TEFI

Míg itthon a figyelmünket egyre inkább a választási kampányra fordítjuk, a világpolitikában továbbra is villámsebessességgel követik egymást újabb és újabb válságok. Grönlandtól Iránig rengeteg minden történik egyszerre, ezek az események sajátos módon hatnak egymásra, ami még bonyoltabbá teszi az eligazodást.  A minket is érintő külpolitikai fejleményekről szokásos körben, Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel beszélgetünk, ezúttal szokatlan módon hárman, három országból jelentkeztünk be. A tartalomból: 00:24: Védelmi szempontból mi a jelentősége Grönlandnak az Egyesült Államok számára? Tengeri átjárók, átszálló rakéták és társaik. 04:00: Az oroszok is megmagyarázzák a Grönland-ügyet. 07:00: Hosszútávú repedések vannak már a NATO-n belül, de ebben is meg kell találnunk a „hasznot”. 09:57: Putyin nem csak egy popcornt kér, és hátradőlve nézi, ahogy a transzatlanti szövetség felfalja önmagát, hanem dolgozik tovább, hogy ezt felgyorsítsa. 11:49: Humanitárius katasztrófa Kijevben. 15:55: Milyen funkciója van a civil lakosság sanyargatásának katonailag? 19:05: Az orosz média is nagy lendülettel tudósít a kijeviek fagyhaláláról, és azt is bátran elmondják, ez kinek a hibája. 22:15: Háromoldalú béketárgyalások - nem olyan sokadik felvonás, nyilatkozatok biztonsági garanciákról és a Donbászról - sokadik felvonás. 24:52: Megindult a döntő csata a Donbászért. 30:50: Új ukrán védelmi miniszter: ötvenezer orosz kell megölni havonta. 35:41: Változások az orosz sorozási rendben. 41:27: Új év, új élet: újra vannak börtönei az FSZB-nek, az orosz belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak. 45:33: Nem olyan beszólogatós az új amerikai védelmi stratégia, mint az nemzetbiztonsági volt, de azért vannak fontos tanulságok benne számunkra is. 48:43: Ukrán-magyar pengeváltás - sokadik felvonás. Még az oroszok is udvariasabban fogalmaznak Zelenszkijjel szemben, mint Orbán Viktor. 53:00: Az ukrán-magyar viszonylatban mindenki sáros, ki derékig, ki combközépig, de amúgy nem mindegy, ki meddig?

Október 15-én az Ingában tartottunk élő podcastfelvételt visszatérő vendégeinkkel, Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai szakértővel, a Magyar Honvédség volt századosával, ahol Franciaországtól Kínáig beszélgettünk a nemzetközi politika aktualitásairól.  A beszélgetés podcast formátumban is meghallgatható: A tartalomból: 01:00: Donald Trump nem kapott Nobel-békedíjat, és a Time magazin címlapjára rakott fotójával sem elégedett. Miért fontos az oroszoknak, hogy hirtelen megcirógassák az amerikai elnök lelkét? 04:26. Tomahawk-gyorstalpaló. 09:08: A nukleáris fenyegetés vörös vonal? 10:07: A számtalan orosz vörös vonal evolúciója. 13:23: Közeleg a tél. Ha közeleg a tél, akkor menetrendszerűen növekednek az energetikai infrastruktúra elleni támadások. De most tényleg pusztítóbbak ezek, mint korábban? 16:30: Üzemanyag-problémák Oroszországban. Deja-vu percek: élelmiszerinfláció, ársapkák és a KATA eltörlése (mármint nem nálunk, hanem Oroszországban). 21:30: Kínai kémműholdak Lviv rakétázásakor, kínai drónok és alkatrészek mindkét félnél. 26:30: Oroszország szépen becsúszott Kína alá, az orosz állampolgárok erről csak a propaganda valósághajlítása után értesülnek. Kína jó, a csúnya Nyugat rossz! 33:46: Nem rossz könyvek crossover: disztópikus orosz regények az orosz-kínai egyesülés utáni pokoli életről. 35:27: Egy másik disztópia: az európai fegyverkezés göröngyös útja. 41:54:  Aki magyar akar maradni, az szavazzon Orbán Viktorra, aki nem akar magyar maradni a szavazzon Ursula von der Leyenre, de akkor Ursula von der Leyen lesz. Ez most vicc vagy egy örökbecsű bölcsesség?  45:08: Gyakoribbá válhat a látványos orosz kiállás a választásokhoz közeledve? 47:42: Mi kerül ennyire nagyon-nagyon-nagyon sokba egy rakétán? Nézői kérdések: 50:29: Helyes lehet az a percepció, hogy ha az ukránok elég hosszú ideig folytatják az orosz olajiparnak a támadását, akkor belátható időn belül vége lehet ennek a háborúnak? 52:57: Mennyire elképzelhető, hogy Európában kicsit kevesebb pénz jut nyugdíjra, mert rakétákra fejlesztünk? 56:35: Van még olyan ország, amelyik megközelítőleg olyan befolyással és fontossággal bír Oroszország számára, mint Kína? 59:00: Van olyan harcjármű Európában, amit futószalagon lehetne gyártani, mint a régi időkben, és oda lehetne adni az ukránoknak? A szervezettség és a szürkeállomány fontosssága. 01:03:21: Van az euroatlanti világnak lehetősége arra, hogy az orosz hátországot masszírozza olyan szándékkal, hogy vagy meggyengüljön vagy megroppanjon és ugyanerre van-e lehetőség ilyen hibrid információs műveletekkel a hadsereg a moráljának a rombolására? 01:09:12: Számszerűen mit tudunk mi a szemben álló erőkről? Hogy fejlődik az ukrán hadsereg parancsnoksága? 