A kormányt dicsérni, az ellenzéket szidni - így működött a köz-és kormánymédia a választási kampányban
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult? Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus …
„Ezt terjesszétek kommentben, légyszi!" - Mennyire működik Magyar Péter Facebook-stratégiája?
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgettünk Molnár Csabával és Demény Richárddal. A tanulmányok szövegei az alábbi linke…
Klímahiszti és relativizáció: Hogy beszél a Fidesz és a kormánymédia klímaváltozásról?
Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni. A legf…
„Soha ilyen drágán nem vásároltak még szavazatot'' - Mennyit értek végül a politikai reklámokra költött milliárdok?
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral. A 2024-es választások előtt közel fél…
Kik költik a legtöbbet politikai hirdetésekre?
Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.
A kutatókat is meglepte, milyen sok magyar gondolja, hogy nem létezik objektív valóság
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában. Négyből három magyar e…
Röhögés vagy dühöngés - miért olvasunk olyan híreket, amiket nem tartunk hitelesnek?
Több kutatás is rámutatott már, hogy a pártállás nagy szerepet játszik abban, hogy milyen híreket fogyasztunk. Egy friss reprezentatív felmérés azonban feltárta, hogy az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondoljuk: az emberek többsége a saját buborékjá…
Elhallgatás és cancel culture: hogy beszélhetünk a szexuális másságról?
Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dé…
Amit megtanulhattunk volna a csernobili atomkatasztrófa után: a központilag irányított média kudarcai
Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusab pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.
A felhasznált költő: Petőfi Sándor a politikai propaganda fogságában
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum…