Torjai Endre, a nyugdíjas pszichológus úgy dönt, hogy elköltözik Magyarországról egy trópusi szigetre, hátha így megszűnik majd az egész életét végigkísérő szorongása. De az élet persze nem így működik, és az ember nem menekülhet el a világ másik végére a nyomasztásai elől. Erről a felismerésről és a felismerést kísérő belső küzdelemről szól Barnás Ferenc ősszel megjelent regénye, a Most és halála óráján, ami a Könyves Magazin tavalyi listáján az év legjobb könyve lett, és amivel Barnás elnyerte a Mészöly-díjat is. 

A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel a regénye mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, ​a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában. 

• 00:00 Vendégünk Barnás Ferenc, aki a Mészöly Miklós-díj átvétele miatt volt épp Magyarországon, így rögtön kérdeztünk arról, hogy mit jelent számára Mészöly életműve, de bőven szóba kerül Hajnóczy Péter is. „Azt a fajta irodalmat tartom nagyra, ami új dolgokat tud mondani arról, amit úgy hívunk, hogy élet.”
• 11:00 Mi köti össze ezt az életművet? A regények krízisekből indulnak, melyek időnként nagyobb krízisekbe torkollnak, máskor meg a probléma megoldhatatlanságának belátásába. És miért éri meg egy időre elmenni Magyarországról akkor is, ha amúgy nagyon szeretünk itt élni. 
• 19:30 Hogyan határozza meg az írás helye a regényt magát, és mit tett hozzá Dél-Kelet-Ázsia ehhez a regényhez? Alkalmazkodás a trópusokhoz. A jó mondat sosem teljesen az író érdeme, olyan állapot ez, amikor az ember jelen van a mondatban, és a mondat jelen van benne. 
• 27:30 Óceán, mint a regény szereplője, és az ősszületés tere. 
• 30:00 Idő és időtlenség a regényben és a halál pillanata, amikor nem tudjuk, hova megyünk át. És mi van még ott az ész mellett a nagy drámai pillanatokban? 
• 36:20 Fájdalom, mint az autentikus tapasztalat lehetősége. Alázat a saját fájdalmaddal szemben és a fájdalom, ami rendet teremt. „Abban a pillanatban, ahogy azt mondjuk, biztos tudásunk van, onnantól kezdve könnyen válik veszélyessé az ember.”
• 45:10 Menekülés és a megismerés utáni vágy. „Abban a pillanatban, ahogy azt mondjuk, biztos tudásunk van, onnantól kezdve könnyen válik veszélyessé az ember.” 
• 55:00 Vallás, szent szövegek és az archaikus tudás szerepe. 
• 61:00 Három könyv Barnás Ferenc ajánlásában: Clarice Lispector -  Too Much of Life, Marnó János - Hazatűnés és Nemes Z. Márió -  Irgalom és számonkérés.