01:15:58: Totálisabb háború fele megyünk? A légvédelmek meggyengülése miatt már hatásosabb támadni egymás finomítóit?  01:19:05: Melyik társadalom az ütésállóbb? Az orosz vagy az ukrán? 01:24:28: Miért gondoljuk azt, hogy az oroszok az ukrajnai tapasztalatokkal a birtokukban most Európát akarják megtámadni? Mi most erre készülünk, de miért? Az oroszok nem fogják úgy félreismerni az európai társadalmakat, ahogy tették Ukrajnával. A kis zöld emberkék már az észt határon vannak. 1:31:45: Mit érdemes tudni az ukrán belpolitikáról? Sorozatajánló, ahol a vicceket és mások nyomorát is érteni fogjuk: A nép szolgája. A főszerepben: Volodimir Zelenszkij. 1:41:14: Mit gondolunk arról, hogy Európát megtámadja Oroszország, de az USA azt mondja, hogy mégsem jön segíteni?

Szerdán a Három Hollóban bemutattuk a 13 ukrán, orosz, lengyel és magyar szerző közreműködésével készült legújabb kiadványunkat, az orosz–ukrán konfliktusról szóló Végtelen háborút, ami megrendelhető a 444 Shopban. A bemutatón két panelbeszélgetés volt, az elsőben a Végtelen háború három 444-es szerzője, Diószegi-Horváth Nóra, Kolozsi Ádám és Takács Lili beszélgetett a háborús mindennapokról, a geopolitikai helyzetről és az elrabolt ukrán gyerekekről. Az esemény második felében pedig szintén a 444 szerzői, Haszán Zoltán, Herczeg Márk és megint Takács Lili beszélgettek Szijjártó és Lavrov barátságáról, a kormány putyinizmusáról és a Moszkva folyó partján hallgatott podcastekről. Tartalomjegyzék 00:00 Bemutatkozás, és viccesnek beállított szomorúság. 00:37 Hogyan jött az ötlet Haszán Zoltánnak, hogy Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter barátságát elemezze? (A Végtelen háborúban található írás a 444-en is olvasható.) 01:49 A különbségek Lavrov és Szijjártó között. 03:25 Milyen rendszeresek a találkozóik, és miben értenek egyet? 04:27 Szijjártó szokásai, amik nehezíthetik a kapcsolatot. 04:59 Mit nyer Magyarország ezzel a mély barátsággal? 06:48 Sehol nincs ennyire megalázkodó viszony. 07:38 Amikor Magyarország az EU-ban vagy a NATO-ban egyedül áll ki Oroszország mellett. Az Orosz befolyás Magyarországon című, 2018-as filmünk. Miért beszél Orbán zapadnyikokról meg Ukrajna nevű területről? Schmidt Mária állításai Bucsáról. 10:00 2021, a háború előtti mélypont: Szergej Lavrov beszéde a nagyköveteknek a Külgazdasági és Külügyminisztérium feltörése után, majd Lavrov kitüntette Szijjártót. (A beszélgetésben tévedésből 2019 hangzik el 2021-es év helyett.) 11:50 Amikor Szijjártó külügyminiszter lett, még a NATO álláspontját képviselte Oroszországban, ez mostanra elmúlt. Mikor egyeztet Szijjártó az orosz és fehérorosz kollégáival? Amikor Szijjártó a Balatonban állva telefonált (és nem is először). 12:53 Az Éjjeli farkasok Budapesten, Magomed vs. GRas, Orbán kamuzása Putyin dzsúdókönyvéről. Bayer Zsolt 2022. január 30-án: „Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát, ezt egy hülye is tudja.” A közmédia már a háború kitörése után elkezdte nyomni az orosz narratívát. A kommunikációs hadigépezet előre puhítja a hazai közönséget. 14:44 A Prigozsin-lázadás idején Szijjártó beszélt a belarusz és orosz külügyminiszterekkel is, de hogy erről beszélt-e a nyugati kollégáival is, azt a Kormányinfón nem árulták el. Végrehajtást indítottunk a külügyminisztérium ellen, mert a jogerős ítélet ellenére sem adják ki, hogy kiket hívtak meg Szijjártó sajtótájékoztatóira. 15:26 Georg Spöttle és Nógrádi György podcastjei, amiket Szijjártó a Moszkva folyó partján futva hallgat. A kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkező Spöttle Groznijban. 16:44 Hasonlóságok Magyarország és a Nyugat-Balkán oroszpárti részei között. Ami a kormány szerint elfogadhatatlan és ami nem. 19:00 A legkínosabb pillanatok a Lavrov–Szijjártó-találkozókból. 20:42 Szijjártó barátkozik. 21:17 Mester és tanítványa, de nem valószínű, hogy a tanítvány szembefordulna a mesterével. 22:16 Amikor Martonyi János hirtelen belázasodott. Ha kell, Szijjártó a cipőjével fogja ütni a pulpitust az ENSZ Közgyűlésben. Együtt gyalázták az orosz és a magyar külügyminisztert. „Thanks a lot…” Kérdések 23:46 1. kérdés: Mit nyerünk ezzel a kapcsolattal? Orbán 2009-es oroszügyi fordulata. 25:50 2. kérdés: Mit gondolunk Bogár László helyzetértékeléséről? A tudományos világ Dumb és Dumberje. Ha beindul a globalizáció-ellenes világ globalizálódása, már nem leszünk annyira érdekesek. Kinél van a szemüveg? Már nem kell Bogár László a teszteléshez, Orbán is simán bemondhat bármit. Németh Zsolt néha még tartja magát. Orbán Viktor és Nódrádi György beszélgetése. 32:57 3. kérdés: Ha jövő áprilisban veszít a Fidesz, a diplomácia újra nyugatra fordulhat-e? Lehet még jobb, akár egy hétre is. Lesz egy jó este.

