Megtörtént, amiről hetek óta keringett a szóbeszéd a Közel-Keleten: hiába a még múlt héten is zajló atomtárgyalások, Izrael és az Egyesült Államok szombaton katonai támadást indított Irán ellen. Az amerikai-izraeli hadművelet Donald Trump második ciklusának eddigi legkiterjedtebb és legelsöprőbb beavatkozása, mely keretében számos iráni kulcsfigurát, köztük a legfőbb vezetőt, Ali Hámenei ajatollahot is megölték. Teherán válaszul több mint egy tucat térségbeli országra mért csapásokat, többek közt Nagy-Britannia egyik ciprusi támaszpontjára, de legutóbb az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetségét is támadta az iszlám köztársaság. Sajtóértesülések szerint az Öböl-menti országok emiatt máris a háború lezárása mellett lobbiznak Washingtonnál. A konfliktusba a libanoni Hezbollah fegyveresei is becsatlakoztak, Izrael a szárazföldi offenzívát sem zárja ki ellenük. Miközben a világgazdaság egyik ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárásáról érkeznek hírek, és Amerika újabb rakétázáporral fenyeget, iráni oldalon több száz civil és több mint ezer katonai áldozatról tudni, de hat amerikai katona és egy tucat izraeli ugyancsak életét vesztette, ahogy az olajmonarchiákban is estek civil áldozatok.

Tényleg még hosszú hetekig a pusztítás lehet az úr a Közel-Keleten? Mi az amerikai-izraeli támadás pontos célja, és az mennyire kivitelezhető? A Global Insight legfrissebb, kivételesen délelőtt megjelenő adásában Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük az iráni háború okairól és következményeiről, valamint arról, hogy meddig tarthat és szélesedhet a konfliktus.