Figyelem: ebben az adásban bántalmazásról és szexuális erőszakról beszélünk. Ha úgy érzed, nem állsz készen a hallgatására, lapozz tovább.

„Annyi mindent kell mondanom, hogy néha azt sem tudom, hol kezdjem” – így állt a bíróság elé Avignonban Giséle Pelicot, az a hetvenes éveiben járó nő, akit a férje, Dominique Pelicot egy évtizeden keresztül rendszeresen elkábított, majd az interneten megismert környékbeli férfiakat hívott fel magukhoz, hogy együtt erőszakolják meg a magatehetetlen asszonyt, amit a férj lefotózott és videóra is vett.

Pelicot október végén tett vallomást a bíróságon. Az elejétől kezdve nyílt tárgyalást kért, és a nemi erőszakokról készült videók bemutatását kérte, amit a nő ügyvédei győzelemként értékeltek. Az áldozat többek közt elmondta, hogy szerencsésnek érezte magát, hogy a férje mellette volt, amikor egészségügyi problémáktól szenvedett - amikről később kiderült, hogy a férfi által adott gyógyszerek okozzák.

Milyen nagy tanulságokat vonhatunk le a Pelicot-ügyből? Miben más a jogi és a társadalmi környezet a két országban, ha nők elleni erőszakról, családon belüli erőszakról, és úgy általában nőjogokról beszélünk? Mi az a beleegyezésre vonatkozó záradék? Vendégeink Petrás Boglárka és Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársai.

Bővebben:

00:00:48 - Kezdjük az elején, hogy történhet meg egyáltalán ilyesmi?
00:03:26 - Elmondtuk már, el fogjuk még mondani sokszor: súlyos dolgot kérünk a bántalmazást elszenvedő nőktől, ha azt kérjük, beszéljenek. 
00:05:20 - Dominique Pelicot és ügyvédei azzal próbálták megmagyarázni az évtizedeken át tartó poklot, hogy a férfi kisebbrendűségi komplexusban szenvedett a kettejük társadalmi státusza közti vélt vagy valós különbség miatt, és mert a feleségének vele ellentétben szeretett teljesgyerekkora volt. A bántalmazók egyik gyakran alkalmazott védekezési stratégiája a sajnálat-, az együttérzés- és a bűntudatkeltés. A sírós bántalmazókról.
00:08:33 - Reakciók a francia nyilvánosságban.
00:10:36 - Az elkövetők azzal védekeztek, hogy azt hitték, szexuális játékban vesznek részt, Pelicot pedig magát kábította el.
00:13:26 - Egy friss felmérés szerint a francia férfiak ötvenhét százaléka gondolja úgy, hogy ha egy nő nem mond nemet, az beleegyezésnek számít.
00:14:34 - A magyar patriarchátus minőségére többek közt az akarat hiánya jellemző. A független nőjogi szervezetek évtizedek óta követelik az aktuális kormányoktól, hogy módosítsák a büntető törvénykönyvet - szinte hiába.
00:19:55 - Nőnek lenni veszélyes üzem.
00:21:43 - A Pelicot-ügy több francia nagyvárosban is tüntetéshullámot indított el, a résztvevők a szexuális erőszak és a családon belüli erőszak áldozataiért, és a törvények átírásáért vonultak utcára. Nőjogi szervezetek változásokat követeltek a francia kormánytól. Mi várható reális változásként?
00:23:22 - Ó, az a fránya Isztambuli Egyezmény. 
00:25:46 - A hazai független nőjogi és civil szervezetek számára különösen nehezített a terep, ha tenni akarnak valamit a változásért. A „gyermekvédelmi” törvényről, a mediáció gyakorlatáról, az áldozatközpontú szemlélet hiányáról.
00:31:01 - Giséle, mint feminista ikon - avagy sok erősszakot elszenvedett nő abból nyer erőt a továbblépéshez, hogy valami értelmet talál a vele történtekben. Schmidt Mária egy kicsit máshogy gondolja.
00:35:53 - A szexuális erőszak nem a szexről, hanem a hatalomról szól.
00:43:00 - Követendő nemzetközi példák. 
00:45:14 - Az egyéni jogérvényesítésnek társadalmi haszna is lehet, tessék jogot érvényesíteni panaszkodni, feljelenteni, beperelni.

Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink itt találhatók. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk.