Szerdán a Három Hollóban bemutattuk a 13 ukrán, orosz, lengyel és magyar szerző közreműködésével készült legújabb kiadványunkat, az orosz–ukrán konfliktusról szóló Végtelen háborút, ami megrendelhető a 444 Shopban. A bemutatón két panelbeszélgetés volt, az elsőben a Végtelen háború három 444-es szerzője, Diószegi-Horváth Nóra, Kolozsi Ádám és Takács Lili beszélgetett a háborús mindennapokról, a geopolitikai helyzetről és az elrabolt ukrán gyerekekről.  00:00 Beköszönés, a Végtelen háború ajánlása. 01:10 Milyen a háború a front közelében, Harkivnál? Sokan már nem járnak le mindig az óvóhelyekre, mert szeretnék élni az életüket. 03:15 Milyenek a kihalt vagy elhagyatott falvak? Ukrán katonanők, akik harcolnak is. 04:57 Miért van Oroszországnak szüksége erre a háborúra? A háború mögötti világrend-változtatási szándék. Az orosz birodalmi gondolkodás hagyományai és a hidegháborús helyzet visszaállításának kísérlete. 06:30 Egyszerre van jelen a folyamatos beszéd a világháborús veszélyről (ami a magyarországi békepártiságában is feltűnik) és a két szláv nép háborújának a narratívája. A rendszerváltás utáni első igazán nagy katonai konfliktus. 07:42 Több évszázada időről időre megújul az orosz civilizációs küldetés. Már Nagy Péter vagy még inkább Nagy Katalin idején megjelenik Oroszország mint a dekadens Nyugattal szembeni ellenpont, és ezt valamennyire a Szovjetunió is magávé tette. Vlagyimir Putyin elnöksége alatt egyre szisztematikusabban jelenik meg az orosz világpolitikában a Nyugat-ellenesség. 09:58 A mélyebb ideológiai keretet olyanok adják meg, mint Alekszandr Dugin, aki arról magyaráz, hogyan kell fellázadnia Oroszországnak az új Leviatánnak tekintett Egyesült Államokkal szemben. A globális dél nem igazán osztja a nyugati álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban: minimum indifferens, de a Nyugattal szembeni erkölcsi küldetésként is igyekszik láttatni a háborút Putyin. Közép-Afrikában és például hazánkban is van erre fogadókészség. 11:12 Oroszország és Magyarország mint a generideológia és a woke-izmus elleni küzdelem, az antiliberalizmus bástyái. 12:11 Miért nehéz megkötni a békét? Nincs rákényszerítve a két fél, hogy békét kössön, ez már abból is látszik, hogy Oroszország milyen feltételeket támaszt egy esetleges találkozó kedvéért. Az ukránok miért hinnének el bármit, amit az oroszok ígérnek, vagy miért bíznának azokban a garanciákban, amiket a harmadik felek javasolnak, de eddig sem működtek? 14:30 Mennyire érdekelt az USA és az EU a békefolyamatban? Megjelent a Trump-köd. Úgy tűnik, akivel utoljára beszél a Nobel-békedíjra vágyó Trump, az hat rá a legjobban, de hogy a háttérben mi folyik, arról keveset tudunk. 17:22 Ha megkötnék a békét, az oroszok és elsősorban az ukránok milyen terheket cipelhetnek magukkal? Ukrajna nagyon nehéz helyzetben lesz: a háború után is nagyon sokat fognak költeni a hadiiparra, miközben nehéz lesz nemzetközi tőkét is bevonni. A társadalom jövőképtelensége, családegyesítés külföldön, a veteránok kezelése, a teljes ország akadálymentesítése. Ha vége a háborúnak, nagyon sok leszerelt katona meg fog borulni. 19:30 Az oroszoknál is hasonló lesz a helyzet, de mivel ott centralizált a médiatér, úgyhogy amit nem szeretnének megmutatni, azt kisebb eséllyel fogják látni az oroszok. Ukrajna a támadásaival is igyekszik közelebb vinni a háborút az átlagos orosz lakosokhoz. A Kreml győzelemként igyekszik majd eladni azt, ami történni fog. Kérdések 21:08 1. kérdés: Az ukrán gyerekek elrablásának milyen a hatása? 26:53 2. kérdés: A háború gazdasági háttere – mi a helyzet Ukrajna ásványkincsekben leggazdagabb területeivel? 29:24 3. kérdés: Németország képes lesz-e elindítani a sokat emlegetett európai fegyverkezést?

