásában: Kállay Eszter - Vérehulló fecskefű, Krusovszky Dénes - Levelek nélkül, George Orwell - 1984. 

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.

A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is, az eddigi részek:

• #1 Kedvenc könyveink korábbi életszakaszainkból
• #2 Miért szeretjük annyira a skandináv irodalmat?
• #3 Mit tud kezdeni az irodalom a magyar politikával?
• #4 Mit olvasol, amikor gyereked születik? – anyaság az irodalomban
• #5 Ezek voltak a kedvenc könyveink 2023-ban
• #6 Hogy lesz egy könyv az év legjobb könyve?
• #7 Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
• #8 Hogyan lehet regényt írni egy bipoláris depresszió történetéből?
• #9 Tízmillió kis privát pokolban él mindenki, erről nem lehet regényt írni
• #10 A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
• #11 Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
• #12 10 évvel a halála után jelenik meg Márquez új könyve, amit nem is akart kiadni
• #13 Szabó Magdának fontos volt, hogy a szomszédasszony is megértse, de mégse hazudjon
• #14 Mit jelent ma költőnek lenni Magyarországon?
• #15 Túlmentünk már azon, hogy mindent érdemes ironikus gúnnyal kezelni
• #16 A legfontosabb, hogy a tanár ne utáltassa meg az irodalmat a diákokkal
• #17 Ilyen az, amikor valódi tétje van az irodalomnak

Címlapkép és hang: Kiss Bence