Figyelem: ebben az adásban bántalmazásról és szexuális erőszakról beszélünk. Ha úgy érzed, nem állsz készen a hallgatására, lapozz tovább. 
„Annyi mindent kell mondanom, hogy néha azt sem tudom, hol kezdjem” – így állt a bíróság elé Avignonban Giséle Pelicot, az a hetvenes éveiben járó nő, akit a férje, Dominique Pelicot egy évtizeden keresztül rendszeresen elkábított, majd az interneten megismert környékbeli férfiakat hívott fel magukhoz, hogy együtt erőszakolják meg a magatehetetlen asszonyt, amit a férj lefotózott és videóra is vett.
Pelicot október végén tett vallomást a bíróságon. Az elejétől kezdve nyílt tárgyalást kért, és a nemi erőszakokról készült videók bemutatását kérte, amit a nő ügyvédei győzelemként értékeltek. Az áldozat többek közt elmondta, hogy szerencsésnek érezte magát, hogy a férje mellette volt, amikor egészségügyi problémáktól szenvedett - amikről később kiderült, hogy a férfi által adott gyógyszerek okozzák.
Milyen nagy tanulságokat vonhatunk le a Pelicot-ügyből? Miben más a jogi és a társadalmi környezet a két országban, ha nők elleni erőszakról, családon belüli erőszakról, és úgy általában nőjogokról beszélünk? Mi az a beleegyezésre vonatkozó záradék? Vendégeink Petrás Boglárka és Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársai.
Bővebben:
<ul>
<li>
<ul>
<li>00:00:48 - Kezdjük az elején, hogy történhet meg egyáltalán ilyesmi?</li>
<li>00:03:26 - Elmondtuk már, el fogjuk még mondani sokszor: súlyos dolgot kérünk a bántalmazást elszenvedő nőktől, ha azt kérjük, beszéljenek. </li>
<li>00:05:20 - Dominique Pelicot és ügyvédei azzal próbálták megmagyarázni az évtizedeken át tartó poklot, hogy a férfi kisebbrendűségi komplexusban szenvedett a kettejük társadalmi státusza közti vélt vagy valós különbség miatt, és mert a feleségének vele ellentétben szeretett teljesgyerekkora volt. A bántalmazók egyik gyakran alkalmazott védekezési stratégiája a sajnálat-, az együttérzés- és a bűntudatkeltés. A sírós bántalmazókról.</li>
<li>00:08:33 - Reakciók a francia nyilvánosságban.</li>
<li>00:10:36 - Az elkövetők azzal védekeztek, hogy azt hitték, szexuális játékban vesznek részt, Pelicot pedig magát kábította el.</li>
<li>00:13:26 - Egy friss felmérés szerint a francia férfiak ötvenhét százaléka gondolja úgy, hogy ha egy nő nem mond nemet, az beleegyezésnek számít.</li>
<li>00:14:34 - A magyar patriarchátus minőségére többek közt az akarat hiánya jellemző. A független nőjogi szervezetek évtizedek óta követelik az aktuális kormányoktól, hogy módosítsák a büntető törvénykönyvet - szinte hiába.</li>
<li>00:19:55 - Nőnek lenni veszélyes üzem.</li>
<li>00:21:43 - A Pelicot-ügy több francia nagyvárosban is tüntetéshullámot indított el, a résztvevők a szexuális erőszak és a családon belüli erőszak áldozataiért, és a törvények átírásáért vonultak utcára. Nőjogi szervezetek változásokat követeltek a francia kormánytól. Mi várható reális változásként?</li>
<li>00:23:22 - Ó, az a fránya <a href="https://444.hu/2024/04/02/varga-judit-minisztersege-idejen-ketszeresere-nott-a-kapcsolati-eroszak-aldozatainak-szama-es-gyakoribb-lett-a-nok-ellen-elkovetett-szexualis-eroszak-is">Isztambuli Egyezmény</a>. </li>
<li>00:25:46 - A hazai független nőjogi és civil szervezetek számára különösen nehezített a terep, ha tenni akarnak valamit a változásért. A „gyermekvédelmi” törvényről, a mediáció gyakorlatáról, az áldozatközpontú szemlélet hiányáról.</li>
<li>00:31:01 - <a href="https://444.hu/2024/09/15/a-szexualis-eroszak-ellen-tuntettek-a-francia-nagyvarosokban">Giséle, mint feminista ikon</a> - avagy sok erősszakot elszenvedett nő abból nyer erőt a továbblépéshez, hogy valami értelmet talál a vele történtekben. Schmidt Mária egy kicsit máshogy gondolja.</li>
<li>00:35:53 - A szexuális erőszak nem a szexről, hanem a hatalomról szól.</li>
<li>00:43:00 - Követendő nemzetközi példák. </li>
<li>00:45:14 - Az egyéni jogérvényesítésnek társadalmi haszna is lehet, tessék jogot érvényesíteni panaszkodni, feljelenteni, beperelni.</li>
</ul>
</li>
</ul>
Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink<a href="https://444.hu/tag/tyukol"> itt találhatók</a>. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk.

A 444.hu podcast csatorn&aacute;ja.

Advertisement