A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.  RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult? 

Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus médiumok? És ezt az olvasói megérzésen túl milyen tudományos, kutatói módszerekkel lehet kimutatni?

A Mérték Médiaelemző Műhely nemrég egy 100 oldalas tartalomelemzést publikált erről a témáról, amelyben 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:
magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),
magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),
közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).

A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A tanulmány egyik szerzője, Horváth Kata foglalja össze a legfontosabb eredményeket.  

A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság.



Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét.  RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult? 
Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus médiumok? És ezt az olvasói megérzésen túl milyen tudományos, kutatói módszerekkel lehet kimutatni?
A Mérték Médiaelemző Műhely nemrég egy <a href="https://mertek.eu/wp-content/uploads/2024/10/Mertek_Fuzetek_37.pdf" data-cke-saved-href="https://mertek.eu/wp-content/uploads/2024/10/Mertek_Fuzetek_37.pdf">100 oldalas tartalomelemzést</a> publikált erről a témáról, amelyben 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:
<ul>
<li>magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo),</li>
<li>magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu),</li>
<li>közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).</li>
</ul>
A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A tanulmány egyik szerzője, Horváth Kata foglalja össze a legfontosabb eredményeket.  
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság.
 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ez a lakmusz.hu szerkesztőségének podcastja.

Ez a lakmusz.hu szerkesztős&eacute;g&eacute;nek podcastja.

Advertisement