Hiába tombol a nyár, a nemzetközi politikai események nem csitulnak. Már-már szokásos felállásban, Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai elemzővel beszélgettünk az egyre fokozódó nemzetközi helyzetről. A tartalomból 01:40: Folytatódik az állami gyűlöletkampány Ukrajna ellen, amit Sebestyén József halála és a palágykomoróci templom megrongálása tovább fűt. A két eset közös jellemtője, hogy nagyon keveset tudunk róla. De kinek az érdeke az a zavar, ami övezi őket? A korábbi, hasonló események hamiszászlós műveletek voltak: az oroszbarát lengyeleket már elítélték, a transznyisztriai elkövetők pedig még várnak a sorukra. 05:40: A hír útja: újságírók → politikusok vs. politikusok → újságírók? 06:00: A virtigli ukrán nacionalisták biztos ilyen nyomi cirill betűket írnak? 10:00: Kényszersorozás? Sorozás? Mozgósítás? Rendet teszünk a fogalmak közt. Magyarországon is honvédelmi kötelezettsége van mindenkinek, de 2004 óta a behívás fel van függesztve (nincs eltörölve!) 12:15: Hányan ukrán harcol hány orosz ellen? 13.20: A háború eddigi legnagyobb légitámadásai történnek minden második-harmadik éjszaka. Felfutó orosz hadiipari termelés, terrorbombázás civilek ellen és hadiipari célpontok pusztítása. 15:40: Felpörgő ukrán hadiipar orosz hadiipari célpontokat bombáz. „Elpusztítani” és „elpusztítva tartani” két külön dolog. 17:05: Mindebből miről értesülnek az oroszok? Káosz az orosz reptereken, néma csönd a médiában. 19:50: Az ukránok hadműveleti szinten is kezdik megszervezni magukat. Az elkerülhető hibák elkerülése. Bekerítések, zsákok szájának nyitvatartása, előretörések, visszavonulások. Katonai szemmel tanulságos esetek a frontról. 26:23: Zelenszkij tárgyalásra hívja az oroszokat, akik szerint lehet tárgyalni, DE.... a legfontosabb, hogy a céljaikat elérjék. Mi értelme így leülni egymással? Az oroszok kábé nyíltan beismerik, hogy nem békét akarnak, hanem nyerni. Ki a háborúpárti a nemzetközi nyilvánosság szemében? 28:35: Mennyire szól mindez annak, hogy Trumpnak elege lett Putyin szarságaiból? 29:45: Az orosz médiában Trump még mindig ártalmatlan a csúnya háborúpárti európaiak hálójában. Putyin sakkot játszik, Trump monopolit.  32:35: Melania Trump debütálása az orosz kormánymédiában. 33:40: 50 nap múlva béke lesz? Nem tudni, de az orosz állampolgárok erről nem sokat hallanak. 34:22: Ultimate katonai tenyérjóslás: mi várható a következő 50 naptól? 38:48: 2026-ig kell várni a beígért új Patriot-ütegekre. Óriási nyugati befektetések mennek az ukrán dróniparba. Az ukrán drónok okozzák az oroszok veszteségének 30%-át. 41:00: Nem ártana elmagyarázni a választóknak, miért kell sokat költeni a biztonságra. Vagy költjük a GDP 2-3-4-5%-át költeni védelemre, vagy a 15-25%-át háborúra. Ha Ukrajnát az út mellett hagyjuk, az sokkal többe fog kerülni Európának és Magyarországnak is. 44:05: Őrületes hasonlóságok Magyarország és Oroszország között: vendégmunkások külföldről, államilag támogatott rasszizmus. 3 millió indiai Oroszországban.  47:50: Állampolgárság elvesztésének megkönnyítése (mármint Oroszországban, nem Magyarországon). 50:25: Szigorodó orosz fellépés az extrémista tartalmak és az LMBTQ-lobbi ellen. Kitekintéa az orosz influenszerek varázslatos világába. 55:50: Szokásos záróblokkunk, drónpercek Márkkal.

Az Egyesült Államok beszállása az iráni-izraeli háborúba történelmi fejlemény, az iráni atomprogramot mindenképp jelentősen sikerült késleltetni. Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel, és Takács Márk katonai elemzővel értékeltük a fokozódó nemzetközi helyzetet.

