Egyre nagyobb a Richter nyugati jelenléte, jelenleg az egyetlen olyan hazai cég, amely ebből az irányból képes jelentős tőkejövedelemhez jutni. Az idei év legnagyobb kihívása – a tavalyihoz hasonlóan – a logisztikai láncok biztosítása lesz, időközben pedig már nagy erőkkel készülnek a cariprazine hatóanyagú sztárgyógyszerük szabadalmi időszakának végére, de egy az egyben a kieső bevételt nem lesz lehetséges pótolni. A 2030-as dátumra ugyanakkor jó, ha nemcsak a Richter, de a magyar állam is felkészül, pont a terápiás készítménynek köszönhető devizabeáramlás beesése miatt. A jelenlegi LLM-alapú AI technológiák nem fogják alapjaiban felforgatni a gyógyszeripart, a Richter pedig még ennél is különlegesebb helyzetben van, a pszichiátriai gyógyszerek esetében ugyanis még az állatkísérletek sem túl mérvadóak. Az extraprofitadó idén terheli utoljára a gyógyszercég könyveit, jövőre ugyanis beszámítható lesz a globális minimumadóba, az export adóztatása viszont hungarikum, ami jobb lett volna, ha nem kerül be a történelemkönyvekbe – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

 Főbb részek:

• Intro - (00:00)
• Hogy sikerült 2023? - (01:56)
• Miben más Nyugaton, mint Keleten? - (03:44)
• Nincs hedge a rubelre - (05:28)
• Az orosz betegeket ki kell szolgálni - (06:52)
• Biotechnológiai kivásárlás – miért? - (07:50)
• Mi a potenciál a bioszimiláros gyógyszerekben? - (09:46)
• Mi lesz 2030-tól, ha lejár a cariprazine szabadalma? - (13:22)
• Nőgyógyászat: európai vezető szerepre törnek - (16:45)
• Maradjon vényköteles a 72 órás tabletta? - (18:25)
• A Richter legnagyobb kihívásai 2024-ben - (19:17)
• Jó döntés volt a részvény-visszavásárlás - (21:05)
• AI, drug repurposing - (25:53)
• Mi okozza a gyógyszerhiányokat? - (30:16)
• Az USA a legvonzóbb piac - (33:19)
• Talán nem kéne az exportot adóztatni - (34:50)
• Mik nyugtalanítják és mitől optimista? - (37:42)

Borítókép: Portfolio/Kaiser Ákos