A TEFI-projektünk keretein belül olyan témákkal foglalkozunk, amik valamilyen módon hatnak arra, hogy milyen az a biztonság, amiben itt, Közép-Európa szívében élünk. Az újonnan meghirdetett miniszterelnöki jelszó, a gazdasági semlegesség számos szempontból ilyen, erről beszélgettünk Székely Saroltával és Haász Jánossal, a 444 újságíróival. A tartalomból 0:00: Mi fán terem a gazdasági semlegesség? Érdek versus érték? 2:27: Magyar gazdaság állapota vs. semlegesség. Mit csinál a pannon puma? 5:00: Orbánéknál kevesebb ideologikus rendszer van, de ha az értékek tényleg elutasítandók, akkor merre van a magyar gazdaság jövője? Kelet, ahol Orbán Viktor láthatóan jobban érzi magát. Sosem hitted volna: a kínai hitel sem feltétlenül olyan fényes, mint aminek látszik. 9:55: Mit tudunk a tavasszal bejelentett kínai hitelről?  10:50: Ha már keleti nyitás és függőség, oroszügyi miniszterünk, Szijjártó Péter fáradhatatlanul tárgyal orosz energiahordozókért, eszünk ágában sincs lemondani róluk. De a gazdasági semlegesség keretében nem is kell. 14:30: Tényleg olcsó az orosz gáz? Rajtunk kívül már senki nem vesz a Gazpromtól. 15:20: Le tudnánk válni az orosz energiahozókról, ha akarnánk, de a német és a kínai autóipar esetében nem ilyen egyszerű ez a helyzet. Elsiettük az akksigyártást? Nagy Márton vs. Szijjártó. 19:54: Van különbség kínai és koreai akksigyártók között? 20:47: Merre vezet a Magyarországon gyártott akkumulátorok útja? Uniós vámok kikerülése és fizetése. 22:08: Már-már történelmi függőségünk: a német autóipar. Az elhúzódó német gazdasági válság egy fontos része az autóipar, nekünk ez felettébb kellemetlen. USA és Távol-Kelet előnye: vagy szociális ellátórendszer, vagy demokratikus ellátórendszer. Európában mindkettő van, nem is olyan versenyképes. 26:10: A Nagy Gazdasági Semlegesség jegyében majd kitörünk a függőségeink béklyójából? Vagy legalább diverzifikáljuk azt, kitől függünk? 29:34: Felívelő pályára került kínai adósságunk. 30:40: Hogy tud egy kis ország kimaradni a blokkosodásból? Vagy hogy tud bárki kimaradni belőle? Gazdasági semlegesség politikai semlegesség nélkül? A Trump alatti gazdasági kapcsolataink egyáltalán nem olyan fényesek, mint ahogy azt Gulyás Gergely állítja, sőt. 37:00: Küllő a kerekek közt, tüske a köröm alatt. Amúgy Kínával más is jóban van az EU-ból, csak ezt kulturáltabban is lehet tálalni. Mindenhol jelen van a kínai tőke, mégsem kérdőjeleződik meg más országok elkötelezettsége. 39:00: Mikor érjük el a meghirdetett semlegességet? Szerencsére pont annyira üres lózung, hogy mindenre ráhúzhassuk. A 3-6 százalékos növekedés alapja.

