Különféle fenntarthatósági, állatjóléti és egészségügyi okokra hivatkozva egyre többen sürgetik a növényi étrendre való áttérést, miközben a globális trendek szerint a húsfogyasztás világszinten akár 50–70 százalékkal is nőhet 2050-re. Vajon merre billen el a mérleg nyelve? Hogyan választhatunk olyan étrendet, amely egyszerre szolgálja egészségünket és a bolygó jövőjét? És jogos-e, hogy a szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben az internetezés energialábnyoma már most meghaladja a légiközlekedését? Erről beszélt az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke és Gelencsér András, a Pannon Egyetem levegőkémiával foglalkozó

<p>K&uuml;l&ouml;nf&eacute;le fenntarthat&oacute;s&aacute;gi, &aacute;llatj&oacute;l&eacute;ti &eacute;s eg&eacute;szs&eacute;g&uuml;gyi okokra hivatkozva egyre t&ouml;bben s&uuml;rgetik a n&ouml;v&eacute;nyi &eacute;trendre val&oacute; &aacute;tt&eacute;r&eacute;st, mik&ouml;zben a glob&aacute;lis trendek szerint a h&uacute;sfogyaszt&aacute;s vil&aacute;gszinten ak&aacute;r 50&ndash;70 sz&aacute;zal&eacute;kkal is nőhet 2050-re. Vajon merre billen el a m&eacute;rleg nyelve? Hogyan v&aacute;laszthatunk olyan &eacute;trendet, amely egyszerre szolg&aacute;lja eg&eacute;szs&eacute;g&uuml;nket &eacute;s a bolyg&oacute; j&ouml;vőj&eacute;t? &Eacute;s jogos-e, hogy a szarvasmarha-teny&eacute;szt&eacute;st időről időre a kl&iacute;mav&aacute;ltoz&aacute;s egyik legfőbb bűnbakjak&eacute;nt veszik elő, mik&ouml;zben az internetez&eacute;s energial&aacute;bnyoma m&aacute;r most meghaladja a l&eacute;gik&ouml;zleked&eacute;s&eacute;t? Erről besz&eacute;lt az Alapvet&eacute;s podcast műsor&aacute;ban &Eacute;der Tam&aacute;s, a Magyar H&uacute;siparosok Sz&ouml;vets&eacute;g&eacute;nek eln&ouml;ke &eacute;s Gelencs&eacute;r Andr&aacute;s, a Pannon Egyetem levegők&eacute;mi&aacute;val foglalkoz&oacute;</p>

Advertisement