Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. 

A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

F&eacute;l &eacute;vvel ezelőtt t&aacute;madta meg Ir&aacute;nt az Egyes&uuml;lt &Aacute;llamok &eacute;s Izrael, &eacute;s kisebb-nagyobb megszak&iacute;t&aacute;sokkal, de az&oacute;ta is zajlanak az &ouml;sszecsap&aacute;sok a K&ouml;zel-Keleten. A felek j&uacute;nius k&ouml;zep&eacute;n "tűzsz&uuml;netben" egyeztek meg, de ez nem vette elej&eacute;t a ki-ki&uacute;jul&oacute; harcoknak, a 60 napos hat&aacute;ridő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplom&aacute;ciai &uacute;ton rendezz&eacute;k az ellent&eacute;teiket, megold&aacute;s n&eacute;lk&uuml;l lej&aacute;rt. A Trump-korm&aacute;nyzat m&uacute;lt h&eacute;ten "gazdas&aacute;gi D-napot" hirdetett, hogy fokozott p&eacute;nz&uuml;gyi nyom&aacute;sgyakorl&aacute;ssal &eacute;s b&uuml;ntetőint&eacute;zked&eacute;sekkel k&eacute;nyszer&iacute;tse t&eacute;rdre az iszl&aacute;m k&ouml;zt&aacute;rsas&aacute;got. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek eln&eacute;multak volna: egy h&oacute;napos sz&uuml;net ut&aacute;n Washington vas&aacute;rnap ir&aacute;ni rak&eacute;ta&aacute;ll&aacute;sokat t&aacute;madott a Larak-szigeten, amire Teher&aacute;n rak&eacute;tacsap&aacute;sokkal v&aacute;laszolt az amerikai hadsereg jord&aacute;niai b&aacute;zisai ellen. A katonai helyett gazdas&aacute;gi mederben folytat&oacute;dhat az ir&aacute;ni konfliktus? L&aacute;tsz&oacute;dik a konfliktus v&eacute;ge, vagy m&eacute;g hossz&uacute; &eacute;vekig h&uacute;z&oacute;dhat? Hogyan v&aacute;ltoztak az Egyes&uuml;lt &Aacute;llamok &eacute;s a region&aacute;lis hatalmak k&ouml;z&ouml;tti erőviszonyok az elm&uacute;lt f&eacute;l &eacute;v t&uuml;kr&eacute;ben? A <a href="https://www.portfolio.hu/podcast/global-insight">Global Insight</a> legfrissebb ad&aacute;s&aacute;ban erről k&eacute;rdezt&uuml;k Csicsmann L&aacute;szl&oacute;t, a Budapesti Corvinus Egyetem oktat&oacute;j&aacute;t &eacute;s a Magyar K&uuml;l&uuml;gyi Int&eacute;zet vezető kutat&oacute;j&aacute;t.

Portfolio

A Portfolio podcastcsatorn&aacute;ja.