A QS World University Ranking mezőgazdasági és erdészeti egyetemeket értékelő legfrissebb szakterületi rangsorában 97. helyezést ért el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Mindez jelentős mérföldkövet jelent a magyar felsőoktatás számára, hiszen korábban még egyetlen hazai egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé. Hogy milyen jelentősége van ennek a pályaválasztás és az agráriumban régóta megoldatlan generációváltás szempontjából, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Az epizód megjelenését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem támogatta.

A QS World University Ranking mezőgazdas&aacute;gi &eacute;s erd&eacute;szeti egyetemeket &eacute;rt&eacute;kelő legfrissebb szakter&uuml;leti rangsor&aacute;ban 97. helyez&eacute;st &eacute;rt el a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem. Mindez jelentős m&eacute;rf&ouml;ldk&ouml;vet jelent a magyar felsőoktat&aacute;s sz&aacute;m&aacute;ra, hiszen kor&aacute;bban m&eacute;g egyetlen hazai egyetem sem ker&uuml;lt be saj&aacute;t szakter&uuml;let&eacute;nek első sz&aacute;z helyezettje k&ouml;z&eacute;. Hogy milyen jelentős&eacute;ge van ennek a p&aacute;lyav&aacute;laszt&aacute;s &eacute;s az agr&aacute;riumban r&eacute;g&oacute;ta megoldatlan gener&aacute;ci&oacute;v&aacute;lt&aacute;s szempontj&aacute;b&oacute;l, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Gyuricza Csaba, a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem rektora.
Az epiz&oacute;d megjelen&eacute;s&eacute;t a Magyar Agr&aacute;r- &eacute;s &Eacute;lettudom&aacute;nyi Egyetem t&aacute;mogatta.

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.

Alapvetés

Ilyen még sosem volt a magyar agráriumban: nagy áttörést értek el itthon

Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.

 

Megjelentek az első dunavir&aacute;g k&eacute;r&eacute;szek, &iacute;gy a k&ouml;vetkező hetekben rem&eacute;lhetőleg &uacute;jra sz&aacute;zezres, ak&aacute;r milli&oacute;s t&ouml;megben figyelhetj&uuml;k meg n&aacute;szrep&uuml;l&eacute;s&uuml;ket a Dun&aacute;n &eacute;s mell&eacute;kfoly&oacute;i ment&eacute;n. A jelens&eacute;g nemcsak a foly&oacute;k &aacute;llapot&aacute;r&oacute;l &aacute;rul el sokat, hanem arr&oacute;l is, hogyan hat a term&eacute;szetre az ember &aacute;ltal kialak&iacute;tott mesters&eacute;ges k&ouml;rnyezet. A dunavir&aacute;gok t&ouml;bb &eacute;vtized ut&aacute;ni visszat&eacute;r&eacute;s&eacute;ről, a f&eacute;nyszennyez&eacute;s okozta t&ouml;meges pusztul&aacute;sukr&oacute;l &eacute;s az id&eacute;n v&aacute;rhat&oacute; rajz&aacute;sokr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast mai műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kriska Gy&ouml;rgy, a HUN-REN &Ouml;kol&oacute;giai Kutat&oacute;k&ouml;zpont tudom&aacute;nyos tan&aacute;csad&oacute;ja, az ELTE Term&eacute;szettudom&aacute;nyi Kar egyetemi docense.
&nbsp;

Rovarok milliói lepik el a magyar folyókat – Ezt üzenik vizeink állapotáról

A júniusban hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. Az intenzív termelési szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kapna a környezet- és természetvédelem, így kiemelt célként fogalmazták meg az üvegházgázok kibocsátásának csökkentését, a vízminőség javítását, a biodiverzitás helyreállítását és az állatjóléti szempontok erősítését is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a dán zöldátállás árát és milyen tanulságokat érdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti adásában, ahol vendégünk Kovács Emese, az Energiastratégia Intézet elemzője.

A j&uacute;niusban hivatalba l&eacute;pett &uacute;j d&aacute;n korm&aacute;ny minden eddigin&eacute;l m&eacute;lyebben alak&iacute;tan&aacute; &aacute;t az orsz&aacute;g mezőgazdas&aacute;g&aacute;t. Az intenz&iacute;v termel&eacute;si szempontokkal szemben nagyobb hangs&uacute;lyt kapna a k&ouml;rnyezet- &eacute;s term&eacute;szetv&eacute;delem, &iacute;gy kiemelt c&eacute;lk&eacute;nt fogalmazt&aacute;k meg az &uuml;vegh&aacute;zg&aacute;zok kibocs&aacute;t&aacute;s&aacute;nak cs&ouml;kkent&eacute;s&eacute;t, a v&iacute;zminős&eacute;g jav&iacute;t&aacute;s&aacute;t, a biodiverzit&aacute;s helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;s&aacute;t &eacute;s az &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti szempontok erős&iacute;t&eacute;s&eacute;t is. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, ki fizeti meg a d&aacute;n z&ouml;ld&aacute;t&aacute;ll&aacute;s &aacute;r&aacute;t &eacute;s milyen tanuls&aacute;gokat &eacute;rdemes levonniuk ebből a magyar termelőknek, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti ad&aacute;s&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Kov&aacute;cs Emese, az Energiastrat&eacute;gia Int&eacute;zet elemzője.

 Döntött a dán kormány: drasztikusan átírják a termelés szabályait

Egyre több szó esik arról, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás és az állandósulni látszó aszályok új típusú vízgazdálkodási megoldásokat követelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megoldás a felszín alatt rejtőzik, a földalatti tározók innovatív kihasználása ugyanis új irányt nyithat az aszály és az árvizek okozta kihívások kezelésében. Erről a megoldásról beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Mádlné Szőnyi Judit egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Egyre t&ouml;bb sz&oacute; esik arr&oacute;l, hogy a sz&eacute;lsős&eacute;ges csapad&eacute;keloszl&aacute;s &eacute;s az &aacute;lland&oacute;sulni l&aacute;tsz&oacute; asz&aacute;lyok &uacute;j t&iacute;pus&uacute; v&iacute;zgazd&aacute;lkod&aacute;si megold&aacute;sokat k&ouml;vetelnek. Egy forradalmi javaslat szerint a megold&aacute;s a felsz&iacute;n alatt rejtőzik, a f&ouml;ldalatti t&aacute;roz&oacute;k innovat&iacute;v kihaszn&aacute;l&aacute;sa ugyanis &uacute;j ir&aacute;nyt nyithat az asz&aacute;ly &eacute;s az &aacute;rvizek okozta kih&iacute;v&aacute;sok kezel&eacute;s&eacute;ben.&nbsp;Erről a megold&aacute;sr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast eheti műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk M&aacute;dln&eacute; Szőnyi Judit egyetemi tan&aacute;r, az MTA doktora, az ELTE rektorhelyettese.

Ilyen még sosem volt a magyar agráriumban: nagy áttörést értek el itthon

In 1 playlist(s)

Alapvetés

Social links

Follow podcast

Recent clips