Élő podcastfelvételünkön a feje tetejére állt világrend árnyékában beszélgettünk az orosz-ukrán háború kilátásairól Takács Márk katonai elemzővel és Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel. Beszéltünk a háború- és békepárti közvéleményekről, Arról A Fehér Házi Találkozól, és arról is, mi történhet a fronton, ha az amerikaiak tényleg leállítják a katonai segélyeket. 02:39: Béke van? 04:05: Volt már valaha boldogabb a Kreml? Az orosz hübriszről. Az orosz propaganda eddig se fogta vissza magát, de a Trump-Zelenszkij találkozó után szintet lépett. Az orosz világrend jövője. 12:52: Az amerikaiak már pedzegetik, hogy felfüggesztik az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, ennek milyen hatása lenne a fronton, és mikortől érződne? (A felvétel idején erről még csak meg találgatások voltak, a podcast publikálására az amerikai kormány már bejelentette a katonai segélyek leállítását.) A Starlink, vagy a felderítési adatok hiányának következményei. Ukrajnát az Egyesült Államok tartja el? 17:24: Mennyire „háborúpárti" az orosz és az ukrán társadalom? Az 55 éven felüli orosz férfiak harcias véleménye. Propagandaóra kicsiknek, nagyoknak. A nagy vajrablás.  24:48: Az ukrán közvélemény. A dél- és kelet-ukrajnaiak kitartása. Az ukrán társadalom összezárt Zelenszkij mögött a rossz emlékű fehér házi találkozó után. 27:30: Mit tudnának adni az ukránoknak az európaiak, amit még nem adtak oda? Pont volt három éve volt Európának felkészülnie egy háborúra, nem sikerült túl jól. Vaj helyett ágyú.  A háborúhoz rengeteg vacak is kell, rádió, kötszer, zsír, fogaskeregek.  32:00: Drónok. Takács Márk másfél órás drónkisokosa néhány percbe zanzásítva. 35:26: Ukrajna támogatása az orosz sajtóban nem is létezik. Viszont az orosz hadibeszámolók alapján Ukrajna lehet a világ egyik legnagyobb országa. 36:57: Szijjártó Péter jó barátja Szergej Lavrov, de van annak jelentősége, hogy ő is ott volt az orosz-amerikai tárgyalásokon? Orbán Viktor orosz címlapokon. 42:23: Hogy néz ki az ukrán katonai vereség? És hogy néz ki a győzelem? Ilyen az, amikor arat a halál. 46:01: Kárpátalja. A győzelemnek van csoportképző ereje, de a veszteségnek nincs gazdája, ott csak bűnbak van. Ukrajna felosztásának őrült tervei. Előfizetőink kérdései (technikai okokból a kérdések hangminősége gyengébb, az ebből fakadó élményveszteség miatt elnézést kérünk): 51:44: Nemzetbiztonsági szempontból mennyire okos döntés fasírtban lenni Ukrajnával? Van-e még idő visszasorolni az európai „fősodorba"? 54:41: Az amerikaiak milyen védelmet adtak volna az ukrán ásványkincsekért cserébe? Sokat hallunk az ukrán veszteségekről, de mit tudunk az ukránok veszteségeiről? Kiket toboroznak most az orosz hadseregbe, még mindig börtöntöltelékeket? Mi újság az észak-koreaiakkal, a pornónézésen kívül? 01:04:13: Az angol, francia hadsereg hírszerzése ki tudná váltani az amerikaiakat? Az oroszok miért fogadják el, hogy nem épült ott sosem Norvégiaszerű jóléti állam? 01:09:19: Lesz-e orosz hitelválság? Navigating Russa substack, és a vonatkozó tanulmány. Egészségtelen orosz gazdasági szerkezet. 01:11:32: Mennyi a realitása annak, hogy az USA kilép a NATO-ból, és Magyarország is vele tart? 01:13:00: Ha az amerikaiak felfüggesztik a Starlinket és megvonnak minden támogatást, mi az orosz stratégiai cél és mi az ukrán védelmi stratégiai cél? 01:15:25: Mi a helyzet Kínával? 01:19:46: Úgy tűnik, Trump Zelenszkijt akarja elmozdítani. Van valaki Ukrajnában, aki mögött úgy összezárna a társadalom, mint a jelenlegi elnök mögött?

