Az élelmiszerpazarlás mára a világ egyik legégetőbb problémájává vált. Európában például évente nagyjából 60 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe, ami egy főre vetítve nagyjából 132 kilogrammnyi pazarlást jelent. Mindez azért is különösen aggályos, mert jelenleg az Európai Unió területén 55 millió ember szenved az elégtelen táplálkozástól, sőt félő, hogy ez a szám az elmúlt időszakban tapasztalt társadalmi, gazdasági és éghajlati krízisek miatt csak még tovább nőhet. Hogy mi vezetett idáig és mire volna szükség a változáshoz, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast műsorában, ahol vendégünk Lippai Laura, a Maradék nélkül program munkatársa és Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.

 

Az &eacute;lelmiszerpazarl&aacute;s m&aacute;ra a vil&aacute;g egyik leg&eacute;getőbb probl&eacute;m&aacute;j&aacute;v&aacute; v&aacute;lt. Eur&oacute;p&aacute;ban p&eacute;ld&aacute;ul &eacute;vente nagyj&aacute;b&oacute;l 60 milli&oacute; tonna &eacute;lelmiszer ker&uuml;l a szem&eacute;tbe, ami egy főre vet&iacute;tve nagyj&aacute;b&oacute;l 132 kilogrammnyi pazarl&aacute;st jelent. Mindez az&eacute;rt is k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen agg&aacute;lyos, mert jelenleg az Eur&oacute;pai Uni&oacute; ter&uuml;let&eacute;n 55 milli&oacute; ember szenved az el&eacute;gtelen t&aacute;pl&aacute;lkoz&aacute;st&oacute;l, sőt f&eacute;lő, hogy ez a sz&aacute;m az elm&uacute;lt időszakban tapasztalt t&aacute;rsadalmi, gazdas&aacute;gi &eacute;s &eacute;ghajlati kr&iacute;zisek miatt csak m&eacute;g tov&aacute;bb nőhet. Hogy mi vezetett id&aacute;ig &eacute;s mire volna sz&uuml;ks&eacute;g a v&aacute;ltoz&aacute;shoz, arr&oacute;l besz&eacute;lget&uuml;nk az Alapvet&eacute;s podcast műsor&aacute;ban, ahol vend&eacute;g&uuml;nk Lippai Laura, a Marad&eacute;k n&eacute;lk&uuml;l program munkat&aacute;rsa &eacute;s Perepelica Kirill, a Munch t&aacute;rsalap&iacute;t&oacute;ja.
&nbsp;

Portfolio

A Portfolio podcastcsatorn&aacute;ja.