A választások után pár nappal már látszik, mit gondol a piac az új helyzetről: mozdult a forint, elindult a találgatás a költségvetési pályáról, és felértékelődött a kérdés, hogy mennyire lesz kiszámítható a gazdaságpolitika. Közben a nyilatkozatokban egyszerre jelenik meg az igény a gyors stabilizációra és az a vita, hogy mi fér bele a növekedés, az infláció és a hiány szorításában. A Checklist Extrában most arról beszélgettünk, mit áraz a tőkepiac, mi lehet a kormány első és legnehezebb feladata a következő hetekben, és milyen forgatókönyvek jönnek szóba a forint, a kamatok, az államadósság-finanszírozás és a beruházások szempontjából – és ebben hol van a helye az euró ügyének. Szakértőink Zsiday Viktor közgazdász, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

A beszélgetés fő témakörei:

• Mi a Magyar Péter-Hernádi Zsolt találkozó, és az azt követő Mol árfolyammozgás tanulsága?

• Milyen jogállami és piaci eszközökkel kezelhető a Mol osztalékhoz hasonló kényes kérdések sora a társadalmi igazságosság és a befektetői bizalom egyidejű megőrzése mellett?

• Milyen mozgástere marad a gazdaságpolitikának a költségvetési pálya stabilizálására a növekedési kényszer, az inflációs szorítás és a hiány lefaragása közötti feszültségben?

• Vállalható-e a politikai „bukás” mint államférfiúi feladat a mélyreható intézményi reformok, a jogállami fékek és egyensúlyok, valamint a hosszú távú társadalmi stabilitás érdekében?

• Miért tűnt el a választási ciklusokra korábban jellemző fogyasztói bizalmi hullám, és hogyan ütött vissza a kormánypárti szavazóbázison az életszínvonal évek óta tartó stagnálása?

• Elegendő lesz-e a jelenlegi jelentős „bizalmi tőke” és a transzparens kommunikáció a rendkívül szűk hazai gazdaságpolitikai mozgástér és a bizonytalan globális környezet ellensúlyozására?

Kép forrása: Portfolio