A TEFI-projektünk keretein belül olyan témákkal foglalkozunk, amik valamilyen módon hatnak arra, hogy milyen az a biztonság, amiben itt, Közép-Európa szívében élünk. Az újonnan meghirdetett miniszterelnöki jelszó, a gazdasági semlegesség számos szempontból ilyen, erről beszélgettünk Székely Saroltával és Haász Jánossal, a 444 újságíróival. A tartalomból 0:00: Mi fán terem a gazdasági semlegesség? Érdek versus érték? 2:27: Magyar gazdaság állapota vs. semlegesség. Mit csinál a pannon puma? 5:00: Orbánéknál kevesebb ideologikus rendszer van, de ha az értékek tényleg elutasítandók, akkor merre van a magyar gazdaság jövője? Kelet, ahol Orbán Viktor láthatóan jobban érzi magát. Sosem hitted volna: a kínai hitel sem feltétlenül olyan fényes, mint aminek látszik. 9:55: Mit tudunk a tavasszal bejelentett kínai hitelről?  10:50: Ha már keleti nyitás és függőség, oroszügyi miniszterünk, Szijjártó Péter fáradhatatlanul tárgyal orosz energiahordozókért, eszünk ágában sincs lemondani róluk. De a gazdasági semlegesség keretében nem is kell. 14:30: Tényleg olcsó az orosz gáz? Rajtunk kívül már senki nem vesz a Gazpromtól. 15:20: Le tudnánk válni az orosz energiahozókról, ha akarnánk, de a német és a kínai autóipar esetében nem ilyen egyszerű ez a helyzet. Elsiettük az akksigyártást? Nagy Márton vs. Szijjártó. 19:54: Van különbség kínai és koreai akksigyártók között? 20:47: Merre vezet a Magyarországon gyártott akkumulátorok útja? Uniós vámok kikerülése és fizetése. 22:08: Már-már történelmi függőségünk: a német autóipar. Az elhúzódó német gazdasági válság egy fontos része az autóipar, nekünk ez felettébb kellemetlen. USA és Távol-Kelet előnye: vagy szociális ellátórendszer, vagy demokratikus ellátórendszer. Európában mindkettő van, nem is olyan versenyképes. 26:10: A Nagy Gazdasági Semlegesség jegyében majd kitörünk a függőségeink béklyójából? Vagy legalább diverzifikáljuk azt, kitől függünk? 29:34: Felívelő pályára került kínai adósságunk. 30:40: Hogy tud egy kis ország kimaradni a blokkosodásból? Vagy hogy tud bárki kimaradni belőle? Gazdasági semlegesség politikai semlegesség nélkül? A Trump alatti gazdasági kapcsolataink egyáltalán nem olyan fényesek, mint ahogy azt Gulyás Gergely állítja, sőt. 37:00: Küllő a kerekek közt, tüske a köröm alatt. Amúgy Kínával más is jóban van az EU-ból, csak ezt kulturáltabban is lehet tálalni. Mindenhol jelen van a kínai tőke, mégsem kérdőjeleződik meg más országok elkötelezettsége. 39:00: Mikor érjük el a meghirdetett semlegességet? Szerencsére pont annyira üres lózung, hogy mindenre ráhúzhassuk. A 3-6 százalékos növekedés alapja.

Több mint hatmillió ukrán hagyta már el a hazáját, és nem tudni, közülük hányan fognak hazatérni, hiszen egy ma még nehezen körvonalazható béke esetén is nagyon küzdelmes lesz az élet a szétbombázott ukrán területeken. Az viszont a felmérések alapján biztosnak tűnik, hogy minél tovább tart a háború, annál kevesebben fognak visszaköltözni Ukrajnába. Többek közt a gazdasági okokból kivándorló, majd a háború elől menekülő ukránok életéről, az ukrán társadalom kihívásairól, a kárpátaljai magyarság változásairól beszélgettünk Kovály Katalin geográfussal, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki egyben a Beregszászi Főiskola oktatója is. A tartalomból 00:30: Hányan mentek el Ukrajnából a háború kitörése óta, és ők hol vannak most? 1:45: Kivándorlási trendek a háború előtt és menekülési trendek a háború után, hosszú táv, rövid táv. 3:45: A családegyesítésekről. 5:15: Meddig maradnak külföldön az ukrán kivándorlók, és meddig azok, akik a háború elől menekültek el? 8:30: Lesz hazafelé irányuló migrációs hullám a háború után? 10:05: Miért térnek haza az ukránok a háború alatt? 10:55: Ukrajna demográfiai kilátásai. 12:50: Ukrán gazdasági következmények, külföldi munkavállalók hazautalásai. Ukrajna a két legnagyobb erőforrását veszíti el épp. 15:26: Na most akkor hány magyar van Kárpátalján, mit jelent az, hogy „kárpátaljai magyar"? 18:50: Kárpátaljai magyarok külföldi munkavállalása, főként Magyarországon. 19:53: Háború miatti migráció Kárpátalján. 21:50: Hányan vannak Kárpátalján? Kevesebben, mint a háború előtt. 22:21: Jönnek is el Kárpátaljáról, de sokan oda települnek át. 27:55: Aki gyorsan jött Kárpátaljára a háború miatt, gyorsan is távozik majd? 29:55: A szülőföldön való megmaradás, magyar gazdaságfejlesztési programok.

