Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit.

Az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületeket a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet alapján lehet létrehozni a tagállamokban. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta a platform, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, a platform mégsem lépett semmit. A testületek egyedi ügyben nem hozhatnak kötelező döntést, de a DSA szerint a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal.

Hogy a gyakorlatban két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában.