Támogatott tartalom. 

Március elején jelent meg magyarul Thomas Pynchon eddigi életművének legvaskosabb kötete, az eredetileg 2006-ban megjelent Ellenfényben. A több mint ezer oldalon harminc év félig fiktív történelmére épülő, anarchistákkal, bányászokkal, matematikusokkal és magánnyomozókkal teletömött, a hagyományos olvasási szokásainkat komoly kihívás elé állító regényről és az ismerten rejtőzködő, a nyilvánosságot teljesen kerülő Pynchonról is szó volt a kötet bemutatóján a Dugattyúsban. 

A bemutató a 444 és a Jelenkor Kiadó közös szervezésében jött létre, és az eredeti terv az volt, hogy majd én fogok beszélgetni a fordító Greskovits Endrével és Sári B. László irodalomtörténésszel, de engem aznapra leterített egy óvodások között terjedő vírus, így az utolsó pillanatban Zelei Dávid kritikus, szerkesztő vette át a helyemet, ezúton is nagy köszönet érte.

A tartalomból:

• Vastag könyvek korában élünk: miért írnak ilyen vastag könyveket az írók, miért olvasnak ilyen vastag könyveket az olvasók, és miért fordítanak ilyen vastag könyveket a fordítók? Pynchonnak a paranoia vezérelte totalitás bemutatásához kell a tér.
• Egy küzdelmes fordítás részletei.
• Pynchon és Pynchon eddigi magyarországi története. Forgácsokban az Ellenfényben is tartalmaz motívumokat az addigi életműből. Sőt, ez egy kicsit ellágyult Pynchon. 
• Kaleidoszkopikus történetmesélés és a kérdés: hogyan érdemes ezt a regényt olvasni? A Pynchon wiki nagy segítség a fordításhoz és az olvasáshoz is. 
• Technológia és történelem: olyan ez a könyv, mintha 1900-ban írták volna meg sciencefictionként. Lugosi Béla és a Burger király operett Szegeden. 
• És a nem elég mély karakterek kérdése, meg hogy ez probléma-e egyáltalán. 

Ez a tartalom a Jelenkor Kiadó támogatásával valósult meg.