Többek közt a biztonságunkkal kapcsolatos politikai mítoszokról, sármról, karizmáról, és a nemzetközi illiberális hálózatról beszélgettünk Sonnevend Júliával, a new yorki The New School for Social Research docensével. A tartalomból: 00:25: Hogyan formálják a politikusok a biztonságunkat? 1:45: Folyamatosan éreztetni kell azt, hogy van egy olyan valami, mint a biztonság? Mindig kell ehhez egy ellenség? 3:40: Mindig kell egy ellenség ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat? 8:00: Mi kell ahhoz, hogy kiábránduljunk minden alapjából, abból, hogy egy adott politikus megvéd minket? A törzsi identitás szerepéről. 10:24: A biztonságérzetünk a törésvonalak felett áll, de ha ez veszélybe kerül, elveszítjük a racionalitást. 11:12: Mítoszok a biztonságról az ukrajnai háború árnyékában. Ki véd meg minket? Biztonságban vagyunk? A lassú áthangolás következményei. 15:35: A Zelenszkij ikon itthon nem működik. 17:10: Egy szuverén állam lerohanása nem vált ki szolidaritási reflexeket. Nincs a magyar köztudatban olyan típusú rémület, mint ami például a baltiakban, pedig lehet, hogy nem ártana.  18:09: De miért nincs jelen ez a félelem? Egyszerre harcolunk mindenkivel és békemissziózunk. 20:08: Mi a szerepe Orbán karizmájának a közgondolkodás formájában? 23:00: Sárm otthon és külföldön 24:05: Karizma vs. hagyományos média és közösségi média. Hiába építi magát valaki a közösségi médiában úgy, ahogy akarja, a befogadást nem tudja befolyásolni. 25:54: Idősek, fiatalok, Facebook, Tiktok. Covid intézkedések a Facebookon. 29:00: A (közösségi) médiától távol maradók száma aggasztóan növekszik, de őket is el fogják érni a hírek. 29:55: Megafon és társai. A politikus már nem tudja egyedül elvinni a hátán a politikai kommunikációt, kell neki az ilyen fajta hadsereg. 31:42: Folyamatosan mérik, ki jut közelebb a szívünkhöz, influenszer vagy politikus. 33:15: A politikai influencereknek saját karizmája van, vagy a politikusok copycatjei? 35:18: Van buborék? Meg lehet szólni a buborékon kívülieket úgy, hogy az ne legyen cringe? Cél ez egyáltalán? 37:35: Negatív hír is hír? 38:40: Mi kell a jó mítoszépítéshez? Pénz, fegyver, paripa? Biden vs. Harris. 40:05: Üzenetből mítosz? Remény, trauma, érzelmek. Ezért jó mítosz a Make America Great Again. 41:30: Pozitív és negatív mítoszok 42:55: Hasonlít Orbán kommunikációja a „barátaihoz”, például Trumpéhoz, vagy Netanyahuéhoz? 45:45: Kommunikációs távolságtartás más vezetőktől. Lehet nem szeretni Bident (és majd Harrist), attól még képesnek kell lenni arra, hogy leüljenek egy demokrata elnökkel is. 46:57: Minek kell történnie ahhoz, hogy a biztonság a mindennapi kommunikáció része legyen? Ehhez háború „kell”, vagy akár az amerikai elnökválasztást is lehet úgy kommunikálni, hogy veszélyt jelent ránk? 49:25: Miért került bele ennyire a honvédség a politikai kommunikációba? Amerikai hatás a katonaság mítoszának megteremtésében. Sorkatonaság okozta traumák eltörlése.

Czina Veronikával, HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos munkatársával és Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Politikatudományi Intézet és a Corvinus egyetemi docensével beszélgettünk. A tartalomból: 0:30: Adminisztratív elnökség, átmeneti időszakban. Ez most jó vagy rossz? 4:32: Orbán Zelenszkijnél tett látogatása annak a jele lehet, hogy fél évig kicsit moderálni fogja magát. (disclaimer: A felvételt Orbán kijevi látogatásának napján rögzítettük, amikor még nem jelentek meg a moszkvai vizitről szóló hírek.) 6:13: Mi történik, ha egy, a véleményével rendszeresen egyedül maradó ország a soros elnök? 8:04: Egy igen, egy nem, egy tartózkodás Orbántól a legfontosabb uniós intézmények vezetőire. 9:53: MEGA-troll elnökségi szlogen. Vagy elnökségi troll-szlogen. 11:35: Mire való egy elnökségi program a nemes gondolatok szép megfogalmazásán kívül? 12:35: És ami az elnökségi programból kimaradt... 16:48: A magyar elnökség prioritásai: versenyképesség, 22:18: védelempolitika, 24:06: bővítéspolitika, az arra érdemesekkel és az arra nem érdemesekkel. 25:18:  Milyen biztosi pozíciót kaphat Magyarország? 26:13: Vissza a magyar elnökségi prioritásokhoz: kohéziós politika, 29:57: és a kormány kedvenc témái: migráció és demográfia. 35:56: Miért Orbán Viktor az elnökség arca, és miért nem Bóka János? 39:35: Jogállamisági és túlzottdeficit eljárások Magyarország ellen

Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kiberteret? Miért támadnak hekkerek például londoni kórházakat? Hogyan befolyásolhatja a területet a mesterséges inteligencia fejlődése támadó és védekezői oldalról? A TEFI-projektünk keretein belül olyan témákkal foglalkozunk, amik valamilyen módon hatnak arra, hogy milyen az a biztonság, amiben itt, Közép-Európa szívében élünk. A kiberbiztonsági témájú podcastunk már be volt tervezve, amikor dokumentumokkal alátámasztva mutattuk be, hogyan hekkelték szét az oroszok a külügyminisztérium rendszerét, és hogyan hazudtak erről a kormányzati politikusok, így a téma még aktuálisabb lett. A tartalomból: 1:21 A külügyminisztérium elleni 2021-es orosz támadásról. 3:06: „A teljes érintettség okán": a külügyminisztérium kompromittálódott címtár-, levelező- és fájlkiszolgáló szolgáltatásairól. 4:20: „4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná." 6:22: A behatolások lappangási idejéről és felfedezéséről. 12:15: A felkészülés alapja az i-n-f-o-r-m-á-c-i-ó-m-e-g-o-s-z-t-á-s 14:35: Mi a teendője a kormányzatnak egy olyan átfogó támadás után, mint ami a külügyminisztériumot is érte? 18:50: A legnagyobb hiba, ami Szabó Hedvig leveléből megállapítható. 20:18: A jól működő kibervédelmi központot a 2014-es választások után szétbombázták, ennek a következményei a mai napig láthatók, érezhetők, ahogy az elmúlt hetek eseményei is mutatják. 22:27: Az Európai Unió... 27:16: ... és a NATO kibervédelmi együttműködéséről, hadgyakorlatoktól a kibervédelmi kölcsönös segítségnyújtásról. 30:25: 2007-ben az oroszok egy hétre lekapcsolták Észtországot az internetről, ebből nagyon sokat tanult mindenki. Például azt is, hogy az igazán fájdalmas kibertámadás fizikai következményekkel is jár. 34:35: A londoni kórházakat ért orosz hekkertámadásokról, és a kritikus infrastruktúra fontosságáról. 38:21: Hogy ne mindig csak az oroszokról legyen szó: útmutató kínai, iráni, észak-koreai, vietnámi hekkercsoportokhoz... 42:50: .... és az Anonymushoz. 46:20: A mesterséges intelligenciáról.

Mi történik, ha nem csak egy órára  megy el az áram egy panelben, hanem egy egész országrész marad napokig áram nélkül?  Hogyan hat az energiaellátásunkra az, hogy nyugdíjba mennek a boomer mérnökök és építészek? Hogyan lehet a kitűzött klímacélokat a háború miatt megváltozott körülmények között teljesíteni? 01: Hogyan érződik a klímaváltozás hatása a szomszédban zajló háborúban? 03:52: Mi most az orosz gáz szerepe a magyar energiaellátásban? 05:55: Magyarország földrajzi elhelyezkedése alapvetően határozza meg az energiaellátásunkat, de mi az ami mégis megváltozott a háború kitörése után? 08:58: A magyar erőművi hálózat helyzete. 10:00: Atomenergiás vallásháború. 12:45: Miért csúszik Európa-szerte az atomerővművek építése? 16:50: Paks és az oroszok. 21:05: Hogyan érdemes úgy használni a megújuló energiaforrásokat, hogy annak tényleg legyen értelme? 29:45: Az elektromos autók használatáról. 30:45 A végére egy kis pánik és rettegés: a nagy áramkimaradások egészen durva káoszt okoznak. A podcastban elhangzottak nem minősülnek tudományos állásfoglalásnak. 

Az orosz-ukrán háború elmúlt két évének katonai tapasztalatairól beszélgettünk Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet és a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatójával, és Takács Márk századossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédjével.  A tartalomból: 0:33 - Mi történt, mi történik, és mi történhet a jövőben? Folyamatos a lassú orosz előrenyomulás. A mozgósítástól a területek feladásáig súlyos döntések várnak idén az ukrán politikai vezetésre. 9:39 - Milyen a morál ukrán és orosz oldalon? Egyáltalán, miért fontos erről beszélni? Az orosz katonák vagy zsákban, vagy győztesként mennek haza. Az ukránok a hazájukat védik, van egy morális fölény, de elégedetlenkedés is. 17:19 - Az ukrán ellentámadás kudarcának okairól. Megdőlt egy csomó mítosz, amit főleg az ukránok terjesztettek. Szun-Ce, Nagy Sándor és Julius Ceasar alapelvei ma is érvényesek. 21:23 - Hogy változott meg a nyugati és az orosz gondolkodás a háborúval kapcsolatban? Szemünk előtt van a hadviselés jövője. Mindenki felfelé hazudott egy kicsit. 30:23 - Van bármennyi tere a kritikának orosz oldalon, anélkül, hogy az ember kiesne az ablakon? A szakértő szemek a sorok közt olvasva már most is felfedeznek kritikai jellegű finom utalásokat. A Putyin utáni Oroszország hadtudományának várható következtetései. 34:10 - A harckocsik és a drónok szerepe a hadviselésben, tapasztalatok és kilátások. Nem mindegy, hogy egy harcmezőn egyszerre hány eszköz képes téged megölni. 40:14 - Meddig tarthat ki Ukrajna, ha valamilyen okból kifolyólag megszűnik a nyugati támogatás? Attól függ, mikor szűnik meg, de egyelőre az oroszoknál se látszik erő arra, hogy ki tudják mozdítani a holtpontról a támadást.  44:10 - Egy esetleges ukrán összeomlás/orosz győzelem esetén Oroszország továbbmenne Európában? Az oroszok bízhatnak a nemlétező csodafegyverben, de felesleges. A NATO destabilizálása, és a román biztonságpolitikai nézetek csiklandozása. A beszélgetést február 8-án rögzítettük.