A biológiai sokféleség drámai csökkenése nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az emberi egészséget, az élelmezésbiztonságot és a gazdaság hosszú távú stabilitását is veszélyezteti. Nem véletlen, hogy a világ ambiciózus célokat tűzött ki a biodiverzitás védelmére, az október 19-30. közti jereváni csúcson megvitatott első globális felülvizsgálat azonban arra figyelmeztet, hogy a 2030-ra kitűzött célok eléréséhez jóval gyorsabb előrelépésre lenne szükség, azaz a megvalósítás üteme messze elmarad a szükségestől. 

Ezzel párhuzamosan az Európai Unió is dolgozik a természet-helyreállítási rendeletben meghatározott célok megvalósításán, amely szintén komoly lépéseket vár el a tagállamoktól, hiszen 2030-ig az unió szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán ír elő helyreállítási intézkedéseket.

De vajon hol tart a biodiverzitás védelmében Magyarország, melyek lesznek a következő évek legfontosabb hazai feladatai és hogyan érinti mindez az agrártermelést? Erről kérdeztük az Alapvetés podcastban Kőrösi Leventét, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium biológiai sokféleségért felelős államtitkárát.

A biol&oacute;giai sokf&eacute;les&eacute;g dr&aacute;mai cs&ouml;kken&eacute;se nemcsak a term&eacute;szetes &ouml;kosziszt&eacute;m&aacute;kat, hanem az emberi eg&eacute;szs&eacute;get, az &eacute;lelmez&eacute;sbiztons&aacute;got &eacute;s a gazdas&aacute;g hossz&uacute; t&aacute;v&uacute; stabilit&aacute;s&aacute;t is vesz&eacute;lyezteti. Nem v&eacute;letlen, hogy a vil&aacute;g ambici&oacute;zus c&eacute;lokat tűz&ouml;tt ki a biodiverzit&aacute;s v&eacute;delm&eacute;re, az okt&oacute;ber 19-30. k&ouml;zti jerev&aacute;ni cs&uacute;cson megvitatott első glob&aacute;lis fel&uuml;lvizsg&aacute;lat azonban arra figyelmeztet, hogy a 2030-ra kitűz&ouml;tt c&eacute;lok el&eacute;r&eacute;s&eacute;hez j&oacute;val gyorsabb előrel&eacute;p&eacute;sre lenne sz&uuml;ks&eacute;g, azaz a megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s &uuml;teme messze elmarad a sz&uuml;ks&eacute;gestől.&nbsp;
Ezzel p&aacute;rhuzamosan az Eur&oacute;pai Uni&oacute; is dolgozik a term&eacute;szet-helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si rendeletben meghat&aacute;rozott c&eacute;lok megval&oacute;s&iacute;t&aacute;s&aacute;n, amely szint&eacute;n komoly l&eacute;p&eacute;seket v&aacute;r el a tag&aacute;llamokt&oacute;l, hiszen 2030-ig az uni&oacute; sz&aacute;razf&ouml;ldi &eacute;s tengeri ter&uuml;leteinek legal&aacute;bb 20 sz&aacute;zal&eacute;k&aacute;n &iacute;r elő helyre&aacute;ll&iacute;t&aacute;si int&eacute;zked&eacute;seket.
De vajon hol tart a biodiverzit&aacute;s v&eacute;delm&eacute;ben Magyarorsz&aacute;g, melyek lesznek a k&ouml;vetkező &eacute;vek legfontosabb hazai feladatai &eacute;s hogyan &eacute;rinti mindez az agr&aacute;rtermel&eacute;st? Erről k&eacute;rdezt&uuml;k az Alapvet&eacute;s podcastban Kőr&ouml;si Levent&eacute;t, az &Eacute;lő K&ouml;rnyezet&eacute;rt Felelős Miniszt&eacute;rium biol&oacute;giai sokf&eacute;les&eacute;g&eacute;rt felelős &aacute;llamtitk&aacute;r&aacute;t.

A Portfolio és az Agrárszektor közös agrár- és élelmiszerpiaci podcastje.

A Portfolio &eacute;s az Agr&aacute;rszektor k&ouml;z&ouml;s agr&aacute;r- &eacute;s &eacute;lelmiszerpiaci podcastje.