18. napja dúl az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, harmadik hete folynak intenzív harcok a Közel-Keleten. Miután már-már ellehetetlenült a tankerhajók áthaladása a Hormuzi-szoroson, Donald Trump nemzetközi koalíció életre hívását szorgalmazta, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú világgazdasági útvonal hajózhatóságát. Az Egyesült Államok európai és csendes-óceáni partnerei, valamint Kína azonban nem mutatkozott valami lelkesnek Trump kezdeményezése iránt. A Fehér Ház sajtóértesülések szerint azt mérlegeli, hogy amerikai elitalakulatok szállják meg az iráni olajexport 90%-át bonyolító Harg-szigetet. Közben Izrael azt állítja: egy hétfői légicsapásban megölték Irán nemzetbiztonsági tanácsának vezetőjét, Ali Laridzsánit és az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokát, Golamreza Szolejmánit, illetve helyettesét. Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Németország közös nyilatkozatban szólított fel deeszkalációra, óva intve Izraelt egy nagyszabású libanoni offenzívától.

Egy második Irakba rángatta bele Trump az amerikai haderőt? Újfent fontos, de hálátlan szerephez juthatnak a kurdok? Ukrajna pórul jár, míg Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból? És mi a helyzet Kínával? A Global Insight új adásában minderről szót ejtünk Wagner Péterrel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójával, akit az iráni háború tágabb geopolitikai összefüggéseiről kérdeztünk.