Több mint hatmillió ukrán hagyta már el a hazáját, és nem tudni, közülük hányan fognak hazatérni, hiszen egy ma még nehezen körvonalazható béke esetén is nagyon küzdelmes lesz az élet a szétbombázott ukrán területeken. Az viszont a felmérések alapján biztosnak tűnik, hogy minél tovább tart a háború, annál kevesebben fognak visszaköltözni Ukrajnába. Többek közt a gazdasági okokból kivándorló, majd a háború elől menekülő ukránok életéről, az ukrán társadalom kihívásairól, a kárpátaljai magyarság változásairól beszélgettünk Kovály Katalin geográfussal, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársával, aki egyben a Beregszászi Főiskola oktatója is. A tartalomból 00:30: Hányan mentek el Ukrajnából a háború kitörése óta, és ők hol vannak most? 1:45: Kivándorlási trendek a háború előtt és menekülési trendek a háború után, hosszú táv, rövid táv. 3:45: A családegyesítésekről. 5:15: Meddig maradnak külföldön az ukrán kivándorlók, és meddig azok, akik a háború elől menekültek el? 8:30: Lesz hazafelé irányuló migrációs hullám a háború után? 10:05: Miért térnek haza az ukránok a háború alatt? 10:55: Ukrajna demográfiai kilátásai. 12:50: Ukrán gazdasági következmények, külföldi munkavállalók hazautalásai. Ukrajna a két legnagyobb erőforrását veszíti el épp. 15:26: Na most akkor hány magyar van Kárpátalján, mit jelent az, hogy „kárpátaljai magyar"? 18:50: Kárpátaljai magyarok külföldi munkavállalása, főként Magyarországon. 19:53: Háború miatti migráció Kárpátalján. 21:50: Hányan vannak Kárpátalján? Kevesebben, mint a háború előtt. 22:21: Jönnek is el Kárpátaljáról, de sokan oda települnek át. 27:55: Aki gyorsan jött Kárpátaljára a háború miatt, gyorsan is távozik majd? 29:55: A szülőföldön való megmaradás, magyar gazdaságfejlesztési programok.

Többek közt a biztonságunkkal kapcsolatos politikai mítoszokról, sármról, karizmáról, és a nemzetközi illiberális hálózatról beszélgettünk Sonnevend Júliával, a new yorki The New School for Social Research docensével. A tartalomból: 00:25: Hogyan formálják a politikusok a biztonságunkat? 1:45: Folyamatosan éreztetni kell azt, hogy van egy olyan valami, mint a biztonság? Mindig kell ehhez egy ellenség? 3:40: Mindig kell egy ellenség ahhoz, hogy biztonságban érezzük magunkat? 8:00: Mi kell ahhoz, hogy kiábránduljunk minden alapjából, abból, hogy egy adott politikus megvéd minket? A törzsi identitás szerepéről. 10:24: A biztonságérzetünk a törésvonalak felett áll, de ha ez veszélybe kerül, elveszítjük a racionalitást. 11:12: Mítoszok a biztonságról az ukrajnai háború árnyékában. Ki véd meg minket? Biztonságban vagyunk? A lassú áthangolás következményei. 15:35: A Zelenszkij ikon itthon nem működik. 17:10: Egy szuverén állam lerohanása nem vált ki szolidaritási reflexeket. Nincs a magyar köztudatban olyan típusú rémület, mint ami például a baltiakban, pedig lehet, hogy nem ártana.  18:09: De miért nincs jelen ez a félelem? Egyszerre harcolunk mindenkivel és békemissziózunk. 20:08: Mi a szerepe Orbán karizmájának a közgondolkodás formájában? 23:00: Sárm otthon és külföldön 24:05: Karizma vs. hagyományos média és közösségi média. Hiába építi magát valaki a közösségi médiában úgy, ahogy akarja, a befogadást nem tudja befolyásolni. 25:54: Idősek, fiatalok, Facebook, Tiktok. Covid intézkedések a Facebookon. 29:00: A (közösségi) médiától távol maradók száma aggasztóan növekszik, de őket is el fogják érni a hírek. 29:55: Megafon és társai. A politikus már nem tudja egyedül elvinni a hátán a politikai kommunikációt, kell neki az ilyen fajta hadsereg. 31:42: Folyamatosan mérik, ki jut közelebb a szívünkhöz, influenszer vagy politikus. 33:15: A politikai influencereknek saját karizmája van, vagy a politikusok copycatjei? 35:18: Van buborék? Meg lehet szólni a buborékon kívülieket úgy, hogy az ne legyen cringe? Cél ez egyáltalán? 37:35: Negatív hír is hír? 38:40: Mi kell a jó mítoszépítéshez? Pénz, fegyver, paripa? Biden vs. Harris. 40:05: Üzenetből mítosz? Remény, trauma, érzelmek. Ezért jó mítosz a Make America Great Again. 41:30: Pozitív és negatív mítoszok 42:55: Hasonlít Orbán kommunikációja a „barátaihoz”, például Trumpéhoz, vagy Netanyahuéhoz? 45:45: Kommunikációs távolságtartás más vezetőktől. Lehet nem szeretni Bident (és majd Harrist), attól még képesnek kell lenni arra, hogy leüljenek egy demokrata elnökkel is. 46:57: Minek kell történnie ahhoz, hogy a biztonság a mindennapi kommunikáció része legyen? Ehhez háború „kell”, vagy akár az amerikai elnökválasztást is lehet úgy kommunikálni, hogy veszélyt jelent ránk? 49:25: Miért került bele ennyire a honvédség a politikai kommunikációba? Amerikai hatás a katonaság mítoszának megteremtésében. Sorkatonaság okozta traumák eltörlése.

Czina Veronikával, HUN-REN Világgazdasági Intézet tudományos munkatársával és Medve-Bálint Gergővel, a HUN-REN Politikatudományi Intézet és a Corvinus egyetemi docensével beszélgettünk. A tartalomból: 0:30: Adminisztratív elnökség, átmeneti időszakban. Ez most jó vagy rossz? 4:32: Orbán Zelenszkijnél tett látogatása annak a jele lehet, hogy fél évig kicsit moderálni fogja magát. (disclaimer: A felvételt Orbán kijevi látogatásának napján rögzítettük, amikor még nem jelentek meg a moszkvai vizitről szóló hírek.) 6:13: Mi történik, ha egy, a véleményével rendszeresen egyedül maradó ország a soros elnök? 8:04: Egy igen, egy nem, egy tartózkodás Orbántól a legfontosabb uniós intézmények vezetőire. 9:53: MEGA-troll elnökségi szlogen. Vagy elnökségi troll-szlogen. 11:35: Mire való egy elnökségi program a nemes gondolatok szép megfogalmazásán kívül? 12:35: És ami az elnökségi programból kimaradt... 16:48: A magyar elnökség prioritásai: versenyképesség, 22:18: védelempolitika, 24:06: bővítéspolitika, az arra érdemesekkel és az arra nem érdemesekkel. 25:18:  Milyen biztosi pozíciót kaphat Magyarország? 26:13: Vissza a magyar elnökségi prioritásokhoz: kohéziós politika, 29:57: és a kormány kedvenc témái: migráció és demográfia. 35:56: Miért Orbán Viktor az elnökség arca, és miért nem Bóka János? 39:35: Jogállamisági és túlzottdeficit eljárások Magyarország ellen

Mi történhetett a magyar külügyben a 2021-es orosz hekkertámadás előtt és után? Mit jelent az, hogy a NATO műveleti térként tartja számon a kiberteret? Miért támadnak hekkerek például londoni kórházakat? Hogyan befolyásolhatja a területet a mesterséges inteligencia fejlődése támadó és védekezői oldalról? A TEFI-projektünk keretein belül olyan témákkal foglalkozunk, amik valamilyen módon hatnak arra, hogy milyen az a biztonság, amiben itt, Közép-Európa szívében élünk. A kiberbiztonsági témájú podcastunk már be volt tervezve, amikor dokumentumokkal alátámasztva mutattuk be, hogyan hekkelték szét az oroszok a külügyminisztérium rendszerét, és hogyan hazudtak erről a kormányzati politikusok, így a téma még aktuálisabb lett. A tartalomból: 1:21 A külügyminisztérium elleni 2021-es orosz támadásról. 3:06: „A teljes érintettség okán": a külügyminisztérium kompromittálódott címtár-, levelező- és fájlkiszolgáló szolgáltatásairól. 4:20: „4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná." 6:22: A behatolások lappangási idejéről és felfedezéséről. 12:15: A felkészülés alapja az i-n-f-o-r-m-á-c-i-ó-m-e-g-o-s-z-t-á-s 14:35: Mi a teendője a kormányzatnak egy olyan átfogó támadás után, mint ami a külügyminisztériumot is érte? 18:50: A legnagyobb hiba, ami Szabó Hedvig leveléből megállapítható. 20:18: A jól működő kibervédelmi központot a 2014-es választások után szétbombázták, ennek a következményei a mai napig láthatók, érezhetők, ahogy az elmúlt hetek eseményei is mutatják. 22:27: Az Európai Unió... 27:16: ... és a NATO kibervédelmi együttműködéséről, hadgyakorlatoktól a kibervédelmi kölcsönös segítségnyújtásról. 30:25: 2007-ben az oroszok egy hétre lekapcsolták Észtországot az internetről, ebből nagyon sokat tanult mindenki. Például azt is, hogy az igazán fájdalmas kibertámadás fizikai következményekkel is jár. 34:35: A londoni kórházakat ért orosz hekkertámadásokról, és a kritikus infrastruktúra fontosságáról. 38:21: Hogy ne mindig csak az oroszokról legyen szó: útmutató kínai, iráni, észak-koreai, vietnámi hekkercsoportokhoz... 42:50: .... és az Anonymushoz. 46:20: A mesterséges intelligenciáról.

Mi történik, ha nem csak egy órára  megy el az áram egy panelben, hanem egy egész országrész marad napokig áram nélkül?  Hogyan hat az energiaellátásunkra az, hogy nyugdíjba mennek a boomer mérnökök és építészek? Hogyan lehet a kitűzött klímacélokat a háború miatt megváltozott körülmények között teljesíteni? 01: Hogyan érződik a klímaváltozás hatása a szomszédban zajló háborúban? 03:52: Mi most az orosz gáz szerepe a magyar energiaellátásban? 05:55: Magyarország földrajzi elhelyezkedése alapvetően határozza meg az energiaellátásunkat, de mi az ami mégis megváltozott a háború kitörése után? 08:58: A magyar erőművi hálózat helyzete. 10:00: Atomenergiás vallásháború. 12:45: Miért csúszik Európa-szerte az atomerővművek építése? 16:50: Paks és az oroszok. 21:05: Hogyan érdemes úgy használni a megújuló energiaforrásokat, hogy annak tényleg legyen értelme? 29:45: Az elektromos autók használatáról. 30:45 A végére egy kis pánik és rettegés: a nagy áramkimaradások egészen durva káoszt okoznak. A podcastban elhangzottak nem minősülnek tudományos állásfoglalásnak. 

Az orosz-ukrán háború elmúlt két évének katonai tapasztalatairól beszélgettünk Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet és a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatójával, és Takács Márk századossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédjével.  A tartalomból: 0:33 - Mi történt, mi történik, és mi történhet a jövőben? Folyamatos a lassú orosz előrenyomulás. A mozgósítástól a területek feladásáig súlyos döntések várnak idén az ukrán politikai vezetésre. 9:39 - Milyen a morál ukrán és orosz oldalon? Egyáltalán, miért fontos erről beszélni? Az orosz katonák vagy zsákban, vagy győztesként mennek haza. Az ukránok a hazájukat védik, van egy morális fölény, de elégedetlenkedés is. 17:19 - Az ukrán ellentámadás kudarcának okairól. Megdőlt egy csomó mítosz, amit főleg az ukránok terjesztettek. Szun-Ce, Nagy Sándor és Julius Ceasar alapelvei ma is érvényesek. 21:23 - Hogy változott meg a nyugati és az orosz gondolkodás a háborúval kapcsolatban? Szemünk előtt van a hadviselés jövője. Mindenki felfelé hazudott egy kicsit. 30:23 - Van bármennyi tere a kritikának orosz oldalon, anélkül, hogy az ember kiesne az ablakon? A szakértő szemek a sorok közt olvasva már most is felfedeznek kritikai jellegű finom utalásokat. A Putyin utáni Oroszország hadtudományának várható következtetései. 34:10 - A harckocsik és a drónok szerepe a hadviselésben, tapasztalatok és kilátások. Nem mindegy, hogy egy harcmezőn egyszerre hány eszköz képes téged megölni. 40:14 - Meddig tarthat ki Ukrajna, ha valamilyen okból kifolyólag megszűnik a nyugati támogatás? Attól függ, mikor szűnik meg, de egyelőre az oroszoknál se látszik erő arra, hogy ki tudják mozdítani a holtpontról a támadást.  44:10 - Egy esetleges ukrán összeomlás/orosz győzelem esetén Oroszország továbbmenne Európában? Az oroszok bízhatnak a nemlétező csodafegyverben, de felesleges. A NATO destabilizálása, és a román biztonságpolitikai nézetek csiklandozása. A beszélgetést február 8-án rögzítettük.