Nem ért véget a megélhetési válság: a bevásárlás lett a magyar családok legnagyobb terhe
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a megélhetési válság legnehezebb időszakán már túl vagyunk. Az infláció mérséklődött, a fizetések emelkednek, és sokakban megjelent a remény, hogy lassan visszatérhet valamiféle kiszámíthatóság a mindennapokba. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: a családok jelentős része továbbra is érzi az elmúlt évek drágulásának hatását, különösen a boltok pénztárainál. A bevásárlás sokaknak ma már nem rutinfeladat, hanem folyamatos számolgatás és kompromisszumok sorozata. A válság tehát nem múlt el nyomtalanul, inkább beépült a hétköznapokba. De mit mutatnak meg valójában az élelmiszerárak a magyar háztartások helyzetéről? Elég-e önmagában az, hogy nőnek a bérek, ha közben az alapvető kiadások is tartósan magasak maradnak? És hogyan történhet meg, hogy egy jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országban a mindennapi élelmiszer ekkora terhet jelent sok családnak? Erről beszélgetünk adásunk első felében Hornyák Józseffel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével.
A folytatásban a Nemzeti Innovációs Ügynökség új vezetőjét, Hild Imrét kérdezzük, aki előadó lesz szerdán a Portfolio Deep Tech 2026 konferencián. A kérdés az, hogy miért fordul elő, hogy miközben Magyarországon erős a tudományos és mérnöki tudás, sok a tehetséges szakember és az ígéretes technológiai fejlesztés, ezekből mégis ritkán lesz nemzetközi szinten is igazán sikeres vállalkozás? Mi hiányzik ahhoz, hogy egy jó ötletből piacképes termék, majd globálisan is versenyképes cég szülessen? És vajon tényleg több pénzre van szükség az innováció felpörgetéséhez, vagy inkább arra, hogy jobban működjön az ötletek, a kutatók, a befektetők és a piac közötti kapcsolat?
Főbb részek:
- Intro – (00:00)
- Élelmiszerárak és szegénység – (02:59)
- Nemzeti Innovációs Ügynökség – (15:21)
- Makronaptár